Miért nevezték a farsangot az ördög ünnepének?
Elsősorban a középkorban majd a kora újkorban tartották annak: a 17–18. században, különösen a protestáns vidékeken. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az elnevezés fő oka az lehetett, hogy a farsangi szokásrendszer sok tekintetben szemben állt a kor valláserkölcsi normáival. Az oszmán birodalom bécsi nagykövete egyenesen úgy fogalmazott a szultánnak írt levelében a 17. században, hogy a keresztényeket farsang idején kell megtámadni, mert ilyenkor valósággal megtébolyodnak.
Miben nyilvánult ez meg?
A szabadosság, a torkosság, az italozás sokszor joggal váltotta ki az egyházak rosszallását – ezek sokszor valóban féktelen formákat, túlkapásokat eredményeztek. De a kor szokásai is mások voltak. Voltak például olyan jelmeztípusok, amelyek viselését eleve aggályosnak tartották régen: a démonikus, diabolikus jelmezek például felvetették annak a képzetét, hogy a jelmez viselőjének a lelkét is valamiképpen hatalmába kerítették a gonosz erők. II. Lajos királyunkról például igen rosszallóan jegyezték fel, hogy egyenesen Lucifer jelmezébe öltözött és ennek révén számtalan illetlen mulatságba vonták be őt az udvarhölgyek.
Ugyanakkor a vallásos színjátékokban is szerepeltek sátáni alakok…
Valóban, de ők kontrollált keretek között, sokszor egyházi jóváhagyással készült művekben kaptak szerepet. A farsangi szokások között – a későbbi néprajzi gyűjtések tanúsága szerint – vitathatatlanul szabados, nemegyszer vaskos és valóban erkölcstelen szövege volt. Különösen a farsang végi, télbúcsúztató szokások (például a temetésparódiák) között szép számmal találunk ilyeneket.
Milyen jelentősége volt a farsangnak az emberek életében?
A farsang szerepe természetesen sokkal nagyobb volt akkor, amikor az emberek nagyobb társadalmi kontroll alatt éltek – ekkoriban különlegesebbnek számított egy olyan alkalom, amikor olyan dolgokat is szabad volt, amit máskor nem. Amikor az ellenkező nemű fiatalok találkozását is szabott keretekhez, különleges alkalmakhoz kötötték, sokkal nagyobb jelentősége volt például egy táncmulatságnak, amikor megfoghatták egymás kezét. Ugyanakkor általános emberi érzéseket is kifejezett: a farsangi időszak a télbúcsúztatást, a tavaszvárást is jelentett és „kézzelfoghatóvá tette” az élet változásait, ciklikusságát.
Ezek nyomán joggal merülhet fel a kérdés: milyen szerepe van (lehet) ma a farsangnak?
Az ember fontos tulajdonsága, hogy tud ünnepelni: a mindennapok sorába különleges alkalmakat illeszt. Fontosak azok az ünnepek is, amelyek jelentősége mára változott, de közvetítik felénk azt, hogy egy közösség részei vagyunk.
