- Kedves Andrea, Bernadett, köszönöm, hogy elfogadták a felkérést az interjúra. Mesélnének kicsit magukról, szakmai hitvallásukról?
Sinkó Andrea: Matematika – fizika szakos tanárként mindig is foglalkoztatott, hogy hogyan tudnám a tantárgyaimat jobban elfogadtatni a gyerekekkel, jobban megértetni, hiszen mindkettő a nehezebb tárgyak közé tartozik. Így az óráimra rendszeresen gyakorlati tartalmú matematika feladatokat és a fizikát a gyakorlatban bemutató, jelenségmagyarázó példákat vittem be. Csoportjaimban a kooperatív technikákat is szívesen alkalmaztam, pl. Paul Ginnis könyvéből (Tanítási és tanulási receptek, Alexandra, 2009.) több módszert is átültettem a matematika és a fizika témáira.
Kovacsics Bernadett: Biológia – kémia szakos tanár vagyok.
A tanári pályámon mindig szem előtt tartottam azt a szempontot, hogy a természettudományok tanításában nagy szerepe van a kísérleteknek, a biológiai vizsgálatoknak. Ha van lehetőségem, gyakorlati alapon is megvizsgálják, tanulják a diákjaim a biológiát és a kémiát. 10 évig egy Öveges labor program laborvezető – szaktanáraként működött az irányításommal egy biológia nívó csoport. A labor minden biológia és kémia eszközét felhasználva a biológia tantárgyat a diákok gyakorlati alapon tanulták. Az eredményeik is igazolják, hogy a szemléletnek van létjogosultsága. Hiszek abban, hogy a látvány és a tapasztalat segíti a biológiai és a kémiai ismeretek elsajátítását, rögzítését.
- Mikor Szombathelyen vendégeskedett a Magyar Nemzeti Cirkusz, Önök rendhagyó tanórát tartottak ott. Kezdjük az elején, honnan jött az ötlet?
S.A.: A fizika fakultációs csoportomhoz egy cirkuszlátogatás után bevittem az előadáson készített képeket és a hozzájuk kapcsolódó feladatokat. Láttam, hogy ez tetszett a gyerekeknek: számoltunk és magyaráztuk a mutatványok mögött megbújó jelenségeket. S ekkor jött az ötlete, hogy ezt ki lehetne bővíteni, hogy ez ne csak egy órára való tananyag legyen. Így 2015 nyarán elkészült a Fizika a cirkuszban könyv, amely egyben egy cirkuszt bemutató fotóalbum is. A könyvbemutatóhoz kapcsolódóan egy interaktív laborfoglalkozást és egy vetélkedőt állítottam össze, s ezt a programot elvittük kolléganőmmel több Öveges laborba is.
K.B.: A Fizika a cirkuszban interaktív foglalkozások során először kísérőként segítettem. A gyakorlati órák során egyértelmű lett számomra, hogy a cirkuszi produkciók segítségével szemléletesen lehet magyarázni a biológiai és a kémiai ismereteket. A Fővárosi Nagycirkusz hirdetett egy pályázatot, melynek témája az volt, hogyan tudjuk bevinni a cirkuszt egy tanórára. A pályázatom sikeres volt, ami megtámogatta az elképzelésemet, hogy a biológia és a kémia is tantárgyi koncentrációban, kapcsolódhat a fizikához egy közös interaktív órában. Így kapcsolódtam a fizikához és a foglalkozások kiegészültek biológia és kémiai magyarázatokkal, kísérletekkel.
- Mit is keres pontosan a tudomány a porondon? Miről szólt a tanóra és hogyan kapcsolódott a cirkusz világához?
S.A.: A nyíregyházi Fizikatanári Ankéton is bemutattam a könyvet és a hozzá kapcsolódó foglalkozást, s a kedvező fogadtatást látva megkerestük ifj. Richter Józsefet mondván, hogy eddig a cirkuszt vittük az iskolába, most elhoznánk az iskolát a cirkuszba…
Így tartottuk meg a porondon az első óránkat Szombathelyen. Az óra specialitása az, hogy a műsorszámaikból részleteket mutattak be az artisták, mi pedig kolléganőmmel a látottakat fizikai, kémiai, biológiai vagy akár matematikai magyarázatokkal láttuk el, illetve időnként irodalmi részletekkel színesítve.
A cirkusz szórakoztat, de tanít is. Tanítja azt, hogy hogyan kell figyelni a másik emberre; tanítja azt, hogy milyen egy csapathoz – társulathoz tartozni; tanítja azt, hogy kitartó munkával eredményt érhetünk el…
A tanárok pedig a saját tantárgyuk „anyagát” keresik – találják meg az attrakciókban. A porondon tehát ott a tudomány. Nem biztos, hogy papíron kiszámított tudomány, hanem lehet, hogy a sok próba, sok – sok tapasztalás által kikristályosodott tudomány; de akár ilyen, akár olyan, a diákok figyelmét megragadhatja. Remek motiváció vagy akár összefoglalás lehet egy – egy produkció elemzése.
Az idei órán szó volt például a repülésről, hiszen papagájok is fellépnek a műsorban; a mechanikai energiák átalakulásáról az oroszrúd számmal kapcsolatban; volt egy kis hangtani magyarázat Christian Folco csengettyűs bohócszáma után.
K.B.: A cirkuszi óra olyan, mint ahogy az életben találkozunk egy jelenséggel. Egy adott cirkuszi számban meg tudjuk mutatni tudományos magyarázattal együtt a fizikai jelenséget, a biológiai hátteret, a kémiai magyarázatot, a matematikát egy kis irodalommal megfűszerezve. A természettudományos ismeretek tanításában, az érettségiben egyre nagyobb teret kap a gyakorlati alapú oktatás, valamint a problémák jelenségek elemzése, melyek forrása a „mindennapok”. Ezek megláttatásához járul hozzá a „Tudomány a porondon” cirkuszi óra. Valamint látványosabban tálalja a tankönyvi ismereteket. A diákok nem tantárgyanként találkoznak a tananyaggal, hanem egy „tantárgyi csokorban”.
Biológiából főleg az emberélettani jelenségek, genetika egy kis pszichológia, valamint az állatok öröklődése, tanulási folyamatai, a biodiverzitás (biológiai sokféleség), domestikáció (háziasítás), a kémia szempontjából pedig az anyagszerkezeti ismeretek tárgyköre magyarázható a cirkuszi mutatványokkal.
- Milyen visszajelzéseket kaptak a csatlakozó diákoktól, szülőktől?
S.A.: A diákok szívesen vesznek részt ezeken a cirkuszi órákon. Megértik, hogy a tudományt most máként „csomagolva” kapják, élvezik, hogy szórakozás közben tanulnak is. Az idén rendeztem egy PI a porondon című kiállítást a nemzetközi Pi – day alkalmából. Tárlatvezetést tartottam különböző iskolai csoportoknak. Nagy örömmel jelezték a gyerekek, ha voltak nálunk egykor cirkuszi órán, s beavatottként nézelődtek a cirkuszi fotók s tárgyak között.
Budapesten is vannak olyan szülők, akik visszatérő vendégei Tudomány a porondon előadásoknak. Megszervezik a kisebbik gyerekük osztályának is a látogatást, ha a nagyobbik láthatta korábban.
Vannak olyan kollégák is, akik már januárban kérdezik, hogy lesz – e cirkuszi óra, mert nem szeretnének lemaradni róla…
K.B.: Ma már nem azt kérdezik tőlem a kollégák, ismerősök hogy lesz-e cirkuszi óra, hanem hogy mikor lesz. Volt olyan kolléga, aki azt mondta, többet ért elhozni a diákokat, mint egy saját kémia óra. A 21. században a diákok szinte mindent látványban is kapnak, muszáj időnként kilépni a tankönyv mögül, hogy az érdeklődést rávilágítsuk arra, hogy az élet csupa természettudomány.
- Van-e a programnak utóélete, csatlakozhat más intézmény is?
S.A.: Szombathelyen 800 – 1000 diáknak tartjuk az óráinkat. Ide a helyi iskolák felső tagozatos és középiskolás diákjait hozzák el a kollégák. A budapesti tavaszi óránkra az ország minden tájáról érkeznek a diákcsoportok.
A Fővárosi Nagycirkusz Rendhagyó tanórák elnevezésű programján is kaptunk már több alkalommal lehetőséget, hogy fizika vagy biológia órát tarthassunk az előadás után.
Iskolánk a Selye Diáklaborhálózat kiépítésének részese, s ebben a projektben általános iskolásokat fogadunk. Az egyik fizika foglalkozás például kimondottan cirkuszi témákra épül. Áprilisban részt vettünk Győrben a Mobilis Kísérletbazárján. Diákjaimmal olyan bűvésztrükköket mutattunk be, amelyek hátterében valamilyen fizikai jelenség fedezhető fel.
K.B.: A saját diákjaimnál nagyon sokszor vissza tudok utalni a látottakra. Többször találkoztam azzal, hogy etológiából (állatok viselkedése), embertanból, genetikából nem a tankönyv példáját írták egy számonkérésben, hanem a cirkuszi órán bemutatott és magyarázott ismereteket. Ez azt bizonyítja, hogy van értéke az órának és a diákok összetudják kapcsolni a tanult információkat az ott látottakkal. És ami szintén gyakori, hogy azok a diákok akik általános iskolásként ott voltak a cirkuszi óráinkon, több év után a gimnáziumunkba járva is emlékeznek az órára és az ott látott, kapott ismeretekre.
