A játék a csecsemők és kisgyermekek számára örömet okozó tevékenység. Nem véletlen, hogy fő motivációjuk a belülről fakadó, spontán érdeklődés, hiszen a kíváncsiság készteti a gyermeket a játékra, a tevékenységre, a kutatásra. Ezáltal a valóság felfedezése, megismerése a játékon keresztül lehetséges. Ezúttal az első év legfontosabb játéktevékenységeit vesszük górcső alá.
A csecsemő már az első hónapokban is figyel a környezetében előforduló látható és hallható tárgyakra, jelenségekre. Édesanyjának az arca, hangja kelti fel leginkább érdeklődését. Mozgása kezdetben véletlenszerű, reflexes. A második-harmadik hónap táján látóterébe kerülő saját kezét, annak mozgását figyeli.
Ezt követően fokozatosan jön rá arra, hogy képes mozgásának irányítására – látása és a mozgása összehangolódik. A szenzomotoros koordináció kialakulása négy hónapos kor körül megteremti a feltételét a manipuláció fejlődésének. A szó ebben az esetben korántsem jelent rosszat: ennek során során a csecsemő megfogja, markolássza, tapogatja, szájába veszi a játéktárgyat, érzékletes tapasztalatokat szerez anyagáról, formájáról, nagyságáról. Ez a legegyszerűbb, legközvetlenebb formája a megismerésnek, az értelmi fejlődésnek. A célbiztos nyúlás és fogás fejlődése számos próbálkozás, „gyakorlás” eredménye.
A próbálkozások során a kézmozgások egyre jobban hozzáidomulnak a játéktárgyak formájához. Lassanként kialakul a két kéz koordinációja is kialakul. Jellemző, hogy ebben az időszakban a csecsemő sokféle cselekvést végez tárgyakkal, ezért sokoldalúan ismerkedik meg velük. A különböző érzékletes tapasztalatok (például szín, forma, hang, keménység) egységes benyomássá állnak össze benne.
A manipuláció időszaka örömteli: a gyakorlás öröme, valamint az „én csinálom” öröme jellemzi: a csecsemő élvezi, hogy zajt tud kelteni, hogy az előidézett változás az ő cselekvésének az eredménye. Az érékelés, a mozgás, a figyelem, az érdeklődés fejlődésének eredményeként az egy tárggyal való tevékenykedés után megjelenik a két tárggyal való manipuláció. Eleinte mindkét kézben egy-egy tárgyat tart, egymással kapcsolatba hozza, például összeütögeti őket. Nem véletlen tehát, hogy az ilyen folyamatok révén fejlődnek a finom ujjmozgások is.
Összefüggéseket fedez fel a tárgyak között, ennek révén tesz nagyobb üreges játékokba (vödrökbe, tálakba kisebb tárgyakat). Ezek rendszere véletlen próbálkozások hosszú során át alakul ki. Ezek során a csecsemő összehasonlítja az egyese tárgyakat, felfedezi annak bizonyos részleteit. „A manipuláció fejlődésével egyre biztosabban kezeli a tárgyakat, ismételgeti a begyakorolt mozgássorokat és újakat is kipróbál, kísérletezik. Az első év vége felé a cselekvések egyre összetettebbé válnak, egyre több tárggyal tevékenykedik. Már nem csak az új cselekvésformák kidolgozása, próbálgatása, hanem a begyakoroltak célszerű alkalmazása is megfigyelhető.”
Forrás: Korintus Mihályné Dr., Dr. Nyitrai Ágnes, Rózsa Judit: Játék a bölcsödében
