A We are teachers oldalt olvasgatva bukkantam rá az alábbi cikkre. A szerző a tanulóinak ír egy levelet, melyben kifejti, hogy akit egyszer tanított, az mindig a diákja marad:
„Szeretném ha ezt tudnátok. Minden évben egyre nehezebb nézni, ahogy felnőttök. Idén a ballagáskor sírtam azok miatt, akik hiányoznak, azokért akik majd hiányozni fognak, és a jövő évi végzősökért, akiket még nem vagyok kész elengedni. […]
Utána ti elmentek, de én itt maradok. Minden évben, ahogy elmentek csak remélni tudom hogy tudjátok, hogy emlékeztek majd arra amit remélem elégszer elmondok: ha egyszer a diákjaim voltatok, mindig azok maradtok.
[…] Látni szeretném az idegesítő mémeket, hallani szeretnék a főiskolai élményeitekről, a munkátokról, az esküvőtökről. Mert a ballagás után is a gyerekeim maradtok.
[…] Akkor is aggódom értetek, amikor már kiléptek az osztályterem ajtaján. Ha egyszer a diákom voltál, mindig az maradsz.”
A cikk elolvasása után nem sokkal esett meg velem egy történet, ami igazolta nem csak a cikk íróját, hanem a tanári munkásságomat is.
Kollégáimmal egy nehéz nap után a közeli gyorsétterembe vettük az irányt. Épp ecseteltem nekik, hogy én sosem jártam még itt, mert azt hittem, hogy nem is működik a hely, mikor a pult mögül egy mély hang szólt oda – „ez itt meg a tanárnő”. A nagy szakáll és az eltelt évek mögött ismertem fel régi kedves diákomat, akit tanári munkám első évében tanítottam. Mire fizettünk már a családneve is eszembe jutott, ahogy az is, melyik teremben voltak az óráink és hol ült a padban. Már akkor, 9. osztályban egy fejjel magasabb volt nálam, most pedig jóval túlszárnyalt.
Kollégáimmal leültünk és vártuk, hogy kész legyen a rendelés. Barátnőm ment vissza érte a pulthoz, majd hozta az asztalunkhoz. Csodálkozva láttam, hogy a rendelt étel mellé egy nagy kupac sültkrumpli is oda volt téve a tálcámra. „A tanárnőnek” – üzente munkatársammal a kedves mosolygós volt diákom.
Kedves Olvasónk, van egy kedves története arról, mikor találkozott egy régi tanítványával? Ossza meg velünk az oldalnak írt üzenetben vagy a tothe@moderniskola.hu email címen!
Az eredeti cikk itt olvasható.
