Kalligrafikus szépírás
1906 és1948 között
Jellemzői:
- az angol Castairs mintát követték
- a betűk 50-68°-os szögben jobbra dőltek
- középvonásai ellipszisre épültek
- az egy és kétzónás betűk aránya 1:2,5 volt
- a szóközök nagysága egy kisbetűnyi távolság volt
- az írás szépségét egyrészt a nagybetűk díszes kezdővonala és az ívelt formák, másrészt az árnyékolt vonalak (a felfelé haladó vékony hajszálvonalak és lefelé menő vastagabb vonalak) adták
Luttor-féle zsinórírás
A kalligrafikus szépírást az 1925-ös tanterv megjelenése után egyre több kritika érte, mivel formáinak megértése és alakítása miattnem könnyű tanulni és tanítani. Ezért a maga idejében is nagy vitát kiváltó írásreform kidolgozása során Luttor Ignác kialakított egy újfajta írásmódot, ami jóval egyszerűbbnek tűnt, mivel kevesebb megszakítást és tollfelemelést igényelt. Luttor elsősorban az elméleti alapokat fektette le, de a módszer kialakítása jelentős mértékben köszönhető Oldal Annának. „Írásmódja egyszerű és fokozatos, így könnyen megtanítható és természetes folyamatosságú, tehát a mindennapi életben jól használható. Tanítási módszere könnyíti magát a nyelvtanítást is. Fejleszti a helyesírási érzéket, mert betűit kezdőfokon egyezteti az ABC könyv betűivel.” Érdekes gyakorlata volt a vonalazatlan papír alkalmazása: „Az egész tanítást végigkísérő ügyesítő rajzgyakorlataival az ízlést és a rajzkészséget is neveli, önállóságra nevel, mert kezdettől fogva vonalazatlan papíron ír a tanuló, így hamarosan kifejlődik beosztási képessége és kialakulnak egyéni írásmozdulatai is. Folyamatos fokozatában – a régi szépírástanítás merev ABC-jétől eltérően – több alakítási szabadságot enged, ha az olvashatóságot az egyéni alakváltozatok nem veszélyeztetik.”
Jellemzői:
- az addigi dőlt betűk helyett 90 fokos álló betűket használ
- alapformája a legegyszerűbb nyomtatott betű, illetve körformára épül
- egyenletes vastagságú, árnyékolatlan vonalakkal készül (zsinórírás)
- az írás folyamatos (egy-egy szó leírása közben nem kell felemelni a tollat, tehát az írás vonala a szó kezdő és végpontja között megszakítatlan)
Modern, egyszerűsített álló írás
1956-tól a körformára épülő, „c”-kötéses, úgynevezett egyszerűsített álló írás van érvényben.
Jellemzői:
- Körformára épül,
- Minden zóna (alsó, felső és középső zóna) magassága 3 mm, vagyis a zónák aránya: 1 : 1 : 1
- A sztenderd szerint középzónás betűk szélessége, illetve a betűket összekötő ív távolsága is 3 mm, azaz arányuk 1:1
- A betűk c-s kötéssel kötöttek
- A kötési mód árkádos
- A betűk tengelyének dőlésszöge 90 fok, ezért álló írásnak nevezzük
