Kezdőlap jó példák

A legkisebbek játékai 2.

Hogyan és miért játszanak a gyerekek? Miért akkor? Miért azzal? Sorozatunkban ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ.

Forrás: Pixabay

A gyerekek második életévében megjelenik a konstruálás kezdeti formája, vagyis az egymás mellé, egymásra rakosgatás, a ki- és bepakolás, gyűjtögetés-borogatás. Ez jó alkalom lehet a tárgyak összehasonlítására is, például szín, vagy forma szerinti válogatásra. (Csak a piros kockákat gyűjti össze a gyerek egy adott helyre, vagy csak a dominókat.)

A második életévben jellemző a nagymozgások fejlődése, az értelmi fejlődés, az önállósodás fejlődése – ezek eredményeként a kisgyermek egyre tágabb környezetével ismerkedhet meg. A szabadban a nagymozgásos játékok gyakorlására van lehetőség, szaladgálásra, játékok tologatására, biciklizésre és mindenekelőtt a homokkal való ismerkedésre. Ezek mellett természetesen a szobai játékok köre is tovább bővülhet: a gyerek megismerkedik a ceruzával, papírral, gyurmával, festékkel. A beszéd fejlődése lehetővé teszi, hogy cselekvéseket, eseményeket szavakkal jelezzen, így azokat már nem feltétlen kell eljátszania. A társakkal való kapcsolatfelvétel is lehetséges beszéd útján.

Az építés ilyenkor még nem előre eltervezett a gyerekeknél, de a játéktárgyak és eszközök funkció szerinti használata egyre inkább jellemzővé válik. Ez jelzi az emlékezet fejlődését is, hiszen ennek révén felidézhetők a korábban látott, kipróbált cselekvések. Így a játékban megjelennek a kisgyermek mindennapi életének eseményei, ezért játssza el az evést vagy az esti lefekvést. A játék során egy-egy gyerek begyakorolja, tökéletesíti az eszközök használatát. Az utánzás képességének fejlődése lehetővé teszi, hogy saját életének eseményei mellett (amelyeket felnőttel, illetve babával, macival is el tud játszani, azaz eteti, takargatja, fésüli), utánozza a felnőttek tevékenységét is: főz, vásárol, vagy éppenséggel autót vezet, szerel. (Ezek a játékok a valóságosan átélt feszültségek, frusztrációk levezetésére is alkalmasak, hiszen a játékban eleve lehetséges, amit kisgyermekként nem tehet meg.) Az események utánzása, újraélése egyfajta örömet is jelenthet a gyermekek számára.

De más típusú játékok is megjelennek ebben az életkorban: „A gyerekek életében kétéves korban már megjelennek a fantáziajátékok. Ezek nagyon hasznosak a gyermekek egészséges belső világának kialakulásához. Összhangba hozzák a gyermekek vágyait, álmait, amelyekben minden lehetséges azzal a külső világgal, amely a való életben sokszor rideg és korlátozó. A játékban két világ ötvöződik: a fantázia és a valóság. A gyermek így tanul meg kompromisszumot kötni a vágyai és a külvilág között. Bevezetődik egy újfajta játéktípus is, a tettetés, más néven: a szerepjátszás. A kétéves gyerek viszont már képes igazából utánozni kertészkedő apukáját, vagy házimunkát végző anyukáját. Igazi varázsló.”

Forrás: Korintus Mihályné Dr., Dr. Nyitrai Ágnes, Rózsa Judit: Játék a bölcsödében

Előző cikkÉlő, kölcsönözhető könyvek – interjú
Következő cikkEgy ártatlan TikTok-videóból is lehet gyermekpornográf tartalom – beszámoló