Kezdőlap hírmozaik

    Digitális társadalom – digitálisan intelligens polgárok?

    Az IQ és az EQ után itt a DQ, vagyis a digitális intelligencia. Mik a digitális nevelés lépései? Miben kell segítenünk a gyermekeket, hogy a digitális világban könnyedén eligazodó sikeres felnőtt váljék belőlük?

    Újfajta intelligenciát kíván az alkalmazkodás a mindennapi életet, oktatást, a munka világát gyökeresen felforgató digitális transzformációhoz – áll a Világgazdasági Fórum (World Economy Forum -WEF) tanulmányában. Az elemzés azzal foglalkozik, hogy milyen szintek elérésével válhatunk a digitális ökoszinsztéma sikeres tagjaivá, s hogy a gyermekeket mlyen feladatok elvégzésével indíthatjuk el a siker felé.

    A digitális intelligencia készségei. Fordította és az ábrát készítette: Farkas Bertalan Péter.

    A digitális intelligencia készségei. Fordította és az ábrát készítette: Farkas Bertalan Péter.Az ábra forrása ld. itt.

    „Egy generációval ezelőtt a számítástechnikai és digitálismédia-készségek megléte ritkaság volt. Ma ezek alapvető kompetenciák a legtöbb területen a sikeres karrierhez. Ezért a digitális készségek elsajátíttatása ma a hatékony oktatási rendszer alapvető eleme. Nemzeti léptékű digitális nevelési program nélkül a korszerű technológiák használata, az azokhoz való hozzáférés egyenlőtlen lesz, ami társadalmi egyenlőtlenségeket szül, és egyaránt gátolja a társadalmi és gazdasági mobilitást”

     

    – hangsúlyozza a tanulmány, amely szerint három szint érintésével lehet eljutni a sikerhez.

    Fotó: pexels.com

     

    Első szint: digitális állampolgárság

    Képesség arra, hogy valaki elérje és biztonságosan, felelősséggel és hatékonyan használja a digitális technológiát és médiát.

    Második szint: digitális kreativitás

    Annak a képessége, hogy a polgár képes legyen részt venni a digitális ökoszisztémában, másokkal együttműködve közösen hozzon létre új tartalmakat, és azokat meg is valósítsa a valóságban a digitális eszközök segítségével.

    Harmadik szint: digitális vállalkozóképesség

    Képesség arra, hogy a digitális eszközök használatával az ökoszisztéma tagja megoldja a globális problémákat, és új lehetőségeket teremtsen.

    Fotó: pexels.com

    A tanulmány szerint a gyerekeknek a következő alapképességeket kell elsajátítaniuk:

    1.A digitális identitás megteremtése
    Képesség arra, hogy egészségesen és integráltan működtesse identitását az online és a fizikai világban.

    2. Időbeosztás
    Képesség arra, hogy egy felületen, de akár több feladaton dolgozzon egyszerre. Az önuralom és az önfegyelem megteremtése, azaz képesség arra, hogy tudatosan használja az online játékokat és a közösségi média felületeit.

    3. Online bántalmazás felismerése és befolyásolási képesség:
    Képesség az online bántalmazás változatainak felismerésére, azonosítására és a helyzetek bölcs kezelésére.

    4. Online-biztonság menedzselése
    Képesség arra, hogy az adatait megvédje, erős jelszót alkosson és menedzselni tudja az esetleges kibertámadásokat.

    5. Online magánszféra-védelem
    Képesség arra, hogy bizalmasan kezelje a személyes információkat, és megvédje saját és mások magánszféráját az online térben.

    6. Kritikus gondolkodás
    Képesség arra, hogy különbséget tegyen valós és hamis információ között, és meg tudja különböztetni egymástól a hasznos és az ártalmas tartalmat.

    7. Digitális „lábnyom”
    Képesség arra, hogy megértse a digitális lábnyom, vagyis az online térben hagyott digitális nyomaink jelentőségét és természetét.

    8. Digitális empátia
    Képesség arra, hogy az online térben is azonosítsa és kimutassa együttérzését és érzelmeit saját és mások szükségleteivel és érzéseivel kapcsolatban.

    A Világgazdasági Fórum (World Economy Forum – WEF) szerint a kormányoknak meg kell érteniük a digitális írástudás fontosságát mint a digitális intelligencia alapelemét.

    „Az oktatás irányítói adjanak elsőbbséget a digitális írástudást terjesztő és erősítő programoknak, amelyek természetesen az átfogó DQ-nevelési keretrendszerek részei”

     

    – áll a tanulmányban, amely szerint a társadalom tagjainak is aktívnak kell lenniük: a legfontosabb, hogy az egyének kezdeményezzék a digitális írástudás oktatását a saját befolyási szférájukban, a szülők otthon, a tanárok az osztályaikban, a helyi vezetők pedig a közösségeikben.

    „Nem kell várni, valójában már nincs is idő várni. A gyerekeket már bevonzotta a digitális világ, így az mindenképpen meg fog változni. Rajtunk múlik, hogy a felnövő generációk megszerezzék a szükséges készségeket, és támogassuk őket abban, hogy a világ élhető maradjon”

     

    – javasolja a WEF.

    Forrás: WEFORUM

    Kapcsódó cikkek:

    Hogyan épül fel a digitális intelligencia? A TÉR / IDŐ blog most bemutatja..

    Előző cikkPedagógusoknak is segíthet a megújult a Nemzeti Pályaorientációs Rendszer
    Következő cikkMilyen lett az új Modern Iskola honlap?