A lemorzsolódás elleni küzdelemben kiemelkedő a második esély iskolák szerepe, amelyek a már nem tanköteles korú, középfokú végzettséggel nem rendelkező fiataloknak kínálnak lehetőséget tanulmányaik folytatására. Az intézmények a diákokat egyéni szükségleteik, élethelyzetük, képességeik és céljaik figyelembe vételével támogatják a végzettség megszerzésében.
Az iskolapadba visszatérő tanulók általában nehéz körülmények közül érkeznek: sokuknál lakhatási, megélhetési gondok, családi konfliktusok nehezítik a tanulást. Többen gyermekvállalás után folytatják tanulmányaikat, esetükben a kicsik elhelyezése okozhat nehézséget. A második esély iskolákban minden élethelyzetre igyekeznek megoldást találni. A diákokat mentorok támogatják, akik sokszor mentálhigiénés szakemberek vagy szociális munkások, így nagy tapasztalatuk van a nehéz helyzetek kezelésében. Minden tanuló egyéni fejlődési terv szerint halad tanulmányi célja felé, legyen az a formális oktatásba való visszatérés vagy valamilyen szakképesítés, illetve az érettségi bizonyítvány megszerzése. Az iskolák tanórán kívüli foglalkozásokat is szerveznek, amelyekbe sokszor a családtagok is bekapcsolódhatnak, így erősödik a tanulók kötődése az intézményekhez.
A második esély iskolák hosszútávon csak megfelelő vezetői támogatással működtethetők, ezért az Oktatási Hivatal (OH) Esélyteremtés a köznevelésben című projektjében továbbképzést dolgozott ki és szervezett 13 támogatott intézmény vezetőinek. A 2017-ben akkreditált 60 órás képzés első alkalmait 2018-ban tartották. A kurzuson iskolánként két személy részvételére számítottak a szervezők: a vezetőére (vagy a pedagógiai vezető-helyettesére) és a második esély program szakmai megvalósításért felelős munkatárséra.
A résztvevők a képzésen részletesen megismerhették a második esély iskolák indításának kritériumait: többek között a diákok toborzásának, kiválasztásának módját, az ideális tanulási környezet jellemzőit, a bevont pedagógusok kulcskompetenciáit, a fiatalokat eredményesen támogató munkaformákat. Hallhattak arról, miért fontos az egyéni fejlődési terv és az egyéni tanulási utak kialakítása, továbbá milyen értékelési és vizsgáztatási módszerek vezetnek a legjobb eredményre. A képzési alkalmak, az úgynevezett kontaktórák a projekt kezdetétől kívánták kísérni az iskolai munkát, így mindig az aktuális feladatok, kihívások megoldásában segítették a vezetőket, akik pedig dokumentálták az egyes alkalmak közötti iskolai munkájukat, így követhetővé vált a haladás.
Az OH továbbá szakmai műhelyeket is szervezett, amelyeken a projektben dolgozó vezetők, pedagógusok, szakemberek megoszthatták egymással tapasztalataikat, bemutathatták saját iskoláik gyakorlatát, erősíthették kapcsolataikat a társintézményekkel, ezzel segítve a hálózatosodást.
Az EFOP-3.1.7-16-2016-00001: Esélyteremtés a köznevelésben című kiemelt projekt 2017. január 10. és 2021. január 31. között valósul meg.
