- Kedves Eszter, egy nemzetközi szakképzési szakértői csoportban ismerkedtünk meg nemrég. Jelenleg a BME-n dolgozol, hogyan tudsz kapcsolódni a szakképzéshez?
2023 szeptembere óta dolgozom a BME Műszaki Pedagógia Tanszékén, ahol a szakmai – műszaki és közgazdász – tanárok és szakoktatók képzésében is részt veszek. Mégpedig nagy örömmel, hiszen az elmúlt években – részben a doktori tanulmányaimhoz, részben egyéb munkáimhoz köthető – kutatásaim során a szakképzésben oktatók szakmai fejlődését és tanulását vizsgáltam, a már gyakorló tanárokra fókuszálva. A mostani munkámban a szakképzésben oktatók formális felsőfokú képzésében nagyon jól tudom kamatoztatni e korábban szerzett tudást és tapasztalatokat. A BME előtt az ELTE Neveléstudományi Intézetében dolgoztam két projektben: a tanári tanulás modelljeit vizsgáló MoTeL című OTKA kutatásban, valamint abban az Erasmus+ LS4VET nevű projektben, melynek kapcsán találkoztunk nemrégiben.
- Mikor és hogyan kezdtél el nemzetköziesítéssel foglalkozni?
Még 2005-ben kapcsolódtam be a Cedefop (Európai Szakképzésfejlesztési Központ) RerferNet nevű programjának munkájába, melynek keretében aztán több mint egy évtizeden át vettem részt a magyarországi szakképzési rendszert és szakpolitikát bemutató ország- és szakpolitikai jelentések készítésében. Az első két évben én voltam a program hazai projektkoordinátora is. Emellett más nemzetközi projektekben is dolgoztam nemzeti szakértőként, mindeközben családi okok miatt hosszabb ideig külföldön is éltem.
- Az LS4VET Erasmus projekt kapcsán mesélnél kérlek a „lesson study” pedagógiai módszeréről? Létezik ennek magyar elnevezése?
A Lesson Study vagy röviden LS legelterjedtebb magyar fordítása a tanórakutatás – így fordította e kifejezést még 2009-ben oktatáskutató kollégákkal is konzultálva Prof. Dr. Győri János, az ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézetének tanára, az LS4VET projektünk vezetője, amikor megjelentette e módszert a hazai közönség számára bemutató kötetét. Az LS4VET projektben aztán meglehetősen sokat tanakodtunk kollégáinkkal, Dr. Lénárd Sándorral, az ELTE Neveléstudományi Intézetének docensével és Hartyány Máriával, a projektpartner ITStudy Oktató- és Kutatóközpont vezetőjével egy alternatív fordításon, mert úgy éreztük, a „tanórakutatás” kifejezés esetenként félrevezető, sőt, akár „elrettentő” is lehet. Végül jobb híján az angol kifejezést és rövidítést használtuk a projekt anyagaiban.
A Lesson Study avagy tanórakutatás nem egy tanítási módszer, hanem a tanárok szakmai fejlődésének egy módszere vagy megközelítése, modellje. Végső célja a tanulók tanulásának jobbá tétele, javítása, ennek az alapja a tanítás gyakorlatának fejlesztése, átalakítása, ez esetben egy tanórára fókuszálva. A módszer lényege, hogy tanárok egy kisebb (jellemzően 4-6 fős) csoportja kiválaszt egy olyan pedagógiai kérdést, témát, ami problémát okoz számukra a tanításban vagy szeretnék valamely tananyagrész tanítását jobbá, hatékonyabbá tenni, majd a tantervi dokumentumok, taneszközök és a szakirodalom tanulmányozásával, valamint szakértőkkel, kollégákkal és akár a tanulókkal való konzultációk alapján közösen megterveznek egy tanórát. A nagyon részletes és a tanulási folyamatok anticipálására fókuszáló óratervük alapján aztán egyikük (mindegy, hogy ki) megtartja ezt az úgynevezett kutatási órát, a többiek pedig megfigyelik azt, elsősorban a tanulókra, az ő tanulásukra fókuszálva, egy szintén közösen, előzetesen kidolgozott megfigyelési szempontrendszer alapján. Az órán más, iskolai és külsős szakértők is részt vehetnek megfigyelőként. A megfigyelésen kívül további adatokat is gyűjthetnek, például egyéni vagy csoportos tanulói interjúk és/vagy kérdőív segítségével. A kutatási órát és adatgyűjtést követően aztán, lehetőleg még aznap, közösen megbeszélik a tapasztalataikat, hogy mi működött és mi nem, és hogyan lehetne továbbfejleszteni az órát. Egyes gyakorlatokban ez egy többciklusú folyamat is lehet, vagyis a továbbfejlesztett óraterv alapján újra megtartják az órát, megfigyelik és megbeszélik azt, aztán ha kell, újratervezik, és így tovább.
- Van-e jelenleg olyan, már itthon alkalmazott pedagógiai gyakorlat, ami hasonlít ehhez vagy akár átalakítható lenne hasonlóra?
Első hallásra néha összekeverik a Lesson Study kutatási óráját az úgynevezett bemutató órákkal, amikor egy tapasztalt és „kiváló” tanár tart egy „kiváló” órát, amiből a megfigyelő kollégák sokat tanulhatnak. A kollégák óráinak látogatása egyébként, saját kutatásaim szerint is, a tanárok által az egyik leghatékonyabb és nagyra értékelt szakmai tanulási formát jelenti, amire azonban időhiány és leterheltség miatt soha nincs elég idejük, bár gyakran előírják ezt intézményi minőségbiztosítási programok is vagy része lehet minősítési folyamatoknak is. A Lesson Study esetében azonban a lényeg teljesen más: itt elvileg nem számít, mennyire tapasztalt és „jó” az a tanár, aki megtartja az órát, hiszen azt kell csinálnia, amit előtte közösen és nagyon alaposan, részletekbe menően megterveztek. Az óra megfigyelése sem elsősorban a tanárra, hanem a tanulókra, a tanári tevékenység rájuk gyakorolt hatására irányul, a megfigyelők és a további adatgyűjtések arra fókuszálnak, hogy az, amit a tanár az órán csinál, milyen tanulási folyamatokat indukál bennük, hol és miért akadhatnak meg ezek a folyamatok, milyen eltérések vannak az egyes tanulók között stb.
A Lesson Study ugyanakkor nagyon hasonlít a gyakorló tanárok által megvalósított úgynevezett akciókutatáshoz is, valójában annak egy speciális fajtájának tekinthető, mely kifejezetten a tanulási folyamatokra és a tanári gyakorlat és gyakorlati tudás fejlesztésére fókuszál, míg egy akciókutatás bármilyen oktatáshoz kapcsolódó, tágabb témát vizsgálhat. Az akciókutatások azonban meglehetősen ritkák a hazai oktatásban. Maga a tervezés-megvalósítás-értékelés-továbbfejlesztés ciklus vagy logika ugyanakkor már jóval ismertebb és elterjedtebb gyakorlat lehet a magyar iskolákban, kapcsolódva a minőségbiztosítási rendszerek működtetéséhez vagy akár a projektoktatáshoz. Ami talán hiányozhat ezekből és szükséges a Lesson Study végzéséhez, az a pedagógiai kutatásmódszertani tudás és készségek, és emellett persze a fejlett tanári reflexió. A Lesson Study módszer elsajátítása és alkalmazása jelentős mértékben fejleszti is ezeket a kompetenciákat, miközben ezek a hatékony vagy sikeres LS alapját is jelentik. Ez pedig azt is jelenti, hogy egy Lesson Study sikerességét – és ezzel hosszú távú fenntarthatóságát, hiszen a résztvevők kedvét a folytatáshoz alapvetően meghatározza az, hogy mennyire érezték hasznosnak a részvételt – nagymértékben meghatározza az, hogy a csoporttagok egyenként és összességében milyen fejlett kutatásmódszertani és reflektív kompetenciákkal rendelkeznek és milyen támogatást kapnak ezen kompetenciák fejlesztéséhez az LS facilitátortól és/vagy külső szakértő(k)től.
- Milyen előnyökkel jár ez a pedagógusok és a diákok számára?
Kutatási eredmények arra utalnak, hogy a Lesson Study mint tanári szakmai fejlődési módszer nagyfokú hatékonysága alapvetően abból ered, hogy hosszabb távú együttműködésen és „alulról felfelé” logikán alapul, résztvevői nem a tanári fejlesztés passzív alanyai, hanem aktív cselekvők, témája pedig egyértelműen a gyakorlatba ágyazott, hiszen a célja és fókusza a tanítási gyakorlat fejlesztése. Egy Lesson Study megvalósítása jelentős mértékben hozzájárulhat a résztvevők szakmai tudásának, készségeinek, de nézeteinek és szakmai identitásának fejlődéséhez is, a kollégákkal való együttműködésnek, a fókuszált közös reflexiónak és az LS egyéb kutatás-fejlesztési tevékenységeinek köszönhetően. A tanulók tanulási folyamataira irányuló koncentrált figyelem és a szakmai együttműködés, a résztvevők jelentős mértékben implicit gyakorlati tudásainak megosztása és a közös munka révén a Lesson Study rávilágíthat téves előfeltevésekre, új ötleteket adhat és jelentősen növeli a tanári munka tudatosságát, így professzionalizmusát. Emellett elősegíti, fejleszti a szakmai együttműködést, mely, mint azt kutatások szintén kimutatták, jelentős mértékben hozzájárulhat a tanári jóllét és pályaelégedettség, motiváció emeléséhez, így akár a pályaelhagyás csökkentéséhez is.
A diákok számára a módszer előnye a tanáraik tág értelemben vett szakmai fejlődése: az új pedagógiai módszerek, kutatási eredmények, eltérő nézőpontok megismerése és a téves előfeltevések tudatosítása fejleszti tanáraik szakmai tudását és formálja identitását, mely aztán tanítási gyakorlatuk változásában is megnyilvánulhat. A Lesson Study során a tanulók jellemzően nagyra értékelik, hogy a figyelem rájuk irányul, ez javítja a tanár-diák kapcsolatot és az oktatás élvezetesebb és hatékonyabb lesz mindkét fél számára.
- Hogyan lehet ezt a módszert implementálni és miért lehet fontos intézményi szinten?
A módszer iskolai bevezetéséhez és a sikeres implementáláshoz elengedhetetlen az intézményvezetés aktív támogatása, hiszen egyrészt ez egy meglehetősen nagy idő- és energiabefektetést igénylő tevékenységet jelent, amihez szükséges lehet a résztvevők egyéb munkaterheinek csökkentése, másrészt vezetői támogatás nélkül nehezen megoldható a logisztika, a heti rendszerességű 1-2 órás megbeszélések idejének és helyének biztosítása. A bevezetést magát is kezdeményezheti akár a vezetőség, de persze egy tanár is, aki ráveszi kollégáit egy munkacsoport alakítására. Nagyon fontos azonban, hogy felülről jövő kezdeményezés esetén is tiszteletben tartsák a munkacsoport szakmai autonómiáját, illetve, hogy a részvétel önkéntes legyen, hiszen, ahogy ezt Hargreaves már régen hangsúlyozta, a „kikényszerített együttműködés” csak az adminisztratív kontrollt erősíti és nem fogja hatékonyan fejleszteni a szakmai tudást és gyakorlatot.
A Lesson Study módszer elsajátításához rengeteg kézikönyv, leírás és esettanulmány érhető el online, bár elsősorban csak angol nyelven. Az LS4VET projekt keretében mi is kidolgoztunk egy hibrid formában, Moodle platformon megvalósuló e-tanulásra és egy LS facilitátor által támogatott együttműködésre építő képzési programot, melynek tananyaga magyarul szabadon hozzáférhető a projekt honlapján. A sikeres implementáláshoz azonban elengedhetetlennek tűnik egy LS-ben tapasztalt facilitátor közreműködése, akikből egyelőre sajnos nincs sok itthon. Terveink között szerepel e képzés program különböző célcsoportokra (oktatók, vezetők, facilitátorok) fókuszáló átdolgozása és e képzések akkreditáltatása, hogy a részvétel a szakképzésben oktatók számára kreditálható is legyen.
Ami még az intézményi szintű implementálást illeti, az LS4VET képzés egyik moduljában kifejezetten azokat a kérdéseket járjuk körül, hogy milyen feladatok, szempontok és esetleges problémák merülhetnek fel ezzel kapcsolatban. Az LS4VET-modellben javasoljuk egy olyan iskolai szintű platform létrehozását is, amely biztosíthatja a résztvevők és az iskolavezetés és más kollégák közötti egyeztetés és kommunikáció lehetőségét. Ez szerintünk elengedhetetlen, különösen akkor, ha már több munkacsoport is végez LS-t egy iskolában.
- Miért lényeges pont a szakképzésben adaptálni?
Az LS módszere Japánból származik, ahol már a 19. század óta ez a tanárok szakmai fejlesztésének bevett módszere az alap- és alsó-középfokú oktatásban. A nyugati világ az 1990-es évek végén ismerte meg, főként két amerikai kutató, Stigler és Hiebert, illetve egyikük japán doktorandusza, Yoshida publikációinak köszönhetően. Az LS ezután rohamosan terjedni kezdett szerte a világban, hamar létrejött világszervezete, a WALS (World Association of Lesson Study), mely saját folyóiratot ad ki (International Journal of Lesson and Learning Studies) és éves konferenciákat szervez, amelyeken sok gyakorló tanár is bemutathatja az általuk végzett Lesson Studykat. Több európai országban, így az LS4VET projektünkben résztvevő Hollandiában és Máltán is országos hálózatok is létrejöttek a Lesson Study terjesztésének támogatására. Ugyanakkor a szakképzésben mégis szinte alig jelent meg e módszer alkalmazása, még ezekben az országokban, sőt, Japánban sem, illetve, ha szórványosan végeztek is Lesson Studyt szakképzésben oktató tanárok, nem történt meg e módszer alkalmazásának szisztematikus átgondolása és adaptálása a szakképzés sajátos körülményeihez. Ezt a célt tűzte ki célul a négy ország – hazánkon kívül Málta, Hollandia és Ausztria – egyetem-iskola partnerségekben megvalósított LS4VET projektünk, amely az LS alkalmazása szempontjából a legfontosabb ilyen sajátosságnak a szakképzésben oktatók szakmai hátterének, képzettségének és munkájának nagyfokú heterogenitását tekintette. A szakképzés heterogenitásához fakad például az a lehetséges praktikus probléma is, hogy a szakképző intézményekben – az iskola képzési profiljától és méretétől is függően – előfordulhat, hogy egy bizonyos tantárgyat oktató tanárnak egyszerűen nincs másik ugyanezt a tárgyat tanító kollégája, akivel közösen egy „hagyományos” Lesson Studyt valósíthatna meg. A projektben azonban mi e heterogenitásból fakadó kihívásokat tanulási potenciálként értelmeztük. Úgy láttuk, hogy nagyon fontos és transzformatív tanári tanulás következhet egy heterogén LS-csoport tagjainak úgynevezett határátlépéseiből, azaz egymás eltérő gyakorlatainak, nézőpontjának és tudásának, tapasztalatainak megismeréséből, megosztásából és együttes alkalmazásából. Az LS4VET modell alapján megvalósított Lesson Study munkacsoportokban ezért egyszerre vesznek részt szakmai elméletet, gyakorlatot és közismeretet oktatók, a külső szakértők között pedig megjelennek a szakma gyakorlói, a gazdaság képviselői is. Ezáltal a Lesson Study képes lehet a közismeret-szakma, elmélet-gyakorlat közötti koherencia erősítésére is.
A szakképzésben mindemellett azért is lenne nagyon érdemes minél szélesebb körben megismertetni és elterjeszteni e módszer alkalmazását, mivel a szakmát oktatók között jelentős számban vannak jelen – és a jövőben feltehetően lesznek még inkább – olyanok, akik egyáltalán nem vettek részt, vagy csak nagyon rövid idejű formális pedagógiai képzésben vettek részt. Az ő módszertani-pedagógiai fejlődésüket is hatékonyan segítheti a tapasztaltabb kollégákkal és szakértőkkel való szakmai együttműködés az LS ciklus minden egyes lépésében.
- Milyen eredményekre jutottatok a projekt során és mi a projekt utóélete?
Mint már említettem, a 2023 augusztusában zárult projektünkben kidolgoztuk a szakképzés sajátos körülményeihez adaptált LS4VET modellt és egy hibrid képzési programot, melyet itthon partneriskolánk, a BMSZC Neumann János Informatikai Technikum kilenc oktatója mellett egy budapesti és öt vidéki iskolából további 28 fő végzett el 5 LS-csoportban. Nekik köszönhet
A hazai és külföldi partnereink tapasztalatai is azt mutatták, hogy jelentős potenciál van e módszer szakképzésben történő alkalmazásában. A projektben részt vett oktatók egy jelentős része nagyon pozitív tapasztalatokról számolt be saját szakmai fejlődését és az együttműködést illetően – érdemes beleolvasni az LS4VET ebookban is megjelenő esetleírások e részeibe –, ők mind nagyon lelkesek és tervezik a folytatást. A módszer implementálásának nehézségeit is mutatja ugyanakkor a lemorzsolódók viszonylag nagy száma (itthon a 10 induló csoportból 3 nagyon hamar kilépett a képzésből, elsősorban leterheltség és időhiány miatt) és az esetenként kevésbé pozitív együttműködési tapasztalatok. Az LS4VET-modell sajátosságaiból fakadó korlátokat is számba vettük az ebookban megjelenő elemzésünkben, elsősorban azt, hogy az LS-munkacsoport heterogenitása gyakran egy általánosabb kutatási téma választásához vezet, illetve gyakran bizonyult nehéznek a gyakorlatban a szakmában dolgozó külső szakértők bevonása. Hazai kollégáimmal együtt, ahogy már említettem, tervezzük a képzés továbbfejlesztését és akkreditáltatását is, többféle célcsoportra is fókuszálva. Külföldi partnereinknél is megvan a szándék a folytatásra, mind az iskolák, mind az egyetemek részéről. Hollandiában különösen sikeres a projekt utóélete, amiről egy nemrégiben készült interjúban és podcast beszélgetésben is beszámoltak.
Az LS4VET képzésben részt vett oktatók iskolái:
BMSZC Neumann János Informatikai Technikum (Budapest, projektpartner)
BKSZC Erzsébet Királyné Szépészeti Technikum (Budapest)
VSZC Öveges József Technikum és Kollégium (Balatonfűzfő)
MSZC Gépészeti Technikum és Kollégium (Mátészalka)
Győri SZC Krúdy Gyula Turisztikai és Vendéglátóipari Technikum (Győr)
Gyulai SZC Harruckern János Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium (Gyula)
Alföldi ASzC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola (Makó)
Köszönjük az interjút Bükki Eszternek! A cikket készítette és tördelte Tóth Éva főszerkesztő.
