Az Iskolában az Erdő Program keretében a minősített Erdészeti Erdei Iskolák erdőpedagógusai kitelepülve a magyarországi közoktatási intézményekbe az erdők és a fenntarthatóság témakörében foglalkozást tartanak a 6-14 éves tanulóknak. Iskolában az erdő vagy erdőben az iskola?
Elmer Tamás: Tulajdonképpen mindkettő a cél. Az erdővel kapcsolatos sokféle ismeretet legjobban az erdőben járva lehet megérteni, megtanulni. Eközben pedig alkalom nyílik arra is, hogy a gyerekek megszeressék az erdőt. Ez legalább olyan fontos, mint az ismeretek. Erdőpedagógusaink az erdei iskolákban is ezzel a szemlélettel tanítanak.
Az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásában létrejött Iskolában az Erdő Program keretében most az iskolákba visszük be az erdőt az interaktív foglalkozásokkal, de nem titkolt szándékunk az, hogy meghozzuk a gyerekek és pedagógusok kedvét ahhoz, hogy minél több erdei iskolai programon vegyenek részt a jövőben és ténylegesen is ellátogassanak a településükhöz közeli erdei helyszínekre. Az állami erdőgazdaságok közel negyven éve elsőként létesítettek olyan intézményeket, ahol a személyes tapasztalatszerzés alkotja a természet szeretetére való nevelés lényegét. Későbbiekben ehhez több magánerdőgazdálkodó által létesített erdei iskola is csatlakozott. Az Országos Erdészeti Egyesület által minősített több mint harminc hazai erdészeti erdei iskola így a fenntarthatóságra nevelés legfontosabb helyszínei közé tartozik.
Mit tartalmaz ez a csomag és hogyan használható fel a pedagógiai mindennapokban?
Elmer Tamás: A résztvevő intézmények a megtartott erdőpedagógiai foglalkozásokon túl még erdőpedagógiai csomagot is kapnak, mely az erdőkkel kapcsolatos legfontosabb információk iskolában történő folyamatos megjelenését is segíti. Ezek az eszközök megteremthetik a lehetőséget a témakörben való további elmélyülésre is. A csomagban játékok, plakátok, ismeretterjesztő kiadványok, könyv és egy összeszerelhető rovarhotel is található. Ezek segítségével színesíthetőek például a környezetismeret és természettudomány tanórák, a rovarhotel összeállítása akár technika órai feladat is lehet, kiadványaink pedig a pedagógusok számára lehetnek segédeszközök a tanórákra való felkészülésben.
A digitális világba született gyermekek életének mennyire része a természet, az erdő? Mit ad az erdő ezeknek a gyerekeknek?
Scheitler Adrienn: A gyerekeknél egyrészt meghatározó a családi indíttatás. Azok a gyerekek, ahol a család jár – esetleg rendszeresen jár – kirándulni, ott a gyerekek „bele nőnek” az erdőbe, náluk az életük szerves része lesz az erdőjárás, a kirándulás, az erdő szeretete és felfedezése.
Másrészt az iskola is befolyásolhatja/kialakíthatja a gyerekeknek az erdőhöz való kötődését, mert sok lelkes pedagógus viszi túrázni, kirándulni, erdei iskolába vagy nyáron vándortáborba a tanítványait. Az erdészeti erdei iskolákban az erdőpedagógiai foglalkozásokra érkező csoportok az itt eltöltött idő jelentős részében az erdőben vannak, ahol szakemberek – erdészek és erdőpedagógusok – irányításával fedezik fel, ismerik meg az erdő sokszínű élővilágát és annak összetett rendszerét. Miközben a gyerekek ráhangolódnak az erdőre egyfajta áthangolódás is végbe megy bennük.
Az erdő a levegőn való létet, az iskolai bent után a kint szabadságát, idegrendszeri pihenést (más jellegű ingerekkel is találkozik, nemcsak a digitális, elektronikus kütyük által közvetített ingerekkel), a felfedezés és a megismerés örömét, saját tapasztalatok szerzését, élményekkel való gazdagodást ad számukra.
Elmer Tamás:
Az erdő mindenkire hatással van, de ehhez fontos a személyes tapasztalás. Hosszú távon is fontos, hogy a virtuális világ mellett megmaradjon a gyerekeknek a természettel való fizikai kapcsolata is. Míg pár nemzedékkel ezelőtt ennek átadása magától értetődőnek tűnt, addig mára megváltozott a hagyomány és a természet szeretetének átadási módja, ezért nekünk ezen dolgoznunk kell, ezért indítjuk és fejlesztjük folyamatosan az oktatási, ismeretterjesztő programjainkat. A mai gyerekek valójában sokat tudnak a természetes világról, de legtöbbször a televízió vagy a virtuális világból, miközben a tapasztalati tanulás rendkívül fontos a jövő nemzedéke számára is. A mai gyerekeknek nincs könnyű helyzete, hiszen a virtuális ingerek által uralt mindennapokban nem magától értetődő egy szarvasbogárra, vagy éppen egy fa levelének az erezetére történő rácsodálkozás. A program által megszólított generáció nagyon fogékony. Mi erdészek ugyanúgy hiszünk bennük, mint az erdők oktató erejében.
Milyen készségeket tud fejleszteni az erdőpedagógia és mennyire találkoznak ezek a sokat emlegetett 21. századi készségekkel?
Scheitler Adrienn: Az iskolában a gyerekek a világot tantárgyakra darabolva ismerik meg, az erdei iskolában az erdő egy olyan hely, ahol a világ egységes egésszé áll össze. Az erdőpedagógiai foglalkozásokon a gyerekek meglévő ismereteire építünk, de átfordítjuk azt a gyakorlat nyelvére (például terepi tájékozódási feladatok, túraversenyek, ahol az elméleti ismereteket a gyakorlatban kell a gyerekeknek alkalmazni).
Az erdei iskolában a tanulás/felfedezés alapvetően a saját tapasztalat szerzésén alapul. Az erdőpedagógiai foglalkozások – terepi vizsgálódások – során fejlődik a gyerekek megfigyelő, analizáló, szintetizáló, problémamegoldó és rendszerben való gondolkodási képessége. A megismerés több érzékszerven keresztül történik, a látás és hallás mellett jelentős szerephez jut a szaglás, ízlelés és tapintás is. Ezen természetközpontú nevelés lehetőséget nyújt a gyerekek számára, hogy megtapasztalhassák, megismerhessék és megszeressék a természetet, hogy az alapvető értékként épüljön, épülhessen be értékrendjükbe. Hiszen az erdő egy kalandos, varázslatos hely, Madas László erdőmérnök szavait idézve: „Az erdő a világ egyetlen olyan könyvtára, mely akkor is tudáshoz juttat, ha csendben vagy és nyitott szemmel sétálsz benne.”
Az erdőpedagógiai programok, foglalkozások – kiemelten a több napos, ott alvós programokat – a gyerekeknek az egész életen át tartó tanuláshoz (Life Long Learning) szükséges kulcskompetenciái közül a következőket fejleszti – gondolkodás kompetencia (adat/információ gyűjtés, rendszerezés, értelmezés, elemzés, összefüggés feltárás, kritikai gondolkodás fejlesztése), tanulási kompetencia (saját tapasztalatra építve tanulás, az így szerzett ismeretek beépítése a már meglévők rendszerébe), kommunikációs és szociális kompetenciák (például a csoportmunkák során).
Hogyan és mikor, meddig jelentkezhetnek az érdeklődő intézmények az Iskolában az Erdő Programra?
Elmer Tamás: 2024. február 5-én nyitjuk meg a program regisztrációját a honlapunkon, ahova minden olyan magyarországi köznevelési intézmény jelentkezését várjuk február 18-ig, ahol 6-14 év közötti gyermekeket oktatnak (állami és nem állami fenntartású intézményeket is). Az intézmény nevében az intézményvezető vagy egy pedagógus adhatja be az igénylést. A programunkban való részvétel országos és ingyenes.
Egy iskolából csak egy regisztrációra – és ennek megfelelően egy igénylésre van lehetőség. Azon iskolákból, ahol tagintézmény is van, tagintézményenként egy regisztráció lehetséges, amennyiben minden helyszínen tud az intézmény 3db 20-30 fős csoportot biztosítani.
A jelentkezéseket az Országos Erdészeti Egyesület beérkezési sorrendben ellenőrzi. A hiánytalan igénylések a rendelkezésre álló keret erejéig mind jóváhagyásra kerülnek.
A program 14 éves korig szól. Mi a helyzet a középiskolai korosztállyal? Ők is bevonhatóak valamilyen módon?
Elmer Tamás: Az Országos Erdészeti Egyesület a középiskolás korosztályt is megszólítja. Őket elsősorban az Erdei Vándortábor Programunkkal tudjuk bevonni. Itt gyalogosan bejárható útvonalakat kínálunk, amelyek teljesítése során a diákok megismerkednek az adott térség természeti és kulturális értékeivel, és életre szóló közösségi élményben lehet részük. A táborokban jellemzően nincs áram és internet, de azt látjuk, hogy a résztvevők gyorsan feltalálják magukat a virtuális téren kívül is. A tudatos víz- és energiahasználat a táborok során a mindennapok részét képezi. Az erdei vándortáborokat „Az év legzöldebb hetének” is szoktuk nevezni. A táboroknak közösségformáló ereje is van, ahol a gyerekek megtanulnak együttműködni és segíteni egymásnak. De célunk továbbá, hogy a vándortáborokat szervező pedagógusokat is fejlesszük, ösztönözzük az akkreditált Gyalogos vándortábor-vezető pedagógus továbbképzésünkkel, melyet a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemmel közösen szervezünk.
Ahogy azt korábban már említettem generációról, generációra változik a kapcsolatunk a természettel. Az Országos Erdészeti Egyesület hosszú távú oktatási koncepciójának a része az iránymutatás a természetközeli, fenntartható, egészségesebb életmód felé, amihez programjaink jó belépési pontok lehetnek a fiataloknak, hiszen az újabb generációk szemléletmódjának alakulásáról nekünk kell gondoskodnunk.
