Először a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Facebook-oldalán értesülhettünk augusztus végén a remek hírről: a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián (IOI 2019, Baku, Azerbajdzsán) az összesített pontszámok alapján egy aranyérmes és egy bronzérmes magyar diák is sikeresen szerepelt.
Tóth Balázs, a Budapesti Fazekas Gimnázium tanulója, a Közép-Európai Informatikai Diákolimpia (CEOI) abszolút győztese az IOI-n is aranyérmes helyen végzett, a 27. helyen, 418.26 ponttal.
Emellett egy másik kiváló eredmény is született: Nagy Nándor (Budapesti Fazekas Gimnázium) bronzérmes értékű helyen végzett (129), 280.47 ponttal.
A másik két csapattag is igen jól szerepelt a 331 fős mezőnyben:
Molnár Bálint (Budapesti Fazekas Gimnázium) a 167. helyen, 246.33 ponttal, Noszály Áron (Debreceni Fazekas Gimnázium) 210. helyen, 209.63 ponttal.
A csapatot dr. Horváth Gyula, az NJSZT Tehetséggondozási Szakosztály alelnöke és Erdősné Németh Ágnes, a Neumann Társaság alelnöke vezette.
Az összesített rangsor itt található: https://ranking.ioi2019.az/.
T.K.: Miért kedves számodra ez a verseny? Ki(k) vagy mi(k) motivált(ak) arra, hogy elindulj?
NÁ: 2016-ban, nyolcadikos koromban kaptam először meghívást a válogatóra, igaz akkor még versenyen kívüliként. Az egész, amit akkor hallottam az olimpiákról, annyira elvarázsolt, hogy már akkor eldöntöttem, hogy kilencedikesként be szeretnék kerülni a CEOI csapatba.
Attól kezdve folyamatosan erre készültem,
és nagyon boldog voltam, amikor ez egy év múlva sikerült.
T. K.: Mit érdemes tudni az előválogatókról?
TB: Az előválogatót minden ország magának rendezi meg. Magyarországon a válogatóra az OKTV illetve a Nemes Tihamér verseny első 10-20 helyezettje van meghívva. A válogatónak 3 versenynapja van, minden versenynap után egyre kevesebb ember jut a következő fordulóba, míg végül kialakulnak a 4 fős IOI illetve CEOi csapatok. Egy versenynap 2 fordulóból áll, mindkettőn 3 óra áll rendelkezésre 3 feladat megoldásához.
MB: A feladatokban általában matematikai jellegű problémákra kell megoldási algoritmust találni, majd azt leprogramozni, úgy, hogy a program minden lehetséges bemenetre helyes eredményt adjon. Továbbá fontos az is, hogy a program gyorsan lefusson és ne használjon túl sok memóriát. A kiértékelés automatikusan történik, minden beküldés után látjuk, hogy a megoldásunk hány pontot ér.
NÁ: A válogatóra a meghívást az országos versenyeken elért jó helyezéssel lehet megszerezni, de a válogatón már csak az ott elért eredmény számít. A versenyen a feladatokra kapott pontokat összesítik, és egy-egy forduló után a pontszámok alapján nagyjából megfelezik a mezőnyt, a végén a négy legtöbb pontszámot elért versenyző kerül a CEOI ill. az IOI csapatba. A CEOI válogatóra tizenkettedikes diák nem kap meghívást, az IOI válogatón pedig a kilencedikesek nem vehetnek részt, így általában a két csapat nem ugyanaz. Az idén mindkét csapat ugyanazokból az emberekből állt, mert mindannyian tizenegyedikesek voltunk.
T. K.: Volt, ami nehézséget okozott a felkészülés során? Mivel volt a legnehezebb megbirkóznod?
MB: Nehéz elég időt szánni rá. A felkészülés nagy része nem tanulásból, hanem feladatok megoldásából áll, egy feladattal pedig sokszor 2-3 órát is kell foglalkozni. Ezt nagyon nehéz beilleszteni a napi rutinba. A készülésben szintén nagyon hasznos online versenyeken indulni, ezek viszont sokszor lehetetlen időpontban vannak, vagy épp a hétvégi programot kell teljesen átszervezni az elinduláshoz.
NÁ: A felkészülés leginkább önálló munkát igényel, sokat kell programozni, nagyon sok feladatot kell megoldani, sok online versenyen részt venni, amik általában 2-3-5 órásak. Ezt be kell illeszteni a napi/heti programba, ez időnként nehézséget okoz.
T. K.: És mit szerettél legjobban a felkészülésben?
NN: Sok egyéni készülésre fordított idő mellet egy intenzív, az olimpiára felkészítő táborban is részt vettünk. Itt nagyon jó érzés, hogy erre az időre minden egyéb iskolai feladatot félre tudunk rakni, és lehet csakis az olimpiára készülni. A tábor egyes napjain reggel 9-től délután 5-ig folyt a munka, és igazán el tudtunk mélyülni egy-egy feladat implementációjában. Ugyan a verseny egyéni volt, ez a felkészítő mindenképpen csapatépítő hatású is volt.
T. K.: Hogyan néz ki az IOI?
MB: Két versenynap van, mindkettőn három-három feladatot kapunk, 5-5 óránk van megoldani azokat. A feladatok a válogatóverseny feladataival hasonló jellegűek, azonban azoknál általában nehezebbek és több kreativitást igényelnek. Ezeken lehet részpontokat is szerezni, ha a program csak egy meghatározott speciális esetben ad csak helyes eredményt. Nem is feltétlenül cél az, hogy minden feladatot maximális pontszámmal oldjunk meg, például a megszerezhető 600 pont 55%-ával már ezüstérmet lehetett szerezni. A versenynapokon kívül van lehetőség városnézésre vagy kirándulásra is, a szervezők sok ilyen programmal készülnek.
NÁ: Általában egy hétig tart, két versenynap van, a két verseny 5-5 órás és 3-3 nehezebb feladatot kell megoldani. A pontszámokat összesítik, a sorrend alapján versenyzők kb. 1/12-e kap aranyérmet, a 2/12 ezüstöt, a 3/12-e bronzérmet. Az induló országok száma 80 fölött van és országonként 4 versenyző van. A versenyen kívül vannak szakmai és szabadidős programok, pl. városnézés igyekeznek megmutatni a rendező ország kultúrájából sok mindent, ami a külföldieknek érdekes és maradandó élményt nyújt.
T.K.: Mit profitál, aki elindul? Te mit nyertél vele a téged megillető helyezésen kívül?
NN: Egy IOI-n szerzett érem később egyetemi jelentkezésnél, vagy akár az első állásinterjúkon is egy erős kártya lehet. Mindenképpen nagy élmény viszont magán a rendezvényen való részvétel, hiszen alkalmunk nyílik majdnem minden ország négy legjobb középiskolás programozójával találkozni, így tehát sok új barátot és rengeteg élményt is lehet szerezni.
T.K.: Csapat vagy egyéni verseny ez leginkább?
TB: Teljesen egyéni verseny, hivatalos csapatverseny egyáltalán nincs. Ennek ellenére néhányan összeadják országonként a 4 versenyző egyéni pontszámát és ez alapján felállítanak egy rangsort az országok között.
T.K.: Van kedvenc témád az informatikán belül? Mi izgat legjobban az egészben?
NN: Maga a versenyre készülés nem fedte le az összes informatikán belüli témát, vagyis a felkészülés alatt sok témával, például neurális hálókkal és mesterséges intelligenciával sem foglalkoztunk, pedig ezek is a kedvelt témáim közé tartoznak. A IOI-n előforduló témákból az interaktív feladatok a kedvenceim, ahol az elkészített program folyamatos párbeszédet folytat az értékelő rendszerrel, a megoldás előállítása érdekében.
T. K.: Hol tervezel továbbtanulni?
MB: A Cambridge-i Egyetemen szeretnék informatikát tanulni.
NN: Cambridge-i Egyetem matematika szakán szeretném folytatni tanulmányaimat.
T. K.: Hogyan látod magadat 10 év múlva?
MB: Abban biztos vagyok, hogy valamilyen informatikához kötődő munkám lesz, azon belül viszont nem sok konkrét elképzelésem van. Az sem kizárt, hogy olyan területen fogok dolgozni, amiről még nem is hallottam.
T. K.: Kedvenc sorozat/film? Vagy szabadidődben már nem nézed inkább a képernyőt?
MB: Filmeket szoktam nézni, sorozatokat nem igazán. Kedvencet nem tudok mondani, de leginkább a mai európai művészfilmek kötnek le.
Köszönjük az interjút, további sok sikert kívánunk!
Forrás: https://itcafe.hu
https://www.facebook.com/njszt/
www.szegedma.hu
