Kezdőlap heti kitekintő

    „A szakmákról legtöbbször nagyon hamis képük van” – interjú

    Mai vendégünk Éder Márta, akivel a nemrég megjelent, a lány tanulóknak szánt, pályaorientációs projektjéről beszélgetett Tóth Éva főszerkesztő.

    – Kedves Márti, mesélnél arról, milyen témák voltak a pedagógiai munkád fókuszában a legutóbbi beszélgetésünk óta?

    Legutóbbi beszélgetésünk óta két

    Éder Márta

    nagyobb projektet készítettem. Az egyikben a fenntarthatóság és a

    digitalizáció kapcsolatát jártuk körbe, a másikban pedig a pályaorientáció segítése volt a célom egy-egy hiányszakma sokoldalú bemutatásával, megközelítésével.

    A digitális eszközök használata továbbra is fókuszban maradt a projektekben egyrészt motivációs céllal, másrészt pedig fejlesztési céllal. 

    – Nemrég megjelent írásod középpontjában a pályaorientáció áll. Miért fontos ez a téma? Tapasztalatod szerint milyen tényezők befolyásolják leginkább a tanulók pályaválasztását?

    A pályaválasztás egyre inkább sarkalatos kérdés, egyre nehezebb eligazodni a kínálatban, a lehetőségekben. Azt tapasztalom, hogy mindenki keresi a neki megfelelő irányt, de ebben bizony segítséget kell adnunk a fiataloknak. Ezért vannak pályaorientációs napok az iskolákban, ezért fontos az önismeret, és ezért van helye hasonló projekteknek szerintem az iskolában, mint amit legutóbb publikáltunk.

    – Mennyire él a diákokban hamis kép bizonyos szakmákról és mennyire szeretnének népszerű, sok pénzt hozó, és látszólag egyszerűen menő szakmát mint például az influenszerség?

    Azt tapasztalom, hogy a diákoknak nincs konkrét elképzelésük a jövő munkahelyét illetően, de arra nagyon vágynak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt sok pénzt keressenek. Ez a cél részemről abszolút érthető, hiszen ebben a látszólag „jól-élő” társadalomban mi másra is vágynának? És tegyük hozzá, hogy a szülő is ezt kívánja gyermekének. A szakmákról legtöbbször nagyon hamis képük van, és a pusztán közlést, hogy például az influenszernek nincs magánélete, azt nem fogadják el. Hitelesebb forrásokkal, megélhető, átélhető szituációkkal, kreatív feladatokkal szépen eljutnak a felismerésig egy-egy szakma tekintetében. 

    Kép: Éder Márta

    – A fentebb említett projektben kifejezetten a felső tagozatos lányokra fókuszálsz. Miért fontos ez? Mennyire tudod, lehet őket terelni az egyébként férfiasnak talált STEM szakmák irányába?

    Igazából ennek a projektnek van egy másik része, ami fiúknak készült, s azért választottam nemek szerint ketté a diákokat, mert ebben a projektben valóban „fiús” és „lányos” szakmát szerettem volna megismertetni a fiatalokkal. A projekt kiindulópontja azt a kérdést feszegeti, hogy: szakma vagy diploma? A projekttel nem célom egyik szakma irányába sem terelni a diákokat, sokkal inkább egy valós látásmódot szeretnék adni nekik, amely bármely szakma, bármely irányválasztás esetén jól alkalmazható. Kiindulásként egyébként a diákok maguk megfogalmazzák, hogy bármelyik szakmával nagyon jól lehet keresni, ha abban jók. Ezzel a célkitűzésük meg is van, ehhez már „csak” a nekik megfelelő területet kell megtalálni. A kérdésedre válaszolva rendkívül érdeklődők, nyitottak a gyerekek, és szinte észrevétlenül nyitnak olyan szakmák felé is, amikre nem is gondoltak a pályaválasztás közeledtével.

    Kép: Éder Márta

    – Milyen visszajelzéseket kaptál a diákoktól a projekt után? Volt, akinek alapvetően megváltozott a hozzáállása bizonyos szakmák iránt?

    Mindig kérek azonnali visszajelzést, ami kivétel nélkül pozitív, de sosem az adott szakmával szembeni hozzáállásukat szeretném megváltoztatni, hanem a látásmódjukat. Azt, hogy nyissanak a világ felé, járjanak nyitott szemmel, legyenek kreatívak, lássák meg a leheteőségeket, ismerjék meg önmagukat, képességeiket, stb. Egy hasonló projekt során kiderül – azon túl, hogy konkrétan megtudja mit jelent például a duális képzés, miből állhat egy alkalmassági, egy felvételi eljárás -, saját maga tapasztalja meg, hogy mennyire sokrétű egy szakma, hogy mennyi minden képesség, adottság szükséges hozzá, s elgondolkodik, hogy ő milyen erősségekkel/gyengeségekkel rendelkezik. A projekt során plakát, vicces mém, névjegykártya, podcast, promóvideó készítése alatt domborítják ki észrevétlenül egy-egy szakma többszínűségét, s közben mélyebb önismeretre is szert tesznek. Ilyenekre gondolok, hogy: tudok-e, akarok-e mással együtt dolgozni, képes vagyok-e szöveget szerkeszteni, mennyire vagyok kreatív, milyen a munkatempóm, stb. ? Ez mindenképpen segíti a pályaválasztást, s nem utolsósorban nagyon vidám órákat ad projektvezetőnek és diáknak egyaránt.

    Kép: Éder Márta

    Előző cikkAz eTwinning bemutatása pedagógushallgatók számára: eTwinning a jövő tanáraiért program
    Következő cikkKöltők és méhek