Egy érdekes népszokás
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kötetben olvashatjuk a következőket:
„Még nagyon el van terjedve, ha annyira nem is, mint régenten, a „Mikulásjárás” Szent Miklós-nap előestéjén. Hajdanában a nagyoknak is volt „Mikulásuk”, mai napság már csak a gyerekeket látogatja meg. Egész sajátságos szokás ezen az estén a Márizellben dívó úgy nevezett „Schiff-setzen” (hajótétel). Ugyanis a gyerekek papirosból hajtogatott hajócskákat szoktak észrevétlenül oda dugni szüleiknek, rokonaiknak s másoknak is; sőt a szegényebb osztálybeli gyerekek a vagyonos emberek háza köröl is ólálkodnak, hogy oda valahogy bejuttassák a hajóikat. Ily hajócskákra mindig a „tulajdonos” neve s valami bohó mondóka van írva.” [Szent Miklós a hajósok védőszentje is – a szerk.]
… például a következők:
Hej Mikulás, Mikulás
Kezdődik az utazás,
Erre, arra evezek,
Végre az jut eszembe
Ebb’ a házba nézek be.
Cukrot és mézet
bőven remélek
Mindenféle jót,
szívet vidítót;
Szívem öröme,
ha hajóm tele!
Népi mondókák
A veszprémvarsányi Mikulás-mondóka
CSÖRGŐ LÁNCON HÁTUL TÁNCOL
Csörgő láncon hátul táncol
Én vagyok a Mikulás.
Sok ajándék, cukor, játék,
Van batyumban egy rakás.
Ha jók lesztek, itt van, esztek,
Kerek alma szép piros.
Rosszak lesztek, verve lesztek,
A virgácsom jól suhog.
Az ugodi Miklós-mondóka
ÖRÜLJETEK MIKULÁSNAK
Örüljetek Mikulásnak, mert ma vagyon napja,
Tanításunk tanítását általa mutatja.
Örömet a háznak, Asszonya urának,
És a házban lakó minden családjának.
Hát ti vének, öregek, minek szomorkodtok?
Talán bizony, talán bizony magányos a sorstok?
Nem ám férjhez menni, galibát szerezni,
Hol vagyon az olvasótok, róla imádkozni?
Vallásos ihletésű versek, dalszövegek
MIKLÓS PÜSPÖK EGYKOR RÉGEN
Segített a szegény népen,
Őt dicsérte koldus, árva,
Emlékezzünk jóságára!Mira város püspökeként
Szerette a koldust, szegényt,
Ahol nagy volt nyomor, bánat,
Lépte nyomán öröm támadt.Éjszaka a várost járta,
Betekintett minden házba,
Ajándékot titkon osztott,
Sok-sok ember így lett boldog.Ajándékos, kedves szentünk,
Példaképpen járt előttünk,
Emlékére adnak nékem
Sok jót, amit kíván szívem.Kövessük, hát a példáját,
Vegyünk észre szegényt, árvát!
Sugározzuk örömünket,
Így kövessük Mesterünket!
Manicellus Veliternus himnusza Szent Miklósról. Fordította Péchy Ferenc 1529-ben:
Kik ünnepedet és téged tisztelünk,
Légy te, Szent Miklós tanuló ifjaknak
Mi segedelmünk!Az, kik nevedben tanúságot adnak,
És tanúságot nagyon gyakorolnak,
Bűnt te nevedben eltávoztassanak,
Szent Miklós püspök.Szegény embernek három szűz leánya,
Kiket akar gonosz bűnre adni,
Ő szüzességük megmaradott vala,
Te kincsed miatt.Tégedet nagyon kérnek és tisztelnek,
Kiket a víznek habjai fenyítnek,
Kik drágaságba hozzád kiáltanak,
Segítségük te vagy.
Források:
- Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium
- Az esztendő nevelő munkája keresztény szemmel a néphagyományok tükrében. Dr. Timaffy Lászlóné
- S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton-felvidéki falvakban
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
