Ma már közismert, hogy mi is a Wikipédia, de a kétezres évek elején még egyaránt nevezték „mozgalomnak” (a létrehozás módját és körülményeit hangsúlyozva), „lexikonnak” (a produktum oldaláról közelítve.
Az angol nyelvű Wikipédia anyagát eredetileg két amerikai úriember, Jimmy Wales (akkoriban egy internetes cég vezetője) és Larry Sanger filozófus ötlete nyomán kezdték kialakítani. Az első tizenhárom hónapban Sanger felügyelte a szerkesztést, feladatait később a másik alapító, Jimmy Wales látta el az „önkénteseken” kívül. Akikből pedig nincs hiány – olyannyira hogy manapság nem ritkán iskolai feladat egy-egy témakörről szócikket készíteni.
A leggyakoribb kérdés a Wikipédia kapcsán a szócikkek hitelessége, ellenőrzöttsége. Tagadhatatlan, hogy a kontroll szándéka megvolt már az alapítók részéről (mind etikai, mind tartalmi szempontból törekedtek erre, bevonva a szócikkek szerzőit is), ám nem véletlen, hogy a klasszikus lexikonkiadók nem feltétlenül látnak versenytársat benne: A német Brockhaus szóvivője, Klaus Holoch például nyilvánosan is kijelentette nem sokkal a „szabad enciklopédia” indulása után, hogy ha valakinek megbízható adatokra van szüksége, akkor jobban jár, ha hozzájuk fordul, mivel ők minden szócikket legalább háromszor átvizsgálnak. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a hitelesség, hanem az arányosság szempontjából is, hiszen sok lexikonban annak is jelentősége van, hogy milyen részletesek egymáshoz viszonyítva a szócikkek. (Magyar irodalmi példával élve Petőfi Sándorról jóval többet tudhatunk meg egy magyar lexikonból, mint Szabolcska Mihályról – ez is irányadó lehet az olvasó számára és a szerkesztés során ez a segédlet alkotóinak egyik fő feladata is.) Ugyanakkor a netes enciklopédia szócikkei esetében a terjedelemnek nem szab határt a papír, így itt csak a szerkesztők szorgalmától függ, hogy mennyi teret szentelnek egy-egy témának.
Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a hagyományos formáknál jóval kevésbé ellenőrizhető, hogy mennyire hiteles és megalapozott tájékoztatást nyújthat a szerkesztő (mennyire szubjektív például az aktuális politikai vagy közgazdasági témák tárgyalása és/vagy adatközlése esetén).
Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy Wikipédia fő erénye a dinamizmus: a gyorsasága és az aktualitása. (Maga az elnevezés is erre utal, hiszen a „wiki wiki” kifejezésből ered, amely hawaii nyelven azt jelenti: gyors.) Ez minden bizonnyal hatott az egyéb lexikonok netes elterjedésére, azok különböző, könnyen hozzáférhető változatainak kialakítására. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a hagyományos enciklopédiák egyfajta viszonyítási alapot kínálnak a Wikipédiának is (elsősorban természetesen az adatok pontosságára és a tárgyalás hitelességére vonatkozóan), ráadásul személyes kapcsolatot kínálnak az információszolgáltatás, a „tudományosság” alakítására.