Hogyan fejleszthetjük a gyerekek kreativitását iskolai körülmények között? Hogyan adjunk órai és otthoni feladatot, hogy kreatívan, valódi tudást szerezve oldják azt meg? Milyen jó gyakorlatok vannak e témában? A cikk kipróbált, működő, széles körben használható, nem bonyolult megoldásokat mutat be. A 21. századi tanóra egyik ismérve: Kreativitás – cikk az Edutopia portálról.
Van néhány olyan különleges készség a gyerekekben, amelyeket a számítógépek egyszerűen nem tudnak jól fejleszteni. A kreativitás az egyik ilyen terület. Rugalmas képességnek tartjuk, amely épp ezért könnyen kicsúszhat a kezeink közül és elveszíthetjük a szigorúan objektíve helyes válaszok kutatásában. A kreativitás tanítása némiképp bonyolultabb, mint például Ázsia természetföldrajzának bemutatása. Megéri azonban bevállalni! Ahogyan egyik tanár kollégám mondta: „a kreativitás az, amikor egy diák vagy csoport fontolóra vesz valami újat vagy úgy közelítenek meg egy dolgot, ahogyan korábban azt még nem tették”. A kreativitás művészetet, zenét, feltalálást, írást és problémamegoldást szül.
| Patrick Goertz, texasi (USA) pedagógus és tudományos fejlesztésekért felelős vezető cikke az Edutopia portálról.
Fordította: Szűcs – Nagy Dorina A cikk előzménye magyarul is olvasható Egy 21. századba illő tanóra tíz jele címmel |
Kevesebb memorizálás
Az internet, ha megfelelően használjuk, tonnányi tényszerű információval lát el bennünket. Ha megtanítjuk a diákokat helyesen használni a világhálót, sokkal gyorsabban megtalálják a hidrogén atomtömegét vagy a Büszkeség és balítélet szerzőjét, mint amennyi idő alatt bemagolnák ezeket az információkat. A tanárok vagy betilthatják ezt az óriási tárházat az órákon, vagy pedig a felszabadult időben közösen felidézhetik, hogyan rendeződnek össze a hidrogén molekulák, vagy írhatnak saját verset Villon stílusában.
Brainstorming
Sokan azt hiszik, a kreativitás a génjeinkben van kódolva. Ez azonban nem igaz, a kreativitás tanulható. Jó módszer például, ha elég időt biztosítunk a diákoknak a gondolkodásra és megtanítunk egy jó brainstorming („agyvihar”: ötletek közös feldobása, míg valaki ki nem mondja a legjobbat) struktúrát. Számos brainstorming módszert dolgoztak már ki, ezek közül bátran válogathatunk.
Nagyobb távlatok nyújtása
Bizonyos élettapasztalatok visszaszoríthatják a kreativitást. Ez különösen igaz azokra a gyerekekre, akik az egész világból és abból a sok emberből mindössze a saját családjukat és környezetüket ismerik és sosem tekintettek a komfortzónájukon kívül. Ha érdemlegesen kitágítjuk a látóterüket, azzal kihúzhatjuk a tanulókat abból a dobozból, amelynek falai korlátozzák gondolkodásukat. Igenis meg lehet tőlük kérdezni, ők hogyan előzték volna meg a második világháborút vagy hogyan kezelnék a HIV vírust.
Álljon itt egy saját példa: iskolánkban kipróbáltunk egy úgynevezett visszavonulási módszert. 50 diákunkkal visszavonultunk a hétköznapi életünkből és egy napot a helyi belvárosban töltöttünk. Több külsős programmal együttműködve diákjaink hajléktalanokkal étkeztek és beszélgettek is velük. A legtöbb visszavonulási programmal ellentétben mi nem szerveztünk segítő munkát, csupán hagytuk a gyerekeket olyan embereket megismerni, akivel másképp sosem kerültek volna kapcsolatba. Mire visszatértünk az iskolába, a diákok lényegesen érettebb véleménnyel rendelkeztek az övékétől eltérő életet élő emberekről.
Tanulói döntés
Az egyik osztályunk egy hónapja döbbenten fogadta a hírt, hogy maguknak választhatnak osztályozási módot a hangtan lezárására: írhatnak hagyományos témazáró dolgozatot, vagy készíthetnek videót arról, ahogy üvegpoharakon zenélnek, és ezen keresztül magyarázzák el a rezonancia tudományos hátterét. Igaz, hogy sokan választották a tesztet, „csak, hogy túl legyenek rajta”, de számos zenés felvétel is készült.
A latin tanárunk pedig azt találta ki, hogy a Római Birodalom kapcsán a gyerekek készítsenek híradásokat, naplókat, úti kalauzt vagy reklámkampányt. Egyszerűbb feladatot is lehetett persze választani, mint például a hagyományos poszter készítés.
Kreatív írás klub
Ez a pont elég egyértelműen hathat, hiszen már a nevében is benne van, hogy „kreatív”. A klub vezetője egy diák, aki kedden és csütörtökön az ebédszünetben hívja össze a tagokat, hogy új történeteket és ötleteket vitassanak meg. A tagság feltétele egy regényíró eseményen való részvétel, ahol egy hónap alatt kell megírniuk egy 50000 szavas kisregényt.
Szalon parti a felvilágosodás jegyében
Világtörténelem óráinkon szokás, hogy amikor a felvilágosodáshoz érünk, minden diák kap egy történelmi személyiséget, akinek fel kell kutatnia életét és meg is kell őt testesítenie. A témakör végén „szalon partit” rendezünk, ahol a sok különböző karakter beszélgetést kezdeményezhet egymással. A zenét azok a gyerekek biztosítják, akik zenészeket húztak és elhozzák saját hangszereiket. A délutánon elvárjuk a jelmezeket is.
Idő az ismétlésre
A kreativitás egyik kulcspontja, hogy alternatív módokat találjunk ki a dolgok elvégzésére. Ugyanakkor annyira sok anyagot ölel fel a tanév, hogy csábítóan hangzik egyik témáról egyenesen a másikra ugrani. Ha hagyunk időt átgondolni a tanultakat és az újdonságokat, az komoly előnyöket jelent.
5 perc
Minden órám elején hagyok 5 percet a diákjaimnak, amikor csendben kell lenniük, akár a szemüket is becsukhatják, hogy semmi se zavarja őket. Eközben pedig arról gondolkodhatnak, amiről csak akarnak. Általában nem próbálom irányítani ezeket a gondolatokat, bár a nemzeti vers hónap ideje alatt egy rövid verssel kezdem és zárom ezeket a perceket.
Megjegyzések:
Természetesen a művészeti, zenei és drámai órák önmagukban elég erősek a gyerekek kreativitásának és kifejezőkészségének fejlesztésében. Ez a cikk azt igyekezett bemutatni, hogy a hagyományos tanórákon sem elhanyagolhatóak ezek a tényezők.
A leggyorsabban úgy törhetjük össze egy gyerek kreatív kibontakozását, ha közöljük vele, hogy tévednek, rossz, amit mondanak. Természetesen vannak elkerülhetetlen helyzetek (2+2 semmiképp sem 5), de egy szerző indítékai, egy polgárháború okai vagy egy versfordítás szárnyra kaphatja a különféle ötleteket.
Szeretném tisztázni, hogy a memorizálás nyilvánvalóan fontos készség. Felidézhető alaptudás nélkül nem lenne mire építeni az új információkat. Ugyanakkor ez a bizonyos alaptudás manapság egyre kevéssé létfontosságú.
Az iskolámban sok ötlettel álltunk már elő, amivel létrehozhatjuk az igazi 21. századi tanórát. Néhányat már több tantárgyból is bevezettünk, néhány pedig még mindig kipróbálás alatt áll. Nem állíthatom tehát, hogy a fent írtak a legjobb módszerek vagy netán az egyetlen jó lista a témában.
Eredeti cikk: What Does a 21st Century Classroom Look Like: Creativity
A cikk magyar változatát Modern Iskola gyakornoka, Szűcs-Nagy Dorina készítette.
A fordító bemutatkozása: Szűcs-Nagy Dorina vagyok, másodéves hallgató a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia szakán. Iskolapszichológus szeretnék lenni. Tanulmányaim mellett a Modern Iskolán keresztül igyekszem megosztani pszichológiai tudásom és begyűjteni a pedagógusi tapasztalatokat.
Forrás: www.edutopia.org
Az Edutopia egy összefoglaló weboldal és online közösség egyben. George Lucas, a Star Wars filmek írója alapította. Feladatuk, hogy megosszák a legjobb általános és középiskolában is használható oktatási módszereket. A projekteken keresztüli tanulást, az átfogó tanítást, a szociális és érzelmi oktatást, a pedagógusok fejlesztését és a modern technológia terjesztését helyezik előtérbe.
Kapcsolódó cikkek:
Egy 21. századba illő tanóra tíz jele – cikk az Edutopia portálról
