Kevesen tudják, hogy Rubik Ernő milyen gondosan választotta ki kockájának színeit a szabályos bűvöskocka átellenes (párhuzamos) oldalai a sárga komponensben különböznek egymástól: a fehérrel átellenben a sárga, a pirossal a narancssárga, a kékkel a zöld szerepel. (A színek játékban betöltött szerepét jól példázza az is, hogy egyre népszerűbbek a „színtelen” Rubik-kockák, amelyeken fehér alapon felirat mutatja a megfelelő színt.) Az általunk ajánlott játék (és különféle variációi) különösen az összeadás gyakorlására alkalmas (ak), de szórakoztató csapatverseny alapja is lehet.
- Játéktábla elkészítése
Készítsük el egy Rubik-kocka alaprajzát! Számos lehetőség kínálkozik rá:
- A4-es sablont készítünk és a gyerekek kiszínezhetik vagy kifesthetik (mintát itt találunk hozzá).
- Nagyobb sablont készítünk: a megfelelő színű (négyzet alakú) színes papírokat színenként kilenc egyenlő részre osztjuk.
- „Mobil” alaprajzot készítünk a padlón vagy a szőnyegen: az egyes színekből 3×3 színes papírt helyezünk egymás mellé a megfelelő alakban.
- Ha lehetőség van rá, természetesen „tartósíthatjuk”, padlóra is ragaszthatjuk az elkészített formát (pl. pár hét erejéig, amíg anégyzetekről, kockákról tanulunk).
- Nemcsak színes, hanem számozott sablont is készíthetünk (ld. az ábra).
- Szükség (illetve kevés játékos) esetén négyzethálós füzetben is gyorsan elkészíthető az „alaprajz”.
A zöld szín egyet ér, a fehér kettőt, a piros hármat, a sárga négyet, a kék ötöt, a sárga hatot. (Segédletként készíthetünk a színek értékét mutató táblázatot is.)
- Játékötletek
- Két-három játékos játssza: felváltva dobnak egy dobókockával és a kapott eredménynek megfelelően kihúzhatnak (beikszelhetnek, bekarikázhatnak, különböző színnel megjelölhetnek) maguknak egy adott négyzetet. Az nyer, aki adott idő alatt nagyobb területet foglal el. (Ha mobil alaprajzot készítettünk, a nyertes játékos[ok] egyszerűen begyűjti[k] a megfelelő négyzetlapokat anélkül, hogy a többit elmozdítanák a helyéről. Ha tartós „padlójátékot” készítettünk, a játékosok mozdítható eszközökkel pl. dió/gesztenye, más-más színű papírfigurák, stb. jelölik ki az elnyert négyzeteket.) Ha a dobást nem tudja értékesíteni a játékos (pl. mert elfogytak a hármasok), akkor a következő játékosé a lehetőség.
- Két-három játékos játssza a fentiekhez hasonlóan, de a játszóknak lehetőségük van arra, hogy a dobott szám értékét több mezőre is felhasználják. (De hozhatnak erre külön szabályt is, pl. mondhatják azt, hogy egy dobásérték csak kétfelé bontható.) Természetesen ebben az esetben is előfordul, hogy elfogynak az érvényes találatok (pl. valaki hatost dob, de már csak egy négyes és egy egyes mező játszik, akkor ki kell várni, míg értékesíthető a találat: valaki egyest, négyest, vagy ötöst dob).
- Csapatban játsszák (különösen az utóbbi variációban van ennek jelentősége): mindig más dob és megbeszélhetik a taktikát is. (Pl. Ha hatost dobnak, hat darab egyes számmal jelölt mezőt használhatnak fel, nem érdemes az egyetlen hatost választani.)
