Jánosi Ferenc vagyok. 20 éve az oktatásban dolgozom: utazó előadó vagyok, az ország iskoláiban tartok prevenciós előadásokat, sokat beszélek tinédzserek kríziseiről és a függőségekről, legyen az a offline világban vagy akár az online világhoz kapcsolódó. Végzettségem szerint okleveles teológus vagyok és lelkész, valamint addiktológiai konzultáns. 2015-től kerültem kapcsolatba a finn oktatással és 4 alkalommal magam is jártam Finnországban. Két nemzetközi konferenciát is szerveztem Leevi Ahopeltóval az E- Compass finn szervezet vezetőjével, amelyre a Finn Oktatási Tanács szakértőjét Pekka Iivonent hívtuk meg a konferenciánkra előadónak.
2022. május 8-15 között lehetőségem volt egy Erasmus program keretében, amit a Szilády Áron Református Gimnázium szervezett, újra Finnországba utazni ès iskola látogatásokon és STEAM képzésen részt venni . A képzést Dr. Fenyvesi Kristóf a Jyväskylä Egyetem és a Tamperei egyetem oktatás kutatója tartotta részünkre. Az Erasmus programban 14 diák és 5 felnőtt vett részt. A programunk során két iskolában vettem részt normál tanórákon és beszélgethettem az iskola pedagógusaival és vezetőivel, valamint a Finn Jyväskylä keresztény iskola korábbi igazgatójával és alapítójával a Global Teacher Prize verseny 2018 döntösèvel, aki számtalan alkalommal jött előadást tartani Magyarországra és Erdélybe is segíteni a pedagogusokat szakértelmével és oktatási tapasztalataival.
A finn oktatással kapcsolatban nagyon sok pedagógus hozzáállása szélsőséges: vagy utálja és elképzelhetetlennek tartja annak bármilyen elemének megvalósítását vagy a másik nézőpont, mindent vegyünk át a finnektől és holnap kezdjük a teljes oktatást a finn példa alapján és egyik napról a másikra legyen minden oktatásunk finn rendszer szerint. A két irány ugyanolyan mértékben szélsőséges és megvalósíthatatlan a magyar oktatásban. A finnek sem egyik napról a másikra jutottak el ide az oktatási színvonalukkal.
Szeretnék a kedves olvasóval néhány személyes gondolatot megosztani a Finnországban tapasztalt élményekről ami természetesen szubjektív, de mégis elgondolkodtató és talán egy másfajta gondolkodás beindítására is alkalmas lehet.
Finnországban Jyväskylä-ban látogattam meg egy iskolát, amely egy keresztény fenntartásban lévő iskola. Az intézmény egyik megálmodója és felépítője Jukka Sinnemäki nemzetközileg ismert pedagógus, oktatási szakember, aki az egyik záródolgozatát a Geresdlaki általános iskolából irta – annyit tartózkodott Magyarországon, hogy dolgozatot írt egy magyar kistelepülés iskolájáról. Az ő oktatási filozófiájának jelmondata “ Learning happens when you see the unseen in every child” Magyarul így fogalmaznám meg : A tanulás folyamata akkor valósul meg, amikor elkezded látni a láthatatlant mindegyik gyerekben. “ szabad és értelmező fordításomban .
Jukka bemutatott egy ábrát, amelyben a gyerekeket a jéghegyhez hasonlította és azt mondta, mi tanárok csak a jéghegy csúcsát látjuk, a kilógó 10 % -ot, de a nagy része, a 90% mélyebben van. Ezért azt tanácsolta, először próbáljuk minél jobban feltérképezni és megismerni a gyermek szükségleteit és vágyait: „azon gondolkodtam, hogy tudnám a gyerekeket, diákokat jobban megismerni hogy megértsem mi van bennük. Azon gondolkodtam hogy tudnám a láthatatlan részt egyre jobban meglátni a gyerekekben – a jéghegy teteje az, amit a tanár lát: a diákok viselkedése esetleg a szavai vagy néhány konkrét cselekedet. De mi van lejjebb, a mélyebb részeken ott vannak az érzelmek, a jellem a gondolkodás, a gondolati sémák életvitel, tapasztalatok értékek eszmék hitrendszerek stb. “
Ma az oktatásunk csak a viselkedést szeretné formálni, szeretne lexikális tudást adni de keveset foglalkozunk szülőként és tanárként a miértekkel, a motivációval és a jövőbeli hasznosulással. Amikor oktatóként, tanárként, szülőként elkezdünk mélyebbre ásni a személyiségben és a tanulás-tanítást folyamatát holisztikusabban nézni akkor rájövünk arra, akkor tanítunk a legtöbbet, amikor nem is gondoljuk.
Egy tanári továbbképzésen hallottam Harro Van Brummelen Kanadai professzortól: tanítsd a fejet, hogy legyen ismerete, de beszélj a szívhez is, hogy megfelelő legyen a hozzáállása a feladat végzése közben, de szólj a kezekhez is, hogy el is készüljön a kért dolog. Azt látom, mintha a finnek egy kicsit előttünk járnának a szívhez és kezekhez való kommunikációban.
Hadd érzékeltesem ezt a gondolatot egy egyszerű képpel: három kőművest lát egy ember mind a három homokot lapátol , de az utazó megkérdezi mind a három kőművest megkérdezi mit csinál? Az első válaszol: nem látodm homokot lapátolok. A második válasza ugyanerre a kérdésre: nem látod, betont készítek. A harmadikat megkérdezi ő egyszerűen csak igy válaszol: katedrálist építek. Úgy tapasztaltam, hogy a finneknél a célhoz határozzák meg a feladatokat és nem a feladatokhoz rendelik a célokat, igy az oktatás területén is a legfontosabb kérdésük nem az, hogy hogyan csináltuk eddig, hanem hogy milyen készségekre lesz szükség a most iskolába járó diákoknak az életben való boldoguláshoz és szakmájuknak minél professzionálisabb ellátásához. Nagyon egyszerű gyakorlati példa a 3d nyomtató használatát minél több diáknak megtanítják, mert maguk készítik az oktatáshoz használatos szemléltető eszközöket, vagy díjakat-jutalmakat felhasználva saját fantáziájukat, kreativitásukat és személyes érdeklődési körüket.
Jukka elmondta, hogy milyen az, amikor a diákjainkról pont az őt tanító tanára és osztályfőnöke nem tudja milyen tehetséges más területen személyes példával szemléltette egy előadásában ezt a helyzetet. Azt mondta: “ volt egy diákom, akiről csak az újságból tudtam meg, hogy síakrobata . Nagyon sokszor azért nem tudjuk milyen tehetségesek diákjaink az élet különböző területein , mert csak az adott tárgy tanítására koncentrálunk és diákjainknak által megszerzett érdemjegy van a fókuszban. „
Azt tapasztaltam, hogy a finn diákok megtanultatok örülni a másik sikerének és tudatosan bátorítják egymást szurkolnak egymásért.
Szívesen osztok meg néhány gondolatot a tanár diák kapcsolatról amit volt lehetösègem megfigyelni.
- A tanár egyszerre szakember és egyszerre hús-vér ember, akit segítségül lehet hívni. ha elakadásba kerül a feladatmegoldás közben a diák.
- Jukka Sinnemäki gyakran mondta: nekünk kedves kollégák ha nem kapcsolódnak a gyerekhez először , akkor nagyon nehéz lesz bármit is tanítani számukra . Az egyik diák csak hirtelen felkiáltott „Jukka Jukka” és a pedagógus mindent félbehagyott oda fordult a gyermekhez segítette megoldani a felmerülő problémáját és utána folytatta a tanítást és a tananyag magyarázatát. Amikor megkérdeztük, miért hagyta abba az oktatást a tanórán felmerült probléma miatt, csak annyit válaszolt, hogy ezzel is tanítottam csak nem matematikát hanem szociális kompetenciát fejlesztettem.
- Azt minden órán láthattuk, hogy az aktuális tanagyagot igyekeztek összekötni a tanárok a diákok számára alkalmazhatósággal jövőbeli hasznosulást szem elött tartva.
- Az oktatási – tanulási környezet kialakításáról iskolában nagyon kreatív megoldásokat láthatunk tantermen belül és a folyosókon is. Az iskolában külön terek vannak elkülönítve az osztálytermen belül a különböző tevekénységek végzésére. A bútorok multifunkcionális és több tevekénység segítésére is alkalmasak.
A cikket írta Jánosi Ferenc, elérhetőség itt.
