Kedves Zoltán, köszönöm, hogy elfogadta a felkérést az interjúra. Mesélne kicsit a munkájáról az Olvasóknak?
A Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem egyetemi tanára vagyok, illetve 2016 óta az egyetem gyöngyösi
Károly Róbert Campusának főigazgatója.
Mindennapi tevékenységem így sokkal inkább az irányítás, a menedzsment feladatokat fedi le, de természetesen igyekszem az oktatásból is kivenni a részem. Végzettségem szerint földrajz tanár illetve terület-és településfejlesztő geográfus vagyok, ehhez kapcsolódó tárgyakat oktatok magyar és angol nyelven.
Nemrégiben harmadikos kisdiákok ment tanítani egyetemi tanárként Gyöngyösre. Honnan jött az előadás ötlete, mi adta az apropóját az alkalomnak?
A rendhagyó óra hátterében személyes családi kapcsolat van, feleségem a Gyöngyösi Arany János Általános Iskolában tanít, Környezetismeret tantárgyból a harmadikos osztálya számára találta ki, hogy megtanult tananyagot személyes útiélményeimmel, képekkel és a tankönyvben nem tárgyalt ismeretekkel bővítsem.
Mi volt a téma és mennyiben voltak a kicsik „nehezebb” közönség, mint az egyetemi hallgatók?
A tantárgy éppen aktuálisan tárgyalt témájához, a felszínformákhoz kapcsolódott az előadásom. Az óra időpontját jó előre megbeszéltük a tanmenet szerint, így a gyerekek már rendelkeztek ismeretekkel, mire velem találkoztak. Természetesen teljesen más módszereket alkalmaztam, mint egyetemi előadásokon, sokkal inkább törekedtem az interaktivitásra és a látványos képek és érdekes információk bemutatására.
Másként álltak hozzá a tanulók, hogy nem a számukra ismerős pedagógus tartja az órát?
Biztos vagyok benne, hogy igen. Már az óra előtti szünetben is érdeklődve figyelték a készülődést, és a kezdeti, esetleges „félénkségüket” legyőzve hamar megtaláltuk a hangnemet egymással. Többen is aktívabbak voltak a megszokottnál, ugyanakkor érdekes, hogy voltak, akik számára az újdonság inkább visszafogottságot eredményezett. Összességében nagyon tisztelettudóan és aktívan vettek részt az óra folyamatában.
Önnek mennyiben jelentett ez más jellegű felkészítést és mennyire volt nehezebb ehhez a korosztályhoz igazítani az előadás tartalmát?
Igyekeztem a korosztálynak megfelelő stílusú és hangvételű órával készülni. Saját gyermekeimnek (14 és 6 évesek) is szoktam érdekességeket, ismereteket számukra emészthető formában átadni, így nem volt teljesen idegen a közeg. A felkészülés során a tartalmat a tanultakhoz igazítottam megfűszerezve látványos képekkel és rövid videókkal, saját sztorikkal. Ezek a vizuális elemek biztosan segítettek a diákok számára könnyebben megérteni vagy értelmezni a tanultakat.
Milyenek voltak a diákok és a pedagógusok visszajelzései az előadásról?
A diákok már az óra után rögtön kérdezték, hogy mikor jövök legközelebb, ezek alapján azt gondolom, tetszett nekik. Ezt erősítette meg a feleségemtől kapott visszajelzés is, érdekesnek és érthetőnek tartották az órát.
Tervezik-e a programot más intézményben is megvalósítani vagy esetleg ezt folytatni?
Már van elképzelés a következő tanévre is hasonló órára, a téma egyelőre még nincs véglegesítve, de biztosan földrajzi jelenségekhez fog kapcsolódni. Más intézményekben nem gondolkodtam egyelőre, bár szívesen tenném, sajnos jelenlegi munkahelyi feladataim nem teszik lehetővé sok hasonló fakultatív munka elvégzését. Mindenesetre nekem is egy jó „kikapcsolódás” volt, jó volt kiszakadni a hétköznapi közegből.
