Az a dominójáték, amelyet ismerünk, a 18. századi Olaszországból származik, ám a 13. századi Kínában már ismerték a korai változatát. A dominó formavilága, logikája egyszerű, könnyen átlátható – valószínűleg ennek is köszönhető hatékonysága az oktatásban. A klasszikus dominó 28 darabos és nullától hatig számozzák. Ugyanakkor számos kombinációs lehetőséget kínál az alapváltozat is (például akkor, ha időre játsszunk velük, vagy például a dominópöttyök tizedes értékkel bírnak, pl. mindegyik 1,5-ös vagy 4,5-ös értékű).
Az alapjáték a következő: „ahányan játsszák, annyi felé osztjuk a dominókat. Az egyik játékos kitesz az asztal közepére egy dominót, melynek lapja két egyenlő részre osztott, s rajta pontok találhatók. A másik játékos feladata, ugyanolyan pontszámú dominót tenni a másik kitett dominóhoz. Vagyis a kettőnek egyik-egyik fele egyforma legyen. A dominókkal különféle érdekes alakzatokat rakhatunk ki, attól függően, hogyan helyezzük egymás mellé azokat. Akad olyan dominó, amelynek mindkét fele üres – pont nélküli.” (Később ez a halmaz számosságával köthető össze.)
Természetesen számos egyéb változata is ismert:
- egyéb mintázatú (akár házilag előállított) dominók – ahol az azonos mintákat kell párosítani
- egyéb mintázatú (akár házilag előállított) dominók – ahol a mintákkal kapcsolatos összefüggéseket kell megállapítani (pl. matematikai művelet és eredménye, mértékegységek, stb.)
Régóta ismert, hogy a matematika tanításában, illetve a kapcsolódó készségek elmélyítésében milyen komoly szerepe lehet, mégis megdöbbentően hosszú az a sor, amelyet egyik hazai szakértője, az úgynevezett dominóterápia kidolgozója, Hegedűs Gábor sorolt fel arra vonatkozóan, mi minden modellezhető dominóval:
- globális mennyiségek felismerése;
- számkör-bővítés;
- sorok és sorozatok;
- irányok gyakorlása;
- relációk;
- a számok két és többelemű bontása;
- összeadás és kivonás;
- tízes számkör átlépése;
- szorzás és osztás;
- összetett műveletek;
- matematikai szakszövegek megértése, értelmezése, használata;
- logikai műveletek;
- parkettázás: kerület- és területszámítás;
- egyszerű és bonyolultabb kombinatorikai, valószínűségi feladatok;
- gráfok;
- mátrixok;
- egyéni és páros játékok
… és a sort meglátása szerint folytatni is lehet.
„A pettyes dominókészlet a matematika tanulásához egyesíti magában a színes rúdkészlet, a kék-piros korong, a logikai készlet, a színes pálcikák, a lyukas tábla előnyeit. Ugyanakkor ezeknél többet tud. Általa szemléletesen értelmezhetők a nehezebb matematikai problémák is. A matematikai kompetenciák fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze.” Ugyanakkor fontos megemlíteni azt is, hogy szórakoztató módszerekkel fejleszti a matematikai gondolkodást és ennek révén pozitív irányba változtatja meg a matematikához való viszonyát is.
Mindezeken túl fejleszti a logikus gondolkodást, a koncentrációt, a helyzetelemző- és kombinációs képességet, segíti a „gyors észjárást”. Hasonlóképpen a megfigyelő- és elemzőkészséget is. Sőt segíti, tanítja, fejleszti a csapatjátékot és a közösségi tevékenységekkel kapcsolatos készségeket is.
