Jelentősen átalakul a szakképzés
Új fenntartó, új név, új irányítás
Jelentősen átalakul a szakképzés, ennek érdekében több törvényjavaslatról is kormánydöntés született 2015. április 9-én. A tervezet értelmében már idén szeptembertől változik a szakképző iskolák fenntartója, új iskolatípusok jönnek létre, és a pedagógusok számára a szakképzésben is bevezetik a speciális életpályamodellt.
„Több szakmunkásra, technikusra van szükség, mint amennyit a képzési rendszer kibocsát. Hiányzik a modern termelésbe bevonható, jól képzett és megbízható, széles körű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló. Előnytelen képzési struktúra – a szakiskolások száma drámaian csökkent: bő két évtized alatt. Bizonytalan szakmai tudás – az alapfokon megszerezhető kompetenciák gyengesége, hiánya.”
Ezek – a gazdaság érdekében megoldandó – problémák, kihívások szerepelnek kiemelve abban a koncepcióban, aminek alapján a mostani törvényjavaslatokat megfogalmazták. A „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepciót a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkársága készítette. Ezen stratégiai dokumentum kialakításában társadalmi egyeztetés valósult meg. A szakterület képviselője 2014 szeptemberétől országos szakmai konzultációt kezdeményezett és folytatott a szakmai testületekkel, a szakképző intézmények vezetőivel, pedagógusaival, valamint a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetek képviselőivel.
A konzultáció során került szóba az a probléma, hogy sokszor bizonytalan szakmai tudással rendelkeznek a szakképzésben résztvevők, mivel erős visszafogó erő az alapfokon megszerezhető kompetenciák gyengesége, hiánya. A párbeszédben részt vevő szakmai és pedagógiai szervezetek, szakértők ezért fejezték ki a 9 évfolyamos általános iskolai képzés iránti igényüket, mivel a szakképzés csak úgy lehet hatékonyabb, ha az általános iskolából erősebb alapkompetenciákkal érkeznek a diákok.
Újdonságok a szakképzésben
A megoldások érdekében egy sor intézkedést bevezetnek. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az április 9-i sajtótájékoztatón közölte, hogy a 2016/17-es tanévtől a szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakulnak, a jelenlegi szakiskolákat pedig szakközépiskolának nevezik majd. Ezek a változtatások a tanulási utak, a tanulói életpályák megváltozásait is jelentik. Czomba Sándor bejelentette: a korábbi döntésükkel összhangban 2015 szeptemberétől mintegy 500 szakképzést végző intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól átkerül az NGM irányítása alá. Egy új intézményt is alapított a tárca: a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt (NSZFH), amely szakképzési centrumokat alakít ki a megyékben és a fővárosban. A centrumok a nagyobb szakképzési intézmények mentén jönnek létre, ezek valójában iskolák lesznek. A többi iskola ezek tagintézményeiként működik majd.
Szakképző intézmények – nagyobb gazdálkodási önállóság
„Olyan új rendszert kell kialakítani, amelyben az integrált szakképző intézmények a szakmai önállóságuk mellett gazdálkodási önállóságot, a szervezeti egységként működő iskoláik pedig részleges gazdálkodási önállóságot kapnak, amely nagyobb felelősséget jelent, ugyanakkor motivációs lehetőséget is ad a szakmai feladatok minél eredményesebb megvalósításához és a folyamatos napi működésük fenntartásához.” – olvasható a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióban.
„Jelenleg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) által fenntartott és működtetett szakképző intézményeket vizsgálva Magyarországon 170 tisztán szakképzési, 66 tisztán szakképzési profilú és kollégiumot fenntartó, 238 vegyes szakképzési profilú intézmény található.
A tiszta profilú intézmények teljes körűen átvételre kerülnek, míg a vegyes profilú intézmények esetén az átvétel módjáról az EMMI és az NGM közötti megállapodásban szükséges rendelkezni.” – írják a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióban.
|
A szakképzési pedagógus-életpályamodell A pedagógus-életpályamodellről a korábban már idézett koncepcióban az alábbiak szerepelnek: „A szakképzésben nagy a hiány szakmai tanárokban, mérnökökben, közgazdászokban, egészségügyi szakemberekben. A deficit oka, hogy a jó szakemberek nyugdíjba mentek, vagy a jobb kereseti lehetőségek miatt az ipari vagy banki szektorban helyezkednek el. Számos esetben azonban elhivatottság miatt a pedagógiai pályát választják, amit viszont a jelenlegi rendszer – pedagógiai szakvégzettség hiányában – gyakorlatilag nem támogat. A pedagógus előmeneteli rendszer egységességét fent kell tartani, ugyanakkor fontos cél, hogy a szakképző intézményekben tapasztalt mérnökök, közgazdászok, egészségügyi szakemberek oktathassanak. Célunk ezért a pedagógus-életpályamodellhez illeszkedő olyan szakképzési pedagógus-életpályamodell kialakítása, amelyben a jó szakképző tanár akkor is részesül a tanári juttatásban, ha nincs meg a szakirányos diplomája, ugyanakkor elkezdte a módszertani ismeretek elsajátítását.
|
Duális képzésben tanulhatnak a diákok
A duális képzés erősítése: gyakorlatorientált tudás, lemorzsolódás-csökkenés a „munka” által – fogalmazzák meg a koncepcióban a célokat. A duális képzés keretében a tanulók a munkaadók által biztosított vállalati környezetben sajátíthatják el a szakma fortélyait. A duális képzés hatékonyabb bevezetése érdekében bővíteni fogják a szakképzésben tanuló diákokat érintő tanulószerződések számát: ezt a jelenlegi 50 ezerről 70 ezerre kívánják bővíteni 2018-ig. Mivel egy diák éves képzési költsége kb. 600 ezer Ft, ez 12 milliárdos többletkiadást jelent az államháztartás számára. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi 7-8 ezerrel szemben 20 ezer vállalkozást kívánnak bevonni a gyakorlati képzésbe, amihez a vállalkozások támogatást kaphatnának, megnövekvő személyi és vezetési, oktatási, munkaszervezési feladataik ellátására.
Ez azt jelenti, hogy a kis- és középvállalkozások a többi között a képzést segítő munkatárs bérét és a járulékokat is elszámolhatnák. Ugyancsak növelni kívánják a tanulmányi ösztöndíjra fordítható költségvetési forrásokat, főleg a hiányszakmákat tanulók körében. A szakképző iskolák újabb célcsoportját alkothatják azok, akik elavult, nem piacképes OKJ-s végzettséggel rendelkeznek, számukra az állami rendszerben ingyenessé kívánják tenni egy második szakképesítés megszerzését is.
A szakképzési centrumok – vagyis az olyan iskolák, amiknek tagintézményeivé válnak a jelenlegi szakképző iskolák – jogilag idén júliustól jönnek létre, illetve 2016 szeptemberétől indul az új szakgimnáziumi és szakközépiskolai oktatás.
A szükséges törvénymódosításokat a kormányzat április 21-én terjeszti az Országgyűlés elé – mondta Czomba Sándor. (Mivel ekkor már lapzártánk lesz, ezért a legfrissebb fejleményekről, honlapunkon, illetve. következő lapszámunkban számolunk be. )
Kapcsolódó linkek:
2015.04.13. Hogyan alakul át a szakképzés?
2015.04.14.Országos tájékoztató indul a szakképzés átalakításáról
2015. februári cikkünk a témáról: Modern Iskola, 2015/1
A szakképzési pedagógus-életpályamodell újdonságai
A Kormány 13/2015. (II. 10.) Korm. rendelete a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről
A 2015. március 2-án kelt „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című
koncepcióról készült kivonat ezen a linken érhető el.
