A városligeti hullámvasút nem véletlenül számít műemléknek: a mai kor hullámvasútjainak többségével ellentétben nem acélvázas, hanem favázas szerkezetű. Ráadásul a hullámvasutak történetének hőskorára jellemző, úgynevezett side-friction rendszerű. Ilyen típusú hullámvasútból az egész világon csak tíz maradt fenn, ezek közül a budapesti az ötödik az időrendi sorrendben. A maga korában azonban kifejezetten modernnek számított, hiszen John Miller 1919-re fejlesztette ki azt a speciális kereket, amely három irányból tartotta biztosan a kocsikat.
A budapesti hullámvasút (a korabeli híradsokban időnként „szibériai hullámvasútként” emlegetik) eredetileg az 1910. március 27-én megnyílt Angolpark egyik népszerű játéka volt, Dragon Ervin tervei alapján épült és éppen száz éve, 1922 óta üzemel. Azóta csak kisebb változtatásokat hajtottak rajta végre. Az építmény az alatta található mesecsónakkal együtt 1997 óta áll műemlékvédelmi oltalom alatt az egyes műemlékek védetté nyilvánításáról szóló 21/1997. (VII. 29.) KTM-MKM együttes rendelet alapján.
Néhány számszerű adat a városligeti hullámvasút működéséről: „pályája egy önmagába visszatérő pálya, amely a nyílt pályaszakaszon egyvágányos, az állomási szakaszon négy vágányból áll. A vágányzat teljes hossza 1144 méter, de ebben a járműtároló vágányok is benne vannak. A nyílt pálya hossza 971 méter, az állomás I., forgalmi átmenő fővágánya pedig – az állomás két végén található kitérőkkel együtt – 57 méter hosszú. […] A 971 méter hosszú nyílt pálya mind a vízszintes, mind a függőleges vonalvezetés tekintetében igen változatos. A vízszintes vonalvezetés szempontjából íves és egyenes szakaszok, függőleges vonalvezetés szempontjából a felvonópálya emelkedője után hullámvölgyek, illetve közel vízszintes (enyhén lejtő) szakaszok váltakoznak. A különféle szakaszok közül az utasok számára természetesen a hullámvölgyek a legérdekesebbek, ezekből összesen kilenc van a hullámvasút pályáján. A vízszintes és a függőleges szakaszok közötti legfőbb összefüggés, hogy a hullámvölgyek mindig egyenes szakaszra esnek, az íves szakaszok pedig mind vízszintesek (vagy csak nagyon kis mértékben lejtenek).”
Az Élet és Tudomány egyik 2013-as számában jelent meg az a cikk, melynek szerzője arról írt, hogy érdemes lenne a Vidámpark (azóta Holnemvolt Park) játékaival kapcsolatos fizikai játék- vagy feladatgyűjteményt összeállítani, hiszen ezek a szerkezetek a fizikai alapjelenségeket hozhatnák (szó szerint) testközelbe. Reméljük, hamarosan ez is elkészül.
Forrás: https://zoobudapest.com/pannonpark/orokseg-es-hagyomanyok/muelmeki-jatekuzemek/hullamvasut