Kísérletezni jó dolog; újat létrehozni pedig izgalmas. Így történhetett meg az, hogy a 3. kerületi, békásmegyeri Pais Dezső Általános Iskola 6.a osztályos tanulói rajzlapot és ceruzát ragadtak, s képkockákban idézték fel Arany János Toldijának legfontosabb jeleneteit, üzeneteit. Demeter József, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, intézményvezető beszámolója következik.
Miért éppen képregény?
Számtalan kutatás alátámasztja azt, hogy a képregény egy olyan kifejezési forma, amely elősegítheti a tanulók érdeklődését a különböző tudományterületek iránt, vagy éppen az emlékezést támogatja, hiszen minél több érzékszervet bevonunk a tanulásba, annál pontosabban idézhető fel később a tananyag.
Vizualizálni saját gondolatainkat elsőre bonyolultnak tűnik, de valójában már csecsemőkorban elkezdődik a kommunikációnak ez a formája. Születésünktől fogva, a szocializációnk során fokozatosan ismerjük meg, és sajátítjuk el a szűkebb és tágabb környezetünk, a természet és az emberi társadalom gazdag és sokszínű jelrendszerét, képi világát. A tanulási folyamat során, a gondolkodás fejlődésével párhuzamosan pedig egyre több és bonyolultabb jellel, képpel gazdagodunk, amelyek többlettartalommal bírnak, azaz túlmutatnak önmagukon.
Kép: Demeter József
Mircea Eliade szavaival élve a képek „»ablakot« nyitnak egy történelmen túli világra. […] nekik köszönhető, hogy a különféle »történelmek« kommunikálni tudnak egymással.” (2) E megközelítés által (is) komoly módszertani értéket hordoznak jelen irodalmi képregények, hiszen általuk közvetlen kapcsolat alakulhatott ki a 19. századi alkotó és a 21. századi olvasók között.
Tanórai vagy tanórán kívüli keretek között készültek az alkotások? egyéni vagy csapatmunkában? mennyi időt vett igénybe?
Arany János Toldi című elbeszélő költeményét lépésről lépésre ismertük meg az osztállyal. Nem siettük el a feldolgozást, hisz nyelvi gazdagsága a mai napon is lenyűgöző; emellett olyan korrajzot is kapunk, amely nem száraz tényekből építkezik, hanem érzelmekkel átszőtt történéseket vetít elénk. A feldolgozás legelején már tudták a gyerekek a képregény-feladatot, így időnként behozták megmutatni egy-egy vázlatot vagy karakterábrázolást. Annak ellenére, hogy egyéni feladat volt a képregény elkészítése, az elbeszélő költemény befejezését követő második hétre elkészültek a munkák.
Milyen formában zajlott a munkák bemutatása és értékelése?
A munkákat egyelőre hagyományos módon, osztályon belül megtekintettük, és értékeltük. Most készítem elő egyik kollégámmal a képregények kiállítását az iskola aulájában. Ezzel egyrészt szeretném bemutatni a 6.a osztály kiemelt fontosságú projektmunkáit, másrészt hangsúlyozni az irodalom szerepét a világ megismerésében.
Mi volt a diákok visszajelzése a feldolgozási forma kapcsán?
Bármilyen furcsa, voltak, akik eddig még nem találkoztak a képregény műfajával. Ami érthető, hiszen a képregény napjainkban egy újra felfedezett formanyelv. Úgy gondolom, hogy az első botladozó lépések után mindenki megtalálta a maga hangját és stílusát.
Tervezik-e az ötletet implementálni esetleg más művek vagy tantárgyak kapcsán?
Iskolánk tantestülete nagyon kreatív és leleményes. A tantárgyköziség vagy a különböző technikai megoldások és formanyelvek ötvözése nem áll távol tőlünk. Ebben a témában volt nemrég egy iskolai kiállítás is a Békásmegyeri Közösségi Házban „Nyomokban” címmel.
Gondolkodtak a képregények digitális formába öntésén?
Szeretnénk határozott lépéseket tenni a digitális tanulás és alkotás területén. Ebben nagy segítségünkre lesz a decemberben elnyert Hightech tantermünk, ami minden olyan technikai eszközt és megoldást biztosít, amely elengedhetetlen a 21. század digitális kultúrájában.
