Kezdőlap jó példák

Mobil eszközök és kiterjesztett valóság az iskolában? – Korenova Lilla

Az utóbbi időben egy furcsa paradoxonnak vagyunk tanúi: egyfelől ma már majdnem minden tanulónak van okostelefonja, másrészt egyes országokban be szeretnék tiltani az iskolai használatukat. Korenova Lilla, matematikai tantárgypedagógiával foglalkozó szakember, a Pozsonyi Comenius Egyetem docense és a Debreceni Egyetem Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskolájának tagja.a digitális pedagógiáról, a digitális oktatásról szóló konferencián tartott előadásának leiratát közöljük.

Vannak szakértők, akik a mobileszközök iskolai térnyerése ellen küzdenek, mások pedig azt szorgalmazzák. Melyik a helyes megoldás? Milyen lehetőségei vannak a tanároknak ezen a téren ma az iskolákban? Milyen lehetőségeket nyújtanak a mobil technológiák, és mi a kiterjesztett valóság (augmented reality)? Ezekre a kérdésekre is szeretnénk válaszokat keresni. Meggyőződésünk, hogy a mobil eszközök használata az oktatásban új, innovatív lehetőségeket biztosít. Listát készítettünk a legjobb kiterjesztett valóságot alkalmazó applikációkról, és egy kvalitatív kutatásról is röviden szó esik, amely az Augmented polyhedron – Mirage nevű alkalmazáshoz kapcsolódik. Egy általános iskolai matematika órán a tanulók az alkalmazás segítségével vizsgálták a mértani testek tulajdonságait.

 

Mi az a Mobile learning?

Mike Sharples összefoglalta a mobiltanulás meghatározását

A mobile learning fogalom jelenlegi megközelítése a következő kategóriákba tartozik:

  • Technocentrikus –  tanulás mobileszközön, például PDA, mobiltelefon, iPod, PlayStation Portable stb.
  • Az e-tanuláshoz való viszony – a mobil tanulás, mint az e-tanulás kiterjesztése
  • Formális oktatás kiegészítése
  • Tanuló-központú – ha a tanuló „mozgó” , vagy a mobil technológiák által kínált tanulási lehetőségeket használ

Használjuk-e az iskolában a telefont?

Nem is olyan régen Franciaországban tele voltak az újságok vele, hogy betiltották a mobileszközök használatát, okostelefonokat. Szlovákiában is, Magyarországon is több helyen hallottam, hogy erről nagy viták vannak. Vannak olyan pszichológusok és szociológusok, akik nagyon az okostelefonok használata ellen vannak, mármint hogy a közoktatásban, iskolákban. Egyesek – én közéjük tartozom,- azt mondják, hogy igenis,hasznos dolog.

“Van itt egy könyv. Ez egy nagyon okos könyv. Önök szerint ez a könyv hasznos az oktatásban vagy nem? És ha arra használom, hogy valakit fejbe kólintsak vele? Hasznos, vagy nem hasznos? Attól függ, hogy hogy használjuk”

 

Az okostelefon itt van körülöttünk, mindenki kezében ott van és egy okos tanár kihasználja azt, ami a gyereket érdekli. Én többnyire matematika-didaktikával foglalkozom, de általában nem csak azon tevékenykedem, hogy a matematikaoktatás legyen érdekesebb, gyerekbarátibb, hanem az oktatás általában.

 

Mire használhatjuk az okostelefont az iskolában?

  • a tananyag gyakorlásához
  • információ kereséshez
  • a tanulók kooperálhatnak
  • projekteket hozhatnak létre és prezentálhatnak
  • videókat hozhatnak létre
  • („ ÉN tanítom az osztálytársaimat”)
  • tesztelhetjük a diákokat (e-tesztelés, akár
    interaktív táblával együtt)
  • a diákok felfedezési motivációját serkenthetjük a
    virtuális és kibővített valóságban
  • „Keresd meg!- információ -keresésre
  • Vedd elő a mobiltelefonod, keresd meg, hogy ez hogy van,
  • aztán vitassuk meg, mert szerintem az információkkal nagyon körül vagyunk véve.(kritikus gondolkodás, a szerk.)
  • De ami nagyon fontos, hogy a gyerekeknek megtanítsuk, hogy azokat az információkat tudják szűrni.

 

Kiterjesztett valóság az oktatásban

  • a jelenidejűség, a részvétel élményét nyújtja, szemben egy képpel, videóval
  • heurisztikus tanulás (Pólya György)
  • tanulói felfedezés, problémamegoldó tanulás (Vaga Tamás)
  • nehezen érthető témakörök iránti érdeklődés felkeltése
  • interaktivitás
  • térbeli képesség
  • konstruktivista tanulás
  • flow-élmény

 

Kooperáció

A következő dolog, amire használhatják az okostelefont: a tanulók kooperálhatnak egymással. Tudjuk, hogy az oktatás sokkal jobb, hogyha nem is oktatunk, hanem a gyerekek saját maguk tanulnak. Szóval nem is az oktatás, hanem a tanulás folyamata az, ami igazán a gyerekeknek a hasznos. 

Például:

  • készíthetnek projekteket csoportmunkával.
  • A projekteket dokumentálhatják videóval.

 

Hasznos applikációk – Nem csak matematika oktatásához

 

Az AR Applikációk Csoportosítása

Hívókép alapján:

    • nyomtatni kell:  AR Flashcards, Augmented Polyhedrons, Platonic Solids
    • nem kell nyomtatni: Stack AR, PhotoMath

Korosztály szerint:

    • iskola előkészítős – Quiver 3D coloring
    • általános iskolás – AR Flashcards Shapes, Augmented Polyhedrons
    • középiskolás – Platonic Solids
    • felsőfokú tanulmányokat folytat – PhotoMath

A virtuális objektum tulajdonságai alapján:

    • egyszerű kép, fotó
    • előre programozott vagy véletlenül mozgó objektum
    • interaktív objektum, ami az érintésre reagál
    • interaktív objektum, ami interakcióba lép a reális világban lévő objektumokkal

Mely didaktikai környezetben használható (némelyik mindkettőben):

    • Behaviorista tanulás
    • Konstruktivista tanulási környezet (szociális konstruktivizmus)

 

 

A fenti cikk Korenova Lilla előadása alapján készült. Élőben Korenova Lilla a Modern Iskola és a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által 2018. szeptember 27-én a Kelló Kódex Kulturális Központban szervezett Magyarból jeles c. konferencián mutatta be a témát.

Korenova Lilla
A Pozsonyi Comenius Egyetem docense és a Debreceni Egyetem Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskolájának tagja.
Előző cikkKÉT DÍJ, KÉT ALKOTÓ
Következő cikk„Tévedés azt gondolni, hogy ha levetítünk egy interjúrészletet egy diáknak az elegendő” – Szőnyi Andrea