Kezdőlap Sorozataink Női portrék egy digitális világban

„A tradicionális és a modern jól megférnek egymással” – interjú

Sorozatunk soron következő részében Göndör Rékával, a Nagykanizsa Központi Óvoda Pipitér Tagóvodájának tagóvoda-vezetőjével beszélgettünk az óvodai digitális eszközhasználatról, az óvodai projektek kinyitásáról a tágabb környezet felé.

    • Kedves Réka, mesélnél magadról pár szót az olvasóinknak?

    Nagykanizsán születtem, itt élek a családommal. Két gyermeket nevelek, a fiam 21 éves egyetemista, a lányom 14 éves. Édesapám közgazdasági pályára szánt, akárcsak fiútestvéreimet, próbált eltéríteni a pedagógus hivatástól, mondván, ebből nem lehet megélni… Külkereskedelmi ügyintézőként érettségiztem, majd a kitérő után 1998-ban a Kaposvári Tanítóképzőben szereztem meg alapdiplomám. Jó szívvel emlékszem akkori tanáraimra.

    Óvodapedagógusi tevékenységem mellett, 2014-15-ig az Oktatási Hivatal felkérésére próbalátogatásokat végeztem, mint szaktanácsadó. A segítő, támogató tevékenység nagyon tetszett. A tudásmegosztás, a tartalmas, előbbre vivő szakmai beszélgetések engem is inspiráltak. De az ezzel járó irdatlan mennyiségű dokumentációt nem szerettem, sajnáltam rá az időt és a rá fordított energiát, ezért ezt a feladatot nem vállaltam tovább.

    A mozgás szeretete, a kisgyermekkori mozgásfejlesztés melletti elkötelezettségem és tudásvágyam motiváltak, így 2012-ben óvodapedagógus gyógytestnevelő diplomát szereztem az ELTE-n.  Két éven keresztül tartottam óvodásoknak játékos tartásjavító foglalkozásokat. Kollégáimmal, a város óvodapedagógusaival pedig munkaközösségen belül osztottam meg tudásom. Mozgalmas, tartalmas időszaka volt az életemnek. 

    2018-ban közoktatásvezetői szakvizsgát tettem, ezzel egyidőben sikerrel pályáztam a Nagykanizsa Központi Óvoda Pipitér Tagóvodájának tagóvoda vezetői posztjára. Hittem, hogy vezetőként még többet tehetek a ránk bízott gyermekekért, és álmodtam egy olyan óvodát, ahol gyermeknek, felnőttnek egyaránt jó lenni.

    25 éve vagyok óvodapedagógus, ami életem egyik legjobb döntése volt. Ezt már az édesapám is belátja, és nagyon büszke rám.

    • Intézményetekkel élen jártok a digitális eszközhasználatban óvodás korban. Mennyire sikerül ezt a pedagógiai hozzáállást szélesebb körben terjeszteni?

    Az óvodai ágazatban még mindig megosztó a digitális eszközök szerepe a mindennapokban. Kevés a szakirodalom, kritikusan kell értelmezni az eddig megjelent gyakorlatokat. Elsődleges célunk, hogy az óvoda ne veszítsen a hagyományos funkciójából. Legfontosabb ebben az életkorban a szabad játék túlsúlyának biztosítása, a cselekvésbe ágyazott tanulás, tapasztalás és élményközpontúság érvényesítése. Mi ezekbe illesztjük be kreatívan digitális eszközeinket, ott és akkor, ahol és amikor másképp nem tudnánk valamit megmutatni. Kiegészítő lehetőségként van jelen a mindennapokban.

    Az Alfa generációnál a digitális eszközök használata jellemzően már kora kisgyermekkorban elkezdődik, hívhatnánk őket akár digitális bennszülötteknek is. Más a gondolkodásuk, sokkal több ingert képesek rövid időn belül befogadni, nem elégednek meg már a hagyományos neveléssel, oktatással.  Ezek a gyermekek már úgy lépnek be az óvoda falai közé, hogy jó néhány digitális eszközt készség szinten tudnak kezelni, és bizony nehéz dolgunk van, hogy ezen igényeiket ki tudjuk elégíteni, megfelelően tudjuk őket motiválni. A technika fejlődése soha nem látott tempóban kínálja fel számunkra az egyre újabb és újabb eszközöket. Amíg a kultúránk nem készült fel arra, hogy társadalmi szinten válaszolni tudjon minderre, addig a nevelők, a szülők felelőssége óriási. Nekünk kell utat mutatnunk, és ha kell, józan korlátokat állítanunk az eszközhasználatban. 

    Kiemelt jelentősége van a szülők számára hiteles tájékoztatás és támogatás nyújtásának a kisgyermekek média használatával kapcsolatban. Szülőként a legtöbb ember félti gyermekét ezektől az eszközöktől, a hasznos időt azonban maguk is „kütyükkel” töltik és gyermekeik kezébe is ők adják elsőként ezeket, sajnos gyakran maguk helyett.

    Workshopokat szervezünk, előadókat hívunk óvodánkba, akik a biztonságos internethasználatra hívják fel a figyelmet, a képernyőtudatosság, digitális gyermekvédelem fontosságára. Bemutatjuk okos eszközeinket és azok szabályokhoz kötött, kreatív, sokszínű alkalmazását a mindennapi tevékenységekben. 

    Nagykanizsa Központi Óvoda többször kapott felkérést, hogy konferenciákon mutassa be intézményi jó gyakorlatát, a digitális eszközök óvodai tevékenységekben való kreatív alkalmazhatóságát. Intézményvezetőnk támogatásával magam is számos előadást tartottam a témában vezetőtársaim, valamint neves oktatásügyi szakemberek mellett. A teljesség igénye nélkül néhányat említenék csak: Budapesten, az ELTE Digitális Tanszékén, az Óvodavezetők Országos Szakmai Egyesületének Konferenciáján Bekecsen, VI. Modern Pedagógus Konferencián Martonvásáron, óvodai szakmai napokon stb. 

    A Nemzeti Pedagógus Kar és Nagykanizsa Központi Óvoda szervezésében megvalósult „Így is lehet” szakmai módszertani konferencián tagóvodámnak jutott az a megtisztelő felkérés, hogy mutassuk be jó gyakorlatunkat, a robotika alapjainak elsajátítását különböző korcsoportokban, valamint IKT eszközeink sokszínű alkalmazását.

    December óta tagja vagyok egy, a Tempus Közalapítvány által létrehozott munkacsoportnak. Az óvodai ágazatot képviselve együtt gondolkodunk szakképző-, és gimnáziumi, valamint általános iskolai tanárokkal és tanítókkal, az alapítvány munkatársaival, többek közt pedagógusoknak szóló online platformok felhasználóbarátabbá tételén, online kurzusok megújítására teszünk javaslatot.

      • Hogyan vágtatok bele a digitális eszközhasználatba, mi motivál Téged és a kollégáidat?

      Számunkra a pandémia időszaka volt az, ami beindította ezt a folyamatot. Nagykanizsa Központi Óvoda egységes intézményi stratégiát alakított ki, melynek megvalósításában élen jártunk. Az óvodai nevelés elképzelhetetlen személyes érintkezés nélkül. Ezt szem előtt tartva próbáltunk kreatív, áthidaló megoldásokat keresni a rendelkezésünkre álló digitális eszközeinkkel. Egyszer csak azt vettük észre, hogy megy ez nekünk, sőt, még élvezzük is! Egymást ösztönöztük, motiváltuk, közben tanultunk is egymástól. Intenzívebb lett a szakmai kommunikációnk. 

      Egy, az intézmény által szervezett továbbképzésen megismerkedtünk a padlórobotokkal, és az elsők között voltunk, akik alkalmaztuk a szabad játék keretében. Alapítványunk segítségével vásároltunk egy okos kijelzőt, ami akkor nagykanizsai viszonylatban igencsak különlegesnek számított. Saját tartalmakat szerkesztettünk, és belevágtunk a Digitális Témahét 2021 pályázatba, meg akartuk mérettetni magunkat. Óvodai kategória győztesek lettünk, még egy különdíjat is elhoztunk. Civil szervezeteknek kiírt pályázaton több mint kétmillió forintból tovább fejlesztettük infokommunikációs eszközparkunkat: újabb okos kijelzőt, tableteket, webkamerát, notebook-ot, és fényképező gépet vásároltunk. Az IKT eszközök használata nem öncélú, az élmények bővítésére, a gyermeki megismerési folyamatok hatékony kitágítása érdekében alkalmazzuk.

      Ez egy véget nem érő folyamat: a technika napról napra fejlődik, nekünk is tartani kell a lépést. A gyermekek tevékenységének a színesítése, a digitális eszközökben rejlő végtelen lehetőség, a pozitív visszajelzések és a sikerek azok, amik egyértelműen motiválnak bennünket.

      Digitális kultúra megalapozása, fotó: Göndör Réka
        • Vannak-e visszajelzések már azóta iskolába járó gyerekektől, szüleiktől, hogy milyen pluszt adott ez a fajta foglalkozás, amit azóta is kamatoztatni tudnak?

        Azok az óvodásaink, aki már kiscsoport óta részesei a digitális kultúra megalapozásának, most tankötelesek, ősszel mennek iskolába. Erre az időszakra tervezem az iskolai beválás vizsgálatát. Keresem a válaszokat arra, hogy megkönnyíti e az óvoda-iskola átmenetet a digitális eszközökkel való kisgyermekkori találkozás, van e különbség a gyermekek képességeiben, az eszközökhöz való viszonyulásukban. Azt már világosan látni, hogy az óvodában hátránykompenzációs szerepet is betöltenek az IKT eszközökkel végzett tevékenységek, valamint a tehetséggondozásban is fontos szerepet játszanak. Az iskolai hatásvizsgálatot kontrollcsoportban is szeretném elvégezni, és az eredményeket összehasonlítva, reflektív összegzés után, tanulságokat levonva készítjük majd el kollégáimmal a következő év fejlesztési terveit. 

        Városi szinten is elindult egy folyamat, egyre több iskolában alkalmazzák a padlórobotokat, mint hatékony gondolkodásfejlesztő eszközt. Általános iskolai tanítók érdeklődnek, és kíváncsiak az óvodai gyakorlatra, ami jó alapja lehet az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésének, szakmai, módszertani tapasztalatok átadásának.

          • Rengeteg témahéten, világnapon vesztek részt a Pipitér Tagóvodával. Kiemelnéd a te kedvenc eseményedet esetleg személyes élményekkel megfűszerezve?

          Talán furcsa lesz, amit mondok, de mindegyik személyes kedvenc. Csak olyan projekteket, pályázatokat valósítunk meg, melyek sajátos arculatunkhoz illeszkednek, valamint amelyekkel érzelmileg is azonosulni tudunk. Ezeket viszont szívvel, lélekkel. Optimista szemléletem segít a kollégák meggyőzésében, lelkesedésem rájuk is átragad. Sok nyertes pályázatot tudhatunk magunkénak, de a győzelem nem minden. Ezeknek közösségkovácsoló ereje is van, a szakmai beszélgetések előbbre visznek bennünket, újabb és újabb ötletek születnek, melyeket egyre magasabb színvonalon valósítunk meg. A mögöttem lévő öt éves vezetői ciklus alatt megismertem kollégáim erősségeit, kire, miben számíthatok. Szerencsés vagyok, mert olyan támogató közeg vesz körül, mind az intézményvezetés részéről, mind a kollégáim részéről, hogy öröm a közös munka. 

          Valamit azért mégiscsak kiemelnék…. hagyományápoló óvodaként vágtunk bele a digitális eszközök alkalmazásába. Látszólag ezek nagyon távol állnak egymástól. Gyakorlatunkból azonban bebizonyosodott, hogy a tradicionális és a modern jól megférnek egymás mellett, sőt, a megfelelő fúzióban csodás dolgok jöhetnek létre.

          Egy hónapja sikeres mestervizsgát tettem, öt éves mestertervem is ennek a fúziónak a kidolgozására épül.

          , Pintyőke Népi Gyermekjáték és Néptánc Fesztivál 2023, fotó: Göndör Réka
            • Mennyire sikerül ezekbe a programokba bevonni az óvoda szűkebb és tágabb környezetét, a szülőket, a helyi szervezeteket esetleg az önkormányzatot?

            Törekszünk a jó partneri viszony kialakítására, elmélyítésére. Leginkább a szülőket szólítjuk meg, vonjuk be őket projektjeinkbe. Tavalyi sikeres bogárhotel készítő felhívásunk után idén madárodú barkácsolására kértük a családokat. Fantasztikus odúk készültek, melyeket ezúttal is az óvoda udvarán helyeztünk el. Idén második éve nyertük el az Állatbarát óvoda címet, ennek szellemisége egész nevelési évünket áthatja. Most a madárvédelem állt ennek a központjában.

            Nagykanizsa Központi Óvoda tagóvodáival számtalan városi szintű programot valósítunk meg, melyeknek aktív résztvevője a szülői közösség.  A fenntarthatóság vállalt feladat, mellyel mi is azonosulni tudunk. Intézményi kezdeményezésre valósult meg a „Lábbuszok és pedálos vonatok” elnevezésű szülőkkel közös rendezvény, melyen valamennyi tagóvoda részt vett. Rendőri felvezetéssel kerékpároztunk végig a városon, csaknem 250-en! Élmény volt gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt. Szervezünk kirándulásokat, vagy olyan programokat, ahol a szülők bemutathatják foglalkozásukat. Legutoljára pedig a városi Tánc világnapján vettünk részt, szintén a többi óvodával, közös produkcióval léptünk színpadra.

            Madárvédelem, fotó: Göndör Réka
            • Ha értesüléseim helyesek, van egy Tehetségműhelyetek is. Mennyiben mások az itteni foglalkozások és hogyan kerülnek ki a műhelytagok? 

            A tehetséggondozás az óvodában minden gyermekre kiterjed, feladatunk, hogy megkeressük a gyermekek azon adottságait és képességeit, melyeken keresztül pozitív erőt tudunk a fejlődésükhöz adni.

            Tagóvodánkban harmadik éve működik Hangra-forgó tehetségműhelyünk, idén tíz kisgyermek részvételével. Az óvodapedagógusok választják ki a gyermekeket egy, a Nagykanizsa Központi Óvoda tehetség munkacsoportja által összeállított egységes szempontrendszer alapján. Erős oldalaik megismerése, érdeklődésük kifürkészése után válogatjuk be a kis tehetségígéreteket a műhelyfoglalkozásokba. A Nemzeti Tehetség Programban harmadik éve pályázunk sikerrel. „A speciális fejlesztést célzó programok támogatása” pályázaton tagóvodánk idén is 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. A foglalkozásokat nagycsoportos korú gyermekek részére szervezzük, heti egy alkalommal. Ezek a gyermekek a zenei, logikai és mozgás területeken mutatnak olyan adottságokat, melyek ebben a korai életszakaszban is jól felismerhetők, valamint, erős verbalitással rendelkeznek.  Jelenleg „ÖkoKuckó” projektünket valósítjuk meg, melynek tematikáját a jeles napok köré csoportosítottuk. A fenntarthatósági tartalmak, klímavédelem, állatvédelem, ökoszisztéma és biodiverzitás is megjelennek a témáink között. Mindezekhez illesztjük hozzá a digitális tartalmakat, okos eszközeinket. Élményprogramokkal a gyermekek mentális jólétére is gondot fordítunk. Idén nagyon élvezték a tehetségműhelybe járó gyerekek a vizes kísérleteket, melyeket laboratóriumi körülmények között végezhettek

            Soós Ernő Kutató-fejlesztő Intézet, fotó: Göndör Réka

            Jövőre újabb ötletekkel, tervekkel készülünk.


            Köszönjük! Az interjúkat készíti, a sorozatot szerkeszti és tördeli Tóth Éva főszerkesztő. Az összes megjelent rész ezen a linken érhető el.

            Előző cikkKézművesség – kicsiknek is!
            Következő cikkWeöres Sándor 110