Girls in ICT világnap
Kevés lány érdeklődik az informatika iránt, a szülők nagy része sem javasolja számukra ezt a pályát, pedig a szektorban nagy a munkaerőhiány, és sok a nők számára is vonzó, ún. atipikus munkahely, vagyis a rugalmas, családbarát megoldás. Miben segíthet az iskola a lányoknak e téren, és miben segít a kormányzat és a vállalati szféra? Egy e témáról szóló konferenciát beharangzó sajtóbeszélgetésről tudósítunk.
2010 óta rendezik világszerte meg a „Girls in ICT” („Lányok az informatikában”) világnapot, minden évben április negyedik csütörtökön, idén tehát 2015.április 23-án. A „Girls in ICT” kezdeményezés célja, hogy növelje a szektorban dolgozó nők arányát, valamint ösztönözze és felhívja a középiskolás lányok, illetve szüleik, tanáraik figyelmét a mérnöki, informatikai szakok irányába való továbbtanulásra, a technológiai területen elérhető izgalmas, szerteágazó karrierlehetőségekre. A hazai helyzet javítása érdekében az állami, a civil és az üzleti szféra hármas összefogásával lehet változást elérni. Az idei kampány alkalmából tartottak 2015.április 23-án sajtótájékoztatót Budapesten Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárának, Bódi Gábor, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökének, Biró Albert az Informatika a Társadalomért Egyesület FB elnökének, valamint vezető magyarországi IKT szektorban dolgozó női felsővezetők részvételével: Bánhegyi Zsófia, a T-Systems Magyarország marketing- és kommunikációs igazgatója és Horváth Krisztina a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója volt jelen. (Oktatási célú kezdeményezéseikről következő cikkünkben számolunk be.- a szerk.)
Rengeteg állás várja a lányokat(is) az IKT – szektorban
Az infokommunikációs szektor Magyarországon a GDP 12 százalékát termeli évente, amivel az 5. helyen állunk az Európai Unióban. A szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma mintegy 150.000 fő, éves hozzájárulása a központi költségvetéshez megközelítőleg 270 milliárd forint.
Annak ellenére, hogy az informatika napjaink legdinamikusabban fejlődő iparága, Magyarországon a területen dolgozó nők aránya mindössze 14%, miközben az informatikával összefüggő betöltetlen álláshelyek száma hazánkban meghaladja a 10.000-et, az EU-ban pedig a 750.000-et. A kimagasló munkaerő kereslet ellenére folyamatosan csökken a diplomás programozók, informatikusok száma. Évente 60.000 fő végez a felsőoktatásban, és csupán néhány ezren informatikusként. Ráadásul az elmúlt 10 évben a diplomát szerzett hallgatók körében a számítástechnikai, műszaki szakokon folyamatosan csökkent a nők aránya, 2013-ban mindössze 14% volt. Egy 2014-es felmérés (Skool) a BME és az Óbudai Egyetem informatikai karán a jelentkezők 6%-a lány. Különösen hátráltató tényező az is, ami az OECD PISA vizsgálat társadalmi nemekkel és pályaválasztással kapcsolatos kutatásai alapján megállapítást nyert, miszerint Magyarország éllovas abban a tekintetben, hogy a szülők csupán 20%-a ajánlja a lányoknak a STEM (mérnöki, informatikai) pályát, ugyanakkor 53%-uk ösztönzi a fiúkat a szektorban való továbbtanulásra.
Személetváltás és digitális kompetencia fejlesztés
Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára elmondta: „A Kormány által elfogadott 2014-2020-ra szóló Nemzeti Infokommunikációs Stratégia megfogalmaz az alap-, a közép- és a felsőoktatási rendszer fejlesztésére vonatkozó célkitűzéseket is. Figyelembe véve az informatikai ágazat fejlődési trendjét és a képzési rendszer pillanatnyi állapotát a humán erőforrásokba történő befektetés döntő fontosságú a hazai IKT vállalatok számára. Fontos a jól képzett és tapasztalt munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása, amelynél, ha a végzettek nemenkénti statisztikai számát vizsgáljuk 2014. évben, a műszaki és az informatikai képzési területen azt tapasztaljuk, hogy informatikai képzési területen 2069 férfi, és 316 nő végzett, valamint a műszaki képzési területen 6149 férfi, és 2264 fő nő végzett. Ezek az adatok bizonyítják, hogy már az általános és középfokú oktatásban szükséges megalapozni az informatikai ismeretek szerepét, hiszen nem mindegy, milyen életkorban találkozik először a diák az informatikai életpálya lehetőségével, ösztönzi-e rá valaki. Kiemelten fontos szerepe van ebben az informatika tanároknak. Az informatikai ismeretek a digitális kompetencia részeként, a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák közé tartozik.
Ez megköveteli, és egyben biztosítja azt is, hogy a diákok minden műveltségterületen alkalmazzák, illetve bővítsék a témához kapcsolódó ismereteiket és készségeiket, valamint ezek alapján bővüljenek a képességeik. Fontos feladatunk tehát a köznevelés új tartalmi szabályozóiban az informatika tantárgy, a digitális műveltség megerősítése, az IKT szakma vonzóvá tétele a diákok számára, kiemelten a lányok ösztönzése az IT pálya választására. Ehhez szemléletváltásra van szükség, amelyet úgy érhetünk el, hogy a digitális kompetencia fejlesztése ne csupán az informatika órán történjen, hanem jelenjen meg a különböző szaktárgyakban.”
A helyettes államtitkár a Modern Iskola kérdésére válaszolva beszélt a pedagógus-továbbképzésről, ami az eddigi TÁMOP-pályázatokból megvalósult képzésekhez fog kapcsolódni, és egy komplex rendszert kell, hogy alkossanak, valamint arról, hogy az iskolákban az eszköz-és internetkapcsolatok felmérését kell elvégezni, hogy a döntéshozáshoz megfelelő adatok álljanak rendelkezésükre.
Hiányzó női szerepminták
Bódi Gábor, az Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke hozzátette: „Az Európai Unió nemrégiben végzett felmérése alapján az unióban 1000 nő közül csak 4 dolgozik ténylegesen az infokommunikációs szektorban; míg az európai vállalkozói réteg 31,3%-át, addig az ikt-területeken dolgozó vállalkozók csupán 19,2%-át alkotják nők. E számok mögött nagyrészt kulturális hagyományok, sztereotípiák, valamint a szektorból egyelőre még hiányzó női szerepminták húzódnak. Az NHIT, mint a kormány véleményező és javaslattevő szerve számára is nagyon fontos az ikt-ágazat kapcsán kialakult kép megújítása a társadalom és a nők körében egyaránt, ezért hasznosnak tartunk minden olyan kezdeményezést, amely az esélyegyenlőség ügyét előtérbe állítja, és felhívja a figyelmet a szektorban rejlő lehetőségekre.”
„Lányok az informatikában” egész napos konferencia és interaktív műhelybeszélgetés
Biró Albert, az Informatika a Társadalomért Egyesület FB elnöke szerint „Első alkalommal április 24-én Salgótarjánban rendezzük meg a nagyszabású „Lányok az informatikában” egész napos konferenciát és interaktív műhelybeszélgetést. Az informatika, valamint a programozás fontosságát kiemelő oktatási kerekasztal keretében közéleti személyek, tanárok, vezető magyarországi cégek sikeres női és férfi felsővezetői segítségével keressük a válaszokat arra, hogy hogyan tudjuk népszerűsíteni és motiválni a lányokat, hogy minél többen válasszak ezt a szakmát, hogyan tudunk fellépni a berögzült sztereotípiák ellen, milyen megoldások kínálkoznak a probléma kezelésére.”
A konferencián részt vesznek a Skool non-profit kezdeményezés alapítói, akik még idén tervezik Salgótarjánban is elindítani ingyenes programjaikat fiatal 10-18 év közötti lányok számára. A Skool műhelyfoglalkozásokon, iskola utáni programokon, nyári táborokon keresztül mutatja meg a lányoknak, hogy milyen lehetőségek rejlenek számukra is ebben az izgalmas technológiai világban, és hogyan tudnak ők is menő programozókká, sikeres informatikusokká válni.
A konferencia ötlete az INFOPROG 2015 középiskolai verseny XX. jubileumi alkalmából született meg. A kárpát-medencei középiskolás diákok számára 1995 óta minden évben megrendezett informatikai versenyen több száz iskola, közel 2500 diákja és 250 tanára vett részt. A legtöbb versenyző az informatikai szektorban helyezkedett el itthon vagy külföldön. Az idei füleki döntőt követően a díjátadó Salgótarjánban lesz a „Lányok az informatikában” konferencia keretében, április 24-én.
Az összeállítást készítette: Fülöp Hajnalka.
