Hogyan használják a pedagógusok informatikai eszközöket arra, hogy a tanulás újfajta, kooperatív tevékenységek során történjék? Rendszerszerű megközelítésre van szükség-Európa 2020 stratégia a gyakorlatban.
Hunya Márta, közoktatási szakértő, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársának cikke
Az Európa 2020 stratégia számos kiegészítő stratégiai dokumentuma hangsúlyozza az innovatívabb oktatás és szakképzés szükségességét, és rávilágít arra, hogy különösen a formális, intézményi keretek között zajló tanulásban nagy a lemaradás. A koncepció középpontjában az az innovatív tanítási gyakorlat áll, amelyben a pedagógusok informatikai eszközöket használnak arra, hogy a tanulás újfajta, fejlettebb, nyitott végű, kooperatív és értelmes tevékenységek során történjék.
Kutatások is igazolják, hogy az oktatás hagyományos módja akadályozza a tanulás eredményességének fokozását. A cikk a kreatív tanulási környezet (osztályterem) vízióját vázolja fel egy 2013-ban lezárult európai projekt – Up-scaling Creative Classrooms in Europe” (SCALE CCR) – és az ahhoz kötődő szakirodalom alapján. A kreatív osztályterem olyan innovatív tanulási környezet, amelyben az informatikai eszközök által nyújtott lehetőségeket maximálisan kihasználják a tanulás és a tanulás innovatív átalakítása érdekében a formális, nem formális és az informális tanulás során is, ám ezek csak eszközök a kreatív tanulás megvalósításához.
Nem az informatikával támogatott tanári magyarázatról vagy az egyszerű feladatmegoldásról van szó, vagyis nem a hagyományos pedagógia informatikai eszközökkel felfrissített változatáról. A tanulók lehetőséget kapnak a 21. századi kompetenciák, például a problémamegoldás, a kutatás, az együttműködés fejlesztésére. A tanulás rugalmas és vonzó, úgy tervezik meg, hogy szolgálja a tanulók egyéni szükségleteit és elvárásait.
A javaslat nyolc, egymással bonyolult kapcsolatban álló dimenzióból és ezen belül 28 referencia paraméterből, „építőkőből” áll. A tanulmány a kreatív osztálytermet nyolc dimenzió mentén értelmezi:
A kreatív osztályterem nyolc dimenziója:
- tartalom és tanterv;
- értékelés;
- a tanulás gyakorlata;
- a tanítás gyakorlata;
- szervezés, szervezet;
- vezetés és értékek;
- „bekapcsoltság”
- és infrastruktúra.
Az ezeket alkotó, egymással szövevényes kapcsolatban álló 28 paraméter vagy tégla mutatja meg, melyek a koncepció legfontosabb innovatív elemei, ezek világítják meg a megvalósítás kulcstényezőit, és példákkal is szolgálnak. Ugyanakkor képet adnak arról is, hogy a rendszer szintjén milyen hozzáállás szükséges a fenntartható és növekvő implementációhoz. Az innováció e nyolc dimenzió mentén halad, mindegyik egyformán fontos, így aztán az innovatív tanulási környezet létrehozását innovatív politikának kell inspirálnia és támogatnia, hogy a nyolc dimenzió és azok minden eleme progresszíven épüljön be a gyakorlatba a rendszer szintjén.
Tartalom és tanterv – az első dimenzió
A tantervnek nyitottnak, rugalmasnak kell lennie, valóságos élethelyzetekhez kell kapcsolódnia, és kutatási eredményekre alapozva gyakran kell frissíteni ahhoz, hogy a kísérletezésre és a kreativitás fejlesztésére elég idő legyen, a tanulók fejleszthessék 21. századi kompetenciáikat, például a problémamegoldást, a kutatást és a kommunikációt.
Értékelés – a második dimenzió
A tudáselsajátítás hagyományos ellenőrzésétől elmozdulva új, IKT-val támogatott ellenőrzési és értékelési módokat kell bevezetni. Az értékelésnek meg kell haladnia a tesztek szintjét. Olyan integrált, autentikus és holisztikus értékelési formákat kell kifejleszteni, amelyek a valóságos élethelyzeteket szimulálják.
A tanulás gyakorlata – a harmadik dimenzió
A tanulási tapasztalatra fókuszál és arra, hogy a tanulók hogyan vesznek részt benne. Rugalmasnak, játékosnak és élvezetesnek kell lennie, ki kell elégítenie a tanulók egyéni tanulási szükségleteit és elvárásait, és rá kell vezetnie a tanulókat az önszabályozó tanulásra.
A tanítás gyakorlata – a negyedik dimenzió
A tanár mentor szerepben vesz részt a folyamatban, a tanulás facilitátora vagy karmestere. A kreativitás és az innováció szerepmodellje, olyan pedagógiai szakértelemmel felvértezve, amit megfelelő képzési lehetőségek keretében, valamint szakmai hálózatok tagjaként szerez.
Szervezés és szervezet – az ötödik dimenzió
A szervezetnek, a tanulás szervezésének úgy kell működnie, hogy abban minden résztvevő „tulajdonosként” vesz részt, úgy, hogy a tanulás egyre jobban megfeleljen a helyi körülményeknek és szükségleteknek. Olyan monitoring eljárást kell alkalmazni, amely értékeli az előrehaladást, és folyamatosan segíti a szervezet gyakorlatának szükséges módosítást.
Vezetés és értékek – a hatodik dimenzió
A vezetésnek nyitottnak és részvételen alapulónak kell lennie. Meghatározó szerepet kell játszania az innováció irányításában, és olyan értékeket kell megvalósítania a gyakorlatban, mint például az inklúzió (bevonás) és a méltányosság.
„Bekapcsoltság” – a hetedik dimenzió
Az innovatív tanulási környezetben fontos szerepet játszanak azok a szociális és érzelmi tényezők, amelyek hatással vannak a bevonódásra és a motivációra. E környezetnek bátorítania kell a tanárokat és a tanulókat is arra, hogy új gondolatokkal, témákkal ismerkedjenek meg, kapcsolatokat építsenek, ezáltal nyitottá tegyék a tanulást, és kiszélesítsék a tapasztalatok körét. A bekapcsoltság itt azt jelenti, hogy a tanulás szereplői olyan hálózatos térben élnek, amelyben számos inspiráló tényező van, amelyek lehetnek érdekes problémák és személyek is. Más kontextusban (Survey of schools, ICT in education) a kifejezés azt jelenti, hogy az iskola többféle korszerű módon és eszközzel kapcsolódik informatikailag a külvilághoz.
Infrastruktúra – a nyolcadik dimenzió
Az innovatív pedagógiai gyakorlat olyan dinamikus technológiai és fizikai környezetet igényel, amely kitágítja a tanulás terét, alkalmas a tanulás támogatására, a kommunikációra és a tanulás eredményének megosztására is. Az összes szükséges technológiát fennakadás nélkül kell biztosítania.
A fent bemutatott nyolcdimenziós koncepció világossá teszi, hogy a kreatív osztályterem létrehozásához, a tanulás és a tanítás innovációjához és fenntartásához rendszerszerű megközelítésre van szükség. Kutatások támasztják alá, hogy a bemutatott nyolc dimenzió és a 28 építőkő olyan alapvető tényezők, amelyek nélkülözhetetlenek az innovatív pedagógiai gyakorlathoz, amely a kreatív osztályterem koncepciójának lényege.
„A stratégia szövege magyarul is olvasható az Európai Bizottság honlapján: http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm, cikkünk végén a QR-kód beolvasásával közvetlenül is elérheti.”
qr vége
Formális tanulás: szervezett, strukturált formában folyó ismeretszerzés, amely a legtöbb esetben valamilyen bizonyítvány vagy diploma megszerzésével ér véget. Ide tartozik tehát a közoktatás, a felsőoktatás, valamint például az OKJ-s bizonyítvány megszerzését megcélzó szakmai tanfolyam is.
Non-formális tanulás: az oktatási rendszeren kívül (például egy vállalat által) szervezett, az egyén igényeihez jobban illeszkedő képzések, tanfolyamok tartoznak ide, amelyek a legtöbbször nem zárulnak széles körben elfogadott bizonyítvány megszerzésével.
Informális tanulás: olyan, sokszor teljesen észrevétlen mindennapos tevékenységek, amelyeknek elsődleges célja nem a tanulás vagy önmagunk képzése, de amelyek során mégis sok olyan ismeretet szerezhetünk, amelyek akár a munkaerő-piaci esélyeinket is javíthatják. Ide tartozhatnak a munkatársakkal folytatott szakmai témájú beszélgetések éppúgy, mint a televízióban látott, a munkához valamennyire kapcsolódó filmek, vagy egy új számítógépes program használatának megtanulása.
