2014 nyarán az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE) az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) egyszerű beszerzési felhívására benyújtott nyertes pályázatával bekapcsolódott a TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 projekt keretében, a „Szaktárgyi, szakmai képzések” körében végzett tantárgyi szakmai megújító képzések fejlesztésébe. Megtervezte az informatika tantárgy szakmai megújító képzésének szinopszisát.
Az ISZE fejlesztői végiggondolva az informatika tantárgy fejlődésének irányait az általános iskolai és a középiskolai nevelő-oktató munkában, két képzés tematikáját alakították ki: „Középiskolában informatikát tanító tanárok felkészítése az IKT koordinátori szerepre” c. 30 órás képzést a középiskolákban tanító informatikatanárok és a mérnöktanárok számára, valamint a „Informatika szakmai megújító továbbképzés általános iskolai tanároknak” c. 30 órás képzést az általános iskolákban tanító informatikatanárok számára.
2014 őszén megvalósult mindkét képzés próbaképzése 8-8 fővel, majd a képzések akkreditációját követően, 2015 nyarán a képzőket is felkészítettük a középiskolai informatikatanárok továbbképzésének megtartására. Írásunkban az „IKT-koordinátor” képzés alapgondolatáról és megvalósulását kísérő reflexiókról szólunk.
1. kép, balra: Próbaképzés – közös munka
Az IKT-koordinátori szerepre felkészítő pedagógus-továbbképzés blended formájú és folyamatba ágyazott. A blended (kontaktórás és távoktatásos, kevert) képzés előnye, hogy egyrészt korszerű kommunikációs keretben zajlik, ezáltal közvetíti az on-line térben zajló együttműködésre épülő munka szemléletét, attitűdöt formál, másrészt pedig lehetővé teszi, hogy az ismeretszerzés kevesebb iskolai távoléttel valósuljon meg. A képzés folyamatba ágyazott jellege következtében a résztvevők a képzés keretében, a két képzési nap között a résztvevők egyénileg, párban és kis csoportokban együttműködve kipróbálják a tanult módszereket, eljárásokat, s közben lehetőségük van konzultálni az online térben egymással és a képzővel is.
A képzés tematikája összetett. Az informatika tantárgyhoz kapcsolódó szaktárgyi módszertani rész mellett 12 órában a pedagógus életpályamodellel, a pedagógiai tervezéssel és a reflektív magatartással kapcsolatos témákat is tárgyal. Ez a képzési rész azonos minden az OFI által fejlesztett tantárgyi képzés esetében, így ha valaki a szakmai megújító képzést két szaktárgyából is el akarja végezni, a közös 12 óráról felmentést kaphat.
Ebben a közös részben szerepelnek a portfólióval kapcsolatos elméleti tudnivalók és gyakorlati tevékenységek. A nyolc pedagógus kompetenciaterület és a sztenderdek bemutatása a pedagógiai munka rendszerszemléletű megközelítését erősíti. A távoktatásos tananyagrészben mindenki egyéni tempóban ismerkedhet meg az aktuális jogszabályi környezettel, majd egy diasorozat a segítségével elemzik a tartalmi szabályozás jellegzetes vonásait. A tanítás tervezése témakör bevezetésének az a célja, hogy a résztvevők meglévő elméleti tudását mozgósítva és felfrissítve a pedagógiai tervezés megkapja az őt megillető helyet a pedagógus munkájában, hogy ne az óra megtartása, hanem a tervezése váljon rutinná.
(A képzések OFI által fejlesztett 12 órás részéről szóló ismertető Sári Éva munkája.)
„A reflektív magatartás, mint a folyamatos szakmai fejlődés alapja… „elnevezésű témakör arra keresi a választ, hogy mi köze a reflektív magatartásnak a folyamatos szakmai fejlődéshez. A résztvevők Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése c. tanulmánya releváns fejezeteit dolgozták fel szakértői mozaik módszerrel.
2. kép – Próbaképzés egyik ábrája a reflexióról (a kép kattintásra nagyobb méretben nyílik)
„Az informatikát mindenki tudja!”
Gondolatok az informatika szaktárgyi, szakmai képzés szükségességéről
Az informatika tantárgyra nagy nyomás nehezedik. Csökkenő óraszámok és robbanásszerűen növekvő újdonságtartalom mellett kell eleget tennünk a tantervi és az érettségi követelményeknek, de a munkaerőpiaci elvárásoknak is.
A tantárgyat fokozott érdeklődés övezi. Folyamatos a sajtóvisszhang. A tananyagtartalomról gyakran alkotnak véleményt piaci szereplők, sőt szülők is, akik egy-egy példát kiragadva, a teljes folyamat ismerete nélkül, a pedagógia, a nevelés terén laikusként mondanak véleményt. „Az informatikát mindenki tudja!” Nem alakult még ki valódi, szakmai- és pedagógiai alapokra épített párbeszéd.
A tanulók tudásáért felelősek vagyunk. Van rálátásunk diákjaink szabadidős tevékenységeire és tudjuk, hogy számos olyan alkalmazás van, amit szívesebben és motiváltabban tanulnának informatika órán, mint a tantervi követelményeket. Tudjuk, hogy kedvelik a gamifikációt, a multimédia alkalmazását, de tudatában vagyunk annak is, hogy a diákok által kevésbé kedvelt alkalmazások (pl.: szövegszerkesztő, táblázatkezelő) nem öncélúak és ezek precíz kezelésének fontos szerepe van további tanulmányaikban, majdani munkájukban.
Az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete tagjainak tevékenységével, képzések sokaságával már hosszú idő óta segíti a tanárokat. Hozzájárul, hogy az informatikatanárok az infokommunikációs technológia újdonságainak a befogadása iránti nyitottságra neveljenek, alkalmazzák az egyéni- és a csoportmunkát, alkalmazóképes szaktárgyi tudást biztosítsanak tanulóiknak, hogy megmutassák és tudatosan alkalmazzák az infokommunikáció nyújtotta esélyegyenlőségi lehetőségeket is. Lépést tartanak a szakma fejlődésének trendjeivel, figyelemmel kísérik a NAT-, a kerettantervek és a helyi tantervek szabályozása mellett a tananyagba beépíthető újdonságokat, a digitális korszak kihívásainak megfelelően frissítik képzéseik módszertani eszköztárát, az alkalmazott munkaformákat átvéve pedig a pedagógusok is jobban tudnak igazodni a tanulók igényeihez és elvárásaihoz.
Az informatikatanárok is tudatában vannak annak, hogy felelősek szakmai fejlődésükért, így szakmai érdeklődésből, továbbá azért, hogy nevelő-oktató munkájukat a magas színvonalon láthassák el, folyamatosan fejlesztik tudásukat és bővítik iskolájuk digitális technológiával kapcsolatos tevékenységeit is. Pl.: saját tantárgyuk és más közismereti tantárgyakhoz helyi szinten sokan fejlesztenek digitális tananyagot, szinte mindannyian szerkesztik az iskola honlapját, segítik kollégáikat, részt vesznek az iskolai mérések lebonyolításában. Egyre többen kezelnek, adaptálnak, fejlesztenek olyan digitális keretrendszereket, amelyek lehetővé teszik a tanulás korszerű formáit, megszüntetve annak helyhez és időhöz kötöttségét.
Az informatikatanárok már sok iskolában alkalmazzák ezeket a tanulási környezeteket, de a diákok általában csak a géptermekben, informatikaórán találkoznak ezzel a lehetőséggel.
Gondolatok az informatika tantárgyakon átívelő szerepéről
Az informatika számos témaköre tartalmában interdiszciplináris, más témaköreinél a feldolgozáshoz szükséges gondolkodásmód, további témaköreinél pedig az információ-feldolgozás módja mutat kapcsolódást más műveltségterületekkel, tantárgyakkal.
Elvárás, hogy az informatikaórákon megszerzett tudást, gondolkodásmódot, szemléletet a diákok automatikusan alkalmazzák az informatika tantárgy környezetén kívül is. A transzferhatás kialakulásához azonban erre megfelelő tanulási környezetet kell kialakítanunk más tantárgyak keretében is.
3. kép: A képzők felkészítése csoportmunkával
Az informatikatanárok alkalmazzák ezeket a tanulási környezeteket, így a diákok számára ezek természetesek a géptermekben. Más tanórákra való kiterjesztésükhöz és adaptálásukhoz hatékony segítséget nyújthat az informatikatanár a más tantárgyat tanító tanároknak is. Annak érdekében, hogy ez a segítség valóban eredményes legyen, célszerű megteremteni ennek a kereteit. Ez elemzést, tervezést, módszertani sokszínűséget, reflektivitást igényel úgy a segítő informatikatanár, mint a segítséget igénybe vevő kolléga részéről. A segítés több formában valósulhat meg, lehet mentorálás, facilitálás, tutorálás és koordinálás is.
Jelen képzés erre a koordinátori szerepre készíti fel az informatikatanárokat, hogy nevelőtestületükben plusz erőforrásként, szervezett keretek között segítsék kollégáikat az informatika nyújtotta lehetőségek, az IKT-eszközök használatában. A képzésben résztvevő informatikatanárok a facilitálásról is szereznek saját élményeket, a távoktatásos és folyamatba ágyazott gyakorlati rész on-line keretrendszerben, a képző facilitáló tutorálása mellett valósul meg.
4. kép: (jobbra) A képzők felkészítése változatos módszerekkel történt
A képzés tehát arra készít fel, hogy a résztvevők saját iskolájukban IKT-koordinátor szerepet töltsenek be, azt az innovációs tevékenységet, amelynek eredményeképpen javulhat az egyes műveltségterületek együttműködése az iskolán belül, és jobban megvalósulhat a praktikus alkalmazói, informatikai tudás NAT-ban, az egyes tantárgyakban előírt fejlesztése.
A pilotképzés és a képzők felkészítése tanfolyamok tapasztalatai
A pilotképzés és a képzők képzése lehetőséget adott a képzés kipróbálására résztvevői és képzői szemszögből is. Mi, az összesen hét fejlesztő mindkét képzésen részt vettünk képzői, megfigyelői, tutori szerepkörben, és sokrétű tapasztalatot szereztünk a fejlesztett képzési tematika megvalósításáról.
5. kép: Próbaképzés – kulcsszerepet kapott a társértékelés és társtámogatás
A folyamatba ágyazott képzés pilotképzése az előzetes elvárásoknak megfelelően igazolta, hogy úgy a tanítás tervezésében (tematikus terv, óravázlat tervezése), mind a tervek alapján megtartott tanórák vonatkozásában fontos szerepe van a munkapárok közös gondolkodásának, tudásuk megosztásának. Kulcsszerepe van a társértékelésnek, ami az OFI fogalomtára szerint a következőt jelenti: „A hasonló szerepben lévő együttműködő partnerek egymás tanulási folyamatára adott kölcsönös visszajelzése.” /OFI fogalomtár. Szintén kulcsszerepe van a társtámogatásnak, vagyis „a munkatársak egymásnak nyújtott, tudatos támogatása az általuk végzett munka minél magasabb szintű ellátása érdekében.” /OFI fogalomtár/.A munkapárok együttműködése előrevetíti a koordinátori szerepkörben megvalósítandó együttműködő, egyenrangú kapcsolatban, személyre szabottan végzendő támogató munkát.
A képzés az informatika tanításának módszertani megújítása, frissítése mellett gazdagítja az általános pedagógiai módszertant is. Például ráirányítja a figyelmet a természettudományos ismeretszerzésben hatékonyan alkalmazható felfedeztető tanulás néven ismert tevékenykedtető módszertani irányzatok gazdagságára. A képzés során bemutatjuk számos tanulóközpontú modell informatikaoktatásában releváns alkalmazási lehetőségét (projekt, kutatás-, dizájn-, problémaalapú tanulás). A felfedeztető tanítási-tanulási stratégia modelljét leképezzük a képzés távoktatási feladatára is, így erősítjük a résztvevők koordinátori szerepkörben is elengedhetetlen tervezői tudatosságát. A felfedeztető tanítási-tanulási stratégia modelljének elérhetősége: Makádi Mariann: A kutatásalapú és a felfedezéses tanulási stratégia alkalmazása a földrajztanításban- itt érhető el.
(Link: Letöltés: 2015.07.28.)
Szerzők: Fülöp Márta Mariana, Szécsiné Festő-Hegedűs Margit, Bánhidi Sándorné fejlesztők
