A digitális kompetencia fejlesztése fontos feladat, külső elvárás egy pedagógustól. Gyakorló pedagógus, Kaufmann Péter cikkében arról ír, hogy miként segíthet a tanár a diákjainak és az iskolájának, hogy a digitális irány felé mutatóan változást, újítást hozzon létre. Hogyan válhat belső igénnyé az informatika eszközök és gondolkodás iránti nyitottság?
A digitális kompetencia témaköre egyre gyakrabban kerül elő pedagógus továbbképzéseken, módszertani útmutatókban és nem mondhatnánk, hogy új elemként NAT elvárásként is megfogalmazódik, de ennél sokkal fontosabb, hogy saját elvárásként megjelenjen pedagógiai munkánk során. Fontos, hogy ismerjük meg azokat az eszközöket, idolokat, eljárásokat, szabadidős tevékenységeket, amelyek az általunk nevelt és oktatott generáció mindennapjainak szerves része. Fel kell ismernünk annak fontosságát, hogy az informatikai eszközök nélkül, azok megismerése, és legalább felhasználói szintű ismerete nélkül nem tudunk eljutni a diákokig. El kell fogadjuk, hogy az informatika – nem mint tudományág, hanem mint napi rutinszerű tevékenység – szerves részét képezi a diák hétköznapjainak, ezért lényeges a megfelelő nyitottság mind a pedagógiai szolgáltatást igénybevevő diák, mind pedig az azt nyújtó tanár oldaláról.
Mi jellemzi a Z-generációs diákokat?
A Mark Prensky által „digitális bennszülötteknek” aposztrofált Z-generáció teljesen más tanári hozzáállást, megértést és pedagógiai tervezést igényel. John Raley a harvardi orvosi iskola professzora szerint a Z-generáció „szerzett figyelemhiányos rendellenességben szenved”. Ezt sokan félreértik, miszerint a mai technológiai korban élő, mozgó fiatalok, gyerekek nem képesek odafigyelni annyi ideig, mint társaik, ezért csökkent koncentrációs képességük az előző generációhoz képest. Pedig nem erről van szó. A Z- generáció szülöttjeire az úgynevezett „multitaszkolás” a jellemző, azaz egyszerre több mindenre tudnak párhuzamosan figyelni, éppen ezért figyelmük valóban hamarabb lankad korosztálybeli elődjeiknél, de a párhuzamos figyelemre képes fázis sokkal erőteljesebben terhelhető. A pedagógus dolga pedig, hogy megcélozza ezt a periódust és ennek megfelelően alakítsa a tanóra menetét, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokat. Meg kell tanulnunk lépést tartani a diákok felgyorsult gondolkodási és befogadási folyamataival, és meg kell tanítanunk őket a veszélyekre, valamint felhívni a figyelmet azokra a hátrányokra, amelyek szociális deficithez vezethetnek.
Persze nem szabad figyelmen kívül hagynunk a hagyományos ismeretek bővítését sem. A levélírás, térképhasználati ismeretek, szövegtanulás és –értés mind elsajátítandó kell maradjon a digitális világban való ismeretszerzés mellett, annak legoptimálisabb kiaknázása érdekében.
Mit tehet, mit használhat egy pedagógus?
Ehhez segítségre van szükség. A külső előadók meghívása, a rendőrségi kapcsolatok kiaknázása, az esetleges szakmai konferenciákon való részvétel csak néhány lehetőség azok közül, amelyek segíthetik saját tájékozódásunkat és felnyithatják a diákok szemét is az esetleges ebből eredő problémákra. Mindezek mellett a legfontosabb azonban, hogy pedagógusként mi is megtapasztaljuk a digitális eszközök által nyújtott lehetőségeket, állandóvá tegyük használatukat.
Nem szégyen tanulnunk a diáktól. A kölcsönös tapasztalatcsere során olyan tanulási-tanítási alkalmazások, szoftverek kerülnek elő, amelyek a tanórák kiegészítőjeként színesebb, a digitális eszközparkot hatékonyabban kihasználó tananyagsegédletekké avanzsálhatnak. Egy közös digitális adatbázis pedig segíti a közös munkát az összehangolt pedagógiai folyamat biztos bázisával.
A tanórai alkalmazáson kívül számos olyan terület van, ahol sikeresen alkalmazhatók az informatikai eszközök, segítve a pedagógusi munkát és csökkentve annak idejét. A digitális napló, amelynek megléte a köznevelési intézményekben már külső elvárásként is megjelent, egyszerű kiegészítője a napi adminisztrációs folyamatoknak. Bár a tanári tevékenységeket leginkább segítő informatikai oktatást segítő keretprogramok (pl.: Moodle), és egyéb web alapú (pl.:WEB 2.0, pl. Facebook, YouTube, Google, stb.) eszközök valódi, diák számára is megtapasztalható segítséget jelentenek a munkánk során a kommunikációban, házi feladat ellenőrzésben, adat menedzsmentben, valamint a tevékenységi palettánk minden aspektusában. Ezek a digitális napló egyes típusaival együtt ingyen járulnak hozzá a pedagógiai hatékonysághoz és nem mellesleg az ÖKO-szemléletet is erősítik, hiszen használatukkal nagy mennyiségű papír megspórolható.
Mindent egybe véve, nem állítom, hogy könnyű dolga van annak a pedagógusnak, aki szervezettől függetlenül, partizán akcióként kíván élni azt IKT eszközökben rejlő lehetőségekkel, de a kiindulási pont, mint megannyi innovációs tevékenységnél maga a pedagógus, aki nyitott, innovatív személyiségével életre hívja a szervezet igényét a megújulásra.
Kaufmann Péter, pedagógus, angoltanár
Illusztráció: a szerző grafikája, Z-generáció címmel
|
A szerző, Kaufmann Péter bemutatkozása: 2004 óta dolgozom angol nyelvtanárként, majd az idegennyelvi munkaközösség-vezetőjeként a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolában, és ott is végeztem középfokú tanulmányaimat. Valószínűleg ezért is van, hogy az informatika belém oltódott. Nyelvtanárként és munkaközösség-vezetőként is fontosnak tartottam, és tartom jelenleg is a módszertani megújulást, és iskolánk profiljából adódóan, első kézből értesülünk az informatika által befolyásolt diák igényekről. A felfokozott digitális korszakban sokan közülünk digitális analfabétáknak tartják magukat és be is zárkóznak, vagy észre sem veszik ezt a fontos pedagógiai kérdést. Ezért is kívánkoztak ki belőlem ezek a gondolatok. |
Kapcsolódó cikkek:
Az E- faktor szerepe és a Flow élménye a Z generáció nevelésében
