Negyven közintézményben lesz elérhető a világ legnagyobb történelmi videóinterjú-gyűjteménye (MTI)
Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központ főigazgatója hétfőn Budapesten elmondta: a könyvtár szervezetében működő Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Programon keresztül a magyar állam négy részletben vásárolja meg a hatalmas forrásanyag örökre szóló hozzáférési jogát a ProQuest tudományos tartalomszolgáltató cégtől.
A Vizuális Történelmi Archívum életút-interjúinak túlnyomó része a holokauszt túlélőivel és szemtanúival készült, az adatbázis azonban az elmúlt években kibővült az 1915-1923 közötti örmény népirtás, a ruandai tuszik ellen folytatott 1994-es genocídium, az 1937-38-as nankingi mészárlás, az 1978 és 1996 között guatemalai népirtás és az 1975 és 1979 közötti kambodzsai genocídium témájában készült anyagokkal.
Az archívum digitalizált, indexált és percre lebontva kereshető, hiperhivatkozásokkal ellátott tartalmának kutatását közel 66 64 ezer kulcsszó; 1,8 1,9 millió név és több mint 710 ezer kép segíti.
Az archívum bemutatóján Karen Jungblut, az USC Soá Alapítvány globális kezdeményezésekért felelős igazgatója hangsúlyozta: az adatbázis több mint 114 115 ezer órányi, összesen 41 43 nyelven és 62 65 országban rögzített videóinterjút tartalmaz, ezzel a legnagyobb a hasonló típusú digitális történelmi archívumok között.
A adatbázisban több mint 700 790 Magyarországon, és több mint 1300 magyar nyelven felvett oral history interjú található, mintegy hatezer interjúalany született Magyarországon, és több mint nyolcezren beszélnek a második világháború előtti, alatti és utáni Magyarországról az interjúkban – emelte ki.
Rafael Sidi, a ProQuest alelnöke az eseményen elmondta: az EISZ az első országos szintű kezdeményezés, amely megvásárolta az archívumhoz való hozzáférési jogot.
Hozzáfűzte: ma minden korábbinál fontosabb toleranciára, a gyűlölet elutasítására tanítani a fiatalokat, az archívum ennek az eszköze is.
Forrás: MTI
Eriksson Zsófia: Hogyan állíthatóak a multimédiás és digitális tananyagok az előítéletek csökkentésének szolgálata?
Szőnyi Andrea: A USC Soá Alapítvány pedagógia módszertana kifejezetten a videóinterjúk oktatásbeli használatára épül. Multimédiás és digitális oktatási anyagokat fejlesztünk, melyek az ismeretbővítés mellett kiemelten fókuszálnak a képesség- és empátia-fejlesztésre. Tananyagainkban, melyet néhány fontos pedagógia elméletre, köztük a konstruktivista pedagógiai elméletre építünk, arra törekszünk, hogy a történelmi események megismertetésén túlmutató, elsősorban az egymás tiszteletét és megértését elősegítő, a kritikai gondolkodást fejlesztő feladatokat dolgozzunk ki. Anyagaink lokalizáltak: az adatbázisban található rengeteg magyar interjú lehetővé teszi, hogy magyar nyelvű és magyarországi tapasztalatokat feldolgozó oktatási anyagokat fejlesszünk. A fejlesztést hazai kollégák végzik, akik jól ismerik a magyarországi pedagógia környezetet és mindent a hazai tantervi követelményekhez igazítunk. Ezekben az anyagokban a diákok véleményére vagyunk kíváncsiak, arra, hogy hogyan értelmeznek egy-egy interjúrészletet, illetve hogyan tudják összekötni a múlt eseményeit napjainkkal, akár saját életükkel. Mindezt igyekszünk úgy megvalósítani, hogy komplex kérdésekre ne adjunk és ne adassunk a diákokkal egyszerűsített válaszokat, inkább kérdések feltevésére ösztönözzük őket. Olyan interjúrészletek köré építjük a tananyagokat, amelyek mélyebb jelentésrétegekkel bírnak és a diákok ezeket a jelentésrétegeket értelmezik.
E.Zs: Hogyan tudják alkalmazni a pedagógusok a digitális videointerjú-gyűjteményt? Van-e számukra módszertani segítség, irányadás?
Sz. A.: Évek óta rendszeresen szervezünk tanártovábbképzéseket, melyek a videóinterjúk oktatásbeli használatára készítik fel a kollégákat. Programjaink között vannak rövidebb, fél- vagy egynapos programok azon kollégák számára, akik a már elkészült tananyagokat szeretnék használni, illetve többnapos, akkreditált programjaink, amelyeken videóinterjús tananyagok fejlesztésében segítjük a tanárokat, megismertetve őket pedagógiai módszertanunkkal, szemléletünkkel, megközelítésmódunkkal. Ez utóbbi képzések lehetnek két-háromnaposak, de van egyhetes, intenzív feladatfejlesztő programunk is. Az elmúlt években több ezer pedagógus vett részt képzéseinken és ismerkedett meg a videóinterjúk oktatásbeli használatának lehetőségeivel. Sokaknak ez szemléletváltást jelentett és nem csak elvétve használnak egy-egy videóinterjús tananyagot, hanem a megismert megközelítésmód egészében hatott pedagógiai kultúrájukra.
E.Zs: Hogyan tudják alkalmazni a pedagógusok az USC Soá Alapítvány magyar nyelvű portáljának magyar nyelvű oktatás anyagait?
Sz. A.: Oktatási csatornánk ma már nem a magyar nyelvű portál – nem férnének el az anyagok rajta – hanem az IWitness digitális oktatási platform, melynek szintén van magyar nyelvű oldala. Itt magyar nyelvű tematikus klipeket és magyar nyelvű tananyagokat találnak a kollégák. A meglévő több tucat magyar nyelvű feladat mellé folyamatosan fejlesztünk újakat, így a tananyagok száma állandóan nő.
E.Zs: Mennyire interaktívan használhatóak a videóinterjúk? Mi segít abban, hogy ne “csak” passzív befogadó legyen a videót megtekintő gyermek?
Sz. A.: A videóinterjúk önmagában nem oktatási anyagok. Tévedés azt gondolni, hogy ha levetítünk a diáknak egy bármilyen rövid vagy hosszú interjúrészletet, az elegendő.
Az interjúkat nem illusztrációként használjuk, hanem jól meghatározott és átgondolt, konkrét pedagógiai célokat fogalmazunk meg, melyek az adott tananyag feldolgozásával megvalósíthatóak. A diákok értelmezik az interjúrészleteket, melyek szélesebb pedagógiai kontextusba illeszkednek. Olyan klipeket választunk, melyek a diákok számára relevánsak, mondanivalójuk lehet a kliphez kapcsolódóan, közük lehet hozzá. Ezek a feladatok aktív gondolkodásra késztetik a diákokat, de a kognitív szint mellett fontos az affektív szint megjelenése, hiszen a személyes történetek megérintenek bennünket. A diákokat is. Ugyanakkor az is fontos, hogy érzelmileg ne terheljük túl őket.
Programjainkat és tananyagainkat folyamatosan értékeljük. Jelenleg két kutatás zajlik Magyarországon a videóinterjúk oktatásbeli hatékonyságának vizsgálatával kapcsolatban. A USC Soá Alapítvány kutatását dr. Barna Ildikó szociológus, egyetemi docens vezeti, a másik az MTA égisze alatt folyik a Szegedi Tudományegyetem egy kutatócsoportjában dr. Jancsák Csaba szociológus vezetésével. Ez utóbbiban partnerként veszünk részt.
E.Zs: A Digitális Pedagógiai Műhely egyik előadásán bemutatta az akkor még fejlesztés alatt álló IWalk programot amely a személyes sétákat ötvözi a különböző helyszíneken megtekinthető videóinterjúkkal. Ez a projekt hogyan áll jelenleg?
Sz. A.: Az IWalk program új irány a videóinterjúk digitális oktatásban való felhasználásában. Ez a program a konkrét fizikai helyeket, a videóinterjúk által elérhetővé váló személyes történeteket és a pedagógiai kontextust kapcsolja össze. Magyarországon már közel 20 településen, helyszínen érhető el ilyen program. Ezek közül 14 már a USC Shoah Foundation – IWalk, okostelefonra vagy tabletre ingyenesen letölthető (IOS, Android) mobil applikációval is bejárható.
Hasonló programokat fejlesztettünk nemzetközi projektek keretében több helyszínen Csehországban, Lengyelországban, Ukrajnában, Szlovákiában és Romániában. Az IWalk prora iránt óriási az érdeklődés, évente több ezer diák vesz részt ilyen helytörténeti sétákon. A korábbi tabletes, önkéntesek vagy tanárok által vezetett séták helyét lassan-lassan átveszi a letölthető mobil applikációval vezetett séta. Új irány az IWalk program megvalósítása múzeumokban, kiállítóhelyeken és emlékhelyeken. Most ezen dolgozunk valamint új séták is folyamatos fejlesztés alatt állnak különböző új helyszíneken – Magyarországon és más országokban is. Mindezt a Vizuális Történelmi Archívum hatalmas, soknyelvű adatbázisa teszi lehetővé.
