A hazai természettudományos tanítás mindennapjaiból hasznos kitekintést adhat a nemzetközi tudásszint és attitűd vizsgálatok eredményeinek ismerete. Az IEA és az OECD szervezésű felmérések tulajdonképpen tükröt tartanak a résztvevő országok elé, amelyben „meglátni magunkat” nem egyszerű és néha sokkoló. A teljesítmény alakulásában komoly szerepet játszik a pedagógusok felkészültsége es a tanulók motiváltsága, attitűdje a matematika és a természettudományos tárgyak tanulásával kapcsolatban. Ezek a vizsgálatok éppen a GEOMATECH projekt „célközönségével” és tartalmával esnek egybe.
Kérem, mondja el a saját szavaival, mit tart a legfontosabbnak a GEOMATECH projektben!
Általánosságban elmondható a GEOMATECH projektről, hogy az iskolai matematika és a természettudományos tudásátadásnak egy korszerű, a gyerekekhez közelálló formáját valósítja meg. A vonzó, modern technikát alkalmazó környezet a tanulókban, akik valójában „digitális bennszülöttek”, kedvező attitűdöt alakít ki a természettudományos ismeretek elsajátításához. Ennek kialakulását nagyon segítik a GEOMATECH kínálta kísérletezést ösztönző témák, a szenzorokat, mobiltelefonokat, mint mérőeszközt alkalmazó technikák. Külön kiemelendő a projektben a tanári közösségek létrejötte a képzések során, amelyeket a tanárok motiváltsága szempontjából nagyon fontosnak tartok.
Miért tartotta fontosnak, hogy csatlakozzon a projekthez? Milyen szerepet lát el Ön a projektben?
Én a természettudományos tananyagegységeket fejlesztő csapat módszertani vezetőjeként kapcsolódtam a munkába. Azért vállalkoztam erre, mert hosszú oktatói, szakmódszertani kutatói pályám okán ismerem az iskolai természettudományos oktatás helyzetét.
A hazai és nemzetközi szinten egyaránt „ezer sebből vérző” természettudományos oktatás megújítását az ún. Rocard jelentés[1] is szorgalmazza: „A jelenlegi helyzet eredete, többek között, abban keresendő, ahogyan a természettudományt tanítják. Annak, hogy az ifjúság nem érdeklődik a természettudomány iránt, bonyolult okai vannak: ugyanakkor meggyőző bizonyítékok mutatják, hogy kapcsolat van a természettudomány iránti attitűd alakulása és a tanítás módja között”, ezért minden kezdeményezést támogatok, amely ezen változtatni szándékozik.
[1]Rocard jelentés: az Európai Bizottság megbízásából az európai természettudományos képzés vizsgálatára létrejött kutatócsoport helyzet-elemzését és ajánlásait fogalmazza meg.
Véleménye szerint mi a különlegessége ennek a kezdeményezésnek?
A GEOMATECH projekt keretében kidolgozott, a GeoGebra szoftvert alkalmazó tananyagok egy újszerű tanítási-tanulási környezetet teremtenek. Tartalmukban és ajánlott feldolgozási módszerükben igen változatosak, a diákok életkorához, érdeklődéséhez differenciáltan igazodva széles választékot kínálnak kisiskolás kortól az érettségiig, a demonstrációs szimulációtól az igényes tanulói mérésekig. Mindezt gyakran játékosan, gyakran csoport munkára ösztönözve.
Milyen hozzáadott értéke lesz a jövő oktatási rendszerében a GEOMATECH projektnek?
Úgy gondolom, hogy azzal, hogy a kidolgozott tananyagegységek nagy része a diákok aktivitására épül, nem csak a tanári szerep változik meg gyökeresen, hanem a diákoktól elvárt hozzáállás is: az eddigi, túlnyomóan passzív, befogadó, magára hagyott diák a projekt alkalmazásával önállóan gondolkodó, kreatív, alkotó személyiséggé válhat.
Hamarosan végéhez ér a projekt, Ön mivel lenne elégedett zárás után?
Eric Rogers, a XX. század elismert természettudósa, Einstein barátja, arra a kérdésre, hogy miért tanítunk természettudományt, azt válaszolta: azért, hogy a fiatalok boldogok legyenek! Hát én is, a projekt kísérleteit, anyagait használó boldog, mosolygós diákokkal és tanárokkal szeretnék találkozni a zárás után, akik örömüket lelik az ilyen típusú tanulásban, tanításban.
Hogyan képzeli el a projekt utóéletét?
Nagyon remélem, hogy lesz folytatás! A fejlesztők és a felhasználók által összegyűjtött tapasztalatok alapján például a hangsúlyokat a tehetséggondozásra helyezve vagy a hátrányos helyzetű diákok speciális igényeihez igazítva a GEOMATECH filozófiát „átörökítve”, sok teendő lenne még!
A GEOMATECH projekt a Széchenyi 2020 program keretében (TÁMOP 3.1.12-12/1-2013-0001) valósul meg.
Kapcsolódó cikk:
Mennyi műszer van az okostelefonunkban?
