Szakmai konferenciát tartott az OFI TÁMOP 3.1.15. projektje
(Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapjáról átvett cikk.)
Elsőként „A Nemzeti Pedagógus Kar és a könyvtárak” címmel Sipos Mónika (elnökjelölt, Nemzeti Pedagógus Kar Könyvtár-informatikai tagozat) tartott előadást. Mint mondta, a tagozat célja, hogy egységesítse a könyvtáros tanárok feladatait, tárgyi feltételeit. A tagozat célja továbbá, hogy segítséget, információkat nyújtson az iskolai könyvtárosoknak lehetőségeikkel kapcsolatban. Kiemelte, hogy az iskolai könyvtáros pedagógiai és könyvtárosi feladatokat is ellát. Mint mondta, értékes, innovatív, kreatív, nagy tudás birtokosai a könyvtárpedagógusok. Sokféle feladatuk van, beleértve a tehetséggondozást, honlapszerkesztést, projektek szervezését. Ezen felül kapcsolati hálójuk kiterjed a tanulókra, pedagógusokra, szaktanácsadókra.
Kerber Zoltán (szakmai vezető, TÁMOP 3.1.15. – OFI) „Pedagógiai munka támogatása az innováció és tudásmenedzsment eszközeivel” címmel tartott előadást. Bemutatta a TÁMOP 3.1.15. programot, amelyben nagy szerep jut a könyvtáraknak. A projekt szervezésében szakmai napok várhatók, ahol jó gyakorlatok megosztására is lesz lehetőség. Az elmúlt években sokféle tudástár, adatbázis épült különböző projektek keretében (pl: Iskolatáska, Tudástár, TÁMOP 3.1.1., TÁMOP 3.1.5., TÁMOP 3.1.2-B, zanza.tv), a TÁMOP 3.1.15. célja, hogy ezek a szétszórt információk egységesen, könnyen megtalálhatóak legyenek. Meglévő gyakorlati tudás, pedagógiai gyakorlat megosztása, leírásához is szükséges egyfajta tudás, amivel a könyvtáros tanárok rendelkeznek. Ezért a könyvtárak szerepe a tudás disszeminációjában jelentős, mivel a klasszikus könyvtárak oktatási célú kulturális centrummá válhatnak az internet, informatika és az innovatív könyvtáros pedagógusok segítségével. A projekt célja még, hogy kutatók, könyvtárosok, gyermek- és ifjúsági irodalmat oktató tanárok, segítségével országos hálózatot hozzanak létre. A projekt együttműködési megállapodást ajánl, melynek segítségével be lehet bekapcsolódni ebbe a munkába.
A Nemzeti Köznevelési Portálról (NKP) Kovács Katalin (alprojektvezető, OFI) beszélt. Mint mondta, elkezdődött a keretrendszer belső tesztelése, a napokban elkezdődik a tartalmak feltöltése is, szélesebb körben nyáron folytatódik a kipróbálás, főleg szaktanácsadók bevonásával. Mindenki számára várhatóan szeptembertől lesz elérhető a Portál. Az NKP-n elérhető különböző tartalmak (pl.: tesztek, videók, tudáspróba feladatsorok, kérdéssorok) a kerettantervekhez és Nat-hoz illeszkednek. A Portálon lévő funkciók egy része bejelentkezés nélkül is használható lesz, de különböző szerepkörök (tanuló, pedagógus, szülő) segítségével történő bejelentkezéssel további lehetőségek is elérhetővé válnak. Az elektronikus tankönyvek testreszabhatóak lesznek, lehetőség nyílik saját tartalmak feltöltésére, tanulási útvonalak készítésére, az órai és otthoni tanulás támogatására. Technikai és szakmai publikálási eljárásrend garantálja majd az NKP-ra kerülő tartalmak minőségét.
Ezt követően Varga Katalin (igazgató – Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) tartott előadást. Mint mondta, nagy változás következik be a könyvtárak szerepében, elsősorban a digitális világ erősödése miatt, ezért új paradigmára van szükség. A könyvtár feladata immár nem csak a könyvtári állomány kezelése, hanem a személyes és a szervezetben meglévő tudás azonosítása, feldolgozása, rendszerezése, a tudás keletkezésének ösztönzése, gyűjtése. A könyvtár hagyományos szerepe tehát a tudásmenedzsment, de ezen az új felfogáson keresztül lehetőség nyílik az iskolai könyvtárosság megerősítésére.
Sipos Imre (EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság – helyettes államtitkár) előadásában a jogszabályi környezetet ismertetette. Kiemelte, hogy közvetlenül a könyvtárak helyzetét érintő változás nincs napirenden. Fontos viszont megjegyezni, hogy azok a nevelési-oktatási munkát közvetlenül segítők, akik pedagógiai végzettséggel rendelkeznek, 2015. szeptemberétől beléphetnek az előmeneteli rendszerbe. Változást jelent továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium mint fenntartó belépése a köznevelési rendszerbe. A Helyettes Államtitkár felhívta még a figyelmet arra, hogy a könyvtári állományfejlesztésre a Kultúráért Felelős Államtitkárság tenderein lehet majd pályázni.
Henzer Zsuzsanna (Iskolai könyvtári szaktanácsadó, Kőkúti Általános Iskola, Tata) „Jó gyakorlatok – nevelés a könyvtárban” címmel tartott előadást, amelyben az iskolai könyvtár fejlesztésének lehetőségeiről beszélt. Mint mondta, a könyvtár remek tér lehet a játékok, versenyek, kulturális programok szervezéséhez. A sok program, jó környezet inspirálóan hat a tanulókra. Az általa vezetett könyvtár működtetésében fontos szempont volt a szülők, lakókörnyezet bevonása a programokba, a sajtó tájékoztatása, szponzorok felkutatása.
Simon Krisztina (könyvtárostanár és iskolai könyvtári szaktanácsadó Remetevárosi Általános Iskola, Budapest) „Kincsek a portfólióban – portfólió és tudásmenedzsment” címmel tartott előadást, ahol jó gyakorlatokat mutatott be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző digitális és egyéb tananyagok gyűjtése nagyon fontos, emellett szükséges rendszeresen, elektronikusan dokumentálni a pedagógiai gyakorlatot, hogy hasznosítható legyen mások számára is. Kiemelte még, hogy a közösségi média is lehet a tudásmenedzsment része.
