Kezdőlap Csomópont

Mi a csuda az a biomimikri? – Partnerségi projektek a közoktatás szolgálatában

A Csomópont podcast ötödik adásában izgalmas betekintést kaphatunk Európa legsikeresebb társadalmi projektjébe: az Erasmus+ programba. Megtudhatjuk, hogyan támogatja a program az európai versenyképességet, társadalmi fejlődést és az oktatási tudásmenedzsmentet. A program átfogó bemutatását Rozgonyi Zsuzsától hallhatjuk, aki a magyar Erasmus+ nemzeti iroda, a Tempus Közalapítvány csoportvezetője. A megvalósításról pedig dr. Kurucz Mártától a Magosfa alapítvány szakmai munkatársától és kuratóriumi tagjától, valamint Neumayer Évától a Magosfa alapítvány elnökhelyettesétől kaphattunk bepillantást. A beszélgetés során megismerhetjük az Erasmus+ program partnerségi pályázatainak működését, a Magosfa Alapítvány munkatársai pedig gyakorlati példákkal, a környezeti nevelési projektjük bemutatásával segítenek megérteni, hogy hogyan működik mindez a gyakorlatban.


-A köznevelési és felsőoktatási szektorokban az Erasmus+ legismertebb pályázattípusai a mobilitási pályázatok. 2014 óta a köznevelésben is elérhető, hogy pedagógusok, oktatók és diákok utazhatnak az EU tagállamaiba tanulni és együttműködéseket megvalósítani. Fontos szót ejteni azonban az Erasmus partnerségi pályázatokról is, amely a köznevelési, szakképzési és a felnőtt tanulási szektor mellett a civil és üzleti szférában ismert pályázattípus. A kis és nagy léptékű partnerségi pályázatokban az EU tagállamainak szervezetei működhetnek együtt közös célok megvalósításában.

Az Európai Unió aktuális prioritásai az aktuális programszakaszban az alábbi 4 téma:

  • Befogadás, sokszínűség; 
  • A Digitális Átállás; 
  • Környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem; 
  • Részvétel a demokratikus életben, közös értékek és polgári szerepvállalás.

(A prioritások részletes leírásai az alábbi honlapon elérhetőek: https://erasmus-plus.ec.europa.eu/hu/programme-guide/part-a/priorities-of-the-erasmus-programme)

Zsuzsa a beszélgetésben jól érthető példákkal szemlélteti, mely prioritások milyen konkrét célok, tevékenységek megvalósítását jelenthetik. Éva és Márta pedig elmesélik, hogyan kapcsolódnak a 3. prioritáshoz és hogyan alakították ki első partnerségüket a biomimikri témájában!

Mi a csuda az a “biomimikri” és hogy kapcsolódik az Erasmushoz?

A biomimikri a fenntarthatóságot figyelembe véve a természettől les el technikákat. Jól szemlélteti a biomimikrit Georges de Mestral, egy svájci villamosmérnök története.  Georges éppen szabadságát töltötte kutyájával az Alpokban. A sétákat követően hosszú percekig szedegette hűséges cimborája szőréből a bogáncsokat. Így nyílt alkalma megfigyelni, hogy a bojtorján termésének kialakítása milyen hatékony tapadást biztosít kutyája bundáján. Georges nem állt meg a megfigyelésnél, hamarosan a bojtorján termésének és a kutya szőrének mintájára elkészítette a tépőzár első prototípusait. 1955-ben szabadalmaztatta ötletét, ma pedig már az egyszerű ruházati elemektől az űrkutatásig számtalan formában találkozhatunk a tépőzárral.

A biomimikrit számtalan tudós, szakember használta és használja jelenleg is munkája során, a Magosfa Alapítvány projektje ezt a megfigyelésen alapuló kísérletezést kívánja bemutatni, szemléltetni iskolások számára. A projekt keretében a partnerség szervezetei nemzetközi együttműködésben biomimikri tananyagot fejlesztettek, majd a kipróbálását vállaló iskolákból egy-egy tanárt Hollandiába utaztattak egy tanulmányútra, ahol megismerhették az elkészült tartalmakat. A projektpartnerek szintén tanárokat hoztak el, így a hazai résztvevőknek lehetősége nyílt találkozni cseh, holland és szlovák pedagógusokkal is. 

Rozgonyi Zsuzsa kiemeli, hogy ez is szemléletes példája, hogy – a klasszikus mobilitási lehetőségeken túl, amik az Erasmus legjobban ismert pályázatípusai – a partnerségi projektekben is lehet megvalósítani mobilitásokat, azaz van lehetőség a projekt szervezőit, haszonélvezőit külföldi tanulmányútra, együttműködésekre vinni.

A biomimikri számtalan további izgalmas példát tartogat nekünk, ezek közül néhányat a podcast-beszélgetés során is bemutatnak a hallgatók számára.

Megtudhatjuk például:

  • Hogyan fejlesztettek ki a pókhálók segítségével átlátszónak tűnő üveget, aminek nem repülnek neki a madarak. 
  • A ruha- és festőiparban a lótuszvirág és sarkantyúvirág vízlepergető tulajdonsága hogyan volt felhasználható a tartósabb és kevésbé koszolódó felületek kialakításában.
  • A gekkók lábainak tapadását hogyan tudják felhasználni ragasztásnál vagy a földrengések áldozatainak mentésénél.
  • A jégmadár megfigyelése hogyan járult hozzá a leggyorsabb vonatok hangrobbanásainak tompításához.

A projektről érdemes tovább olvasni a https://www.biolearn.eu/hu oldalon, ahol az érdeklődők megismerhetik, hogy a különböző korosztályok (9-12 évesek, 12-16 évesek) hogyan csatlakozhatnak be a programba, valamint megtudhatjuk hogyan szervezzünk “Biomimikri napot”.

Mit jelent egy ilyen nemzetközi együttműködés egy szervezet életében?

Éva és Márta először 2003-ban egy holland tanulmányúton ismertek meg egy külföldi szervezetet, velük kezdték el első projektjüket. Ők ajánlottak további partnereket, így évről-évre épült az alapítvány partnerségi hálója. Esetükben a célcsoport a köznevelés, de döntően nem iskolákkal működnek együtt, hanem inkább iskoláknak szolgáltató szervezetekkel.

Jelenleg rendkívül izgalmas időszakot élnek, mivel a Biolearn annyira sikeres volt, hogy először egy török majd egy belga szakember kereste meg az alapítványt, hogy szeretnék lefordítani saját országuk nyelvére a tartalmakat. Később mindkettejükkel partnerségi projektek adtak be a tartalmak fordítására és további bővítésére. A példa jól szemlélteti, hogy amikor egy szervezet bekapcsolódik a nemzetközi „vérkeringésbe”, hamar megtalálják izgalmas projektekkel és lehetőségekkel, az elérhető partnerek száma pedig minden sikeres projekttel exponenciálisan növekszik.

Zsuzsa szerint pont a Magosfa és hasonló szervezetek számára a legjobb eszköz az Erasmus+. Ideális esetben egy alapítvány meglévő célrendszeréhez és működéséhez eszközként (és nem célként) rendelik hozzá az Erasmus+ különböző pályázattípusait. 

Jó példa az alapítvány története arra is, hogy egy olyan célból, mint esetükben a biomimikri bemutatása a hazai közoktatásban, hogyan fejleszthetik tovább a megvalósított pályázatok a célokat és sokszorozhatják a hatását hazai és nemzetközi szinten is.

Bárki pályázhat Erasmus+ partnerségekre, a program hazai nemzeti irodája, azaz a Tempus Közalapítvány honlapján (https://erasmusplusz.hu/). A nagyléptékű pályázatok határideje jellemzően minden év tavaszán (március) vannak, a kisléptékű projekteknek jellemzően két beadási ciklusa is van, egy tavasszal (a nagyléptékű pályázatokkal egyidőben) és egy ősszel (eddig jellemzően októberben).

A Csomópont podcastról

A Csomópont podcast Magyarország első tudásmenedzsment podcastje, egy hely a tudásról és a tudásmenedzsmentről, ahol eredeti emberek, inspiráló gondolatok, lebilincselő közösségi és vállalati történetek, gondosan illesztett vonalak és egy csipet közgondolkodás találkoznak. 

Hallgassátok és kövessétek, és ne felejtsetek el feliratkozni a YouTube és Spotify-csatornákra, illetve lájkolni a podcast Facebook oldalát!

A Csomópont podcast elérhetőségei:

Köszönjük médiapartnerünk, a Modern Iskola támogatását! 

A Csomópont podcast adásaival kapcsolatos további cikkek ide kattintva érhetők el!

Hallgasd meg a podcastot Spotify-on vagy YouTube-on és iratkozz fel a friss tartalmekért!


Az asztaltársaság tagjai: 

Rozgonyi Zsuzsa

2018 óta dolgozik a Tempus Közalapítványnál, de már előtte is Erasmus+ projektekkel foglalkozott projektmegvalósítóként. A horizontális prioritások közül az inklúzió áll hozzá a legközelebb, hiszen ezen a területen koordinált és valósított meg nemzetközi és hazai együttműködéseket. Tagja az Európai Bizottság felnőtt tanulási munkacsoportjának,  már 2019-ben részt vett az új programszakasz előkészítésében. Örül, hogy ezzel a Programmal foglalkozhat, mert megtestesíti azokat az értékeket és lehetőségeket, amelyeket fontosnak tart: esélyegyenlőség, nemzetközi szerepvállalás, más kultúrák megismerése, idegen nyelv használata, tudatosság a környezetvédelemben és az aktív állampolgárságban.

Neumayer Éva (Magosfa Alapítvány, elnökhelyettes)

Gyógynövénytermesztési szakirányon végzett kertészmérnök. PhD munkája során a fóti Somlyó védett vadontermő gyógynövényeit kutatta. Az 1997-98-as tanévet az USA-beli Wolf Ridge környezeti nevelési oktatóközpontban töltötte gyakornokként. Hazaérkezése után különböző civil szervezeteknél dolgozott környezeti nevelőként, majd 2003-tól a Magosfa Alapítványnál. 

Fő feladatai: erdei iskolai programok tartása; pályázatok írása; projektek koordinálása és megvalósítása; pedagógus továbbképzések kidolgozása, megszervezése és megtartása; kiadványok szerkesztése; oktatóanyagok kidolgozása; egyéb programok kidolgozása és megtartása. 

Tagja a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületnek, elnökségi tagja a Magyar Természetvédők Szövetségének. 

Kurucz Márta

Biológia-kémia szakos tanárként végzett az ELTE TFK-n. Környezeti neveléssel 1994-ben kezdett el foglalkozni. Számos civil szervezetnél dolgozott, jelenleg a Magosfa Alapítvány munkatársa és kurátora. Fő feladatai: hazai és nemzetközi pályázatok megírása és projektek koordinálása, környezeti nevelési programok tartása és tananyagfejlesztés.  Ezen belül tanárok számára szervez és tart képzéseket, fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos modulokat ír és kiadványokat állít össze pedagógusok számára, fenntartható életmód témában felnőtteknek tart műhelymunkákat, terepi programokat vezet óvodások és iskolások részére, generációk közötti tanulással kapcsolatos foglalkozásokat szervez és tart, valamint természetismereti táborokat szervez 9-16 éves gyerekek részére.

Farkas Bertalan Péter, szerkesztő-műsorvezető

Tudásmenedzser, tudásmenedzsment tanácsadó, tréner, projektmenedzser, de eredetileg földrajz-történelem szakos tanár. A mindennapi munkájában vezetői tanácsadók,

Farkas Bertalan Péter

coachok és nemzetközi szakértők globális tudásmenedzsmentjét látja el, vállalkozóként pedig a hazai és európai oktatási szcéna előmozdításán dolgozik.

Földrajz-történelem szakos tanárként és geográfusként végzett az ELTE-n, majd néhány év tanítás után állami ügynökségeknél (Educatio, EMET, Tempus) helyezkedett el, a Tempus Közalapítvány Tudásmenedzsment csoportját közel 6 éven át vezette. A Learnitect Design Kft. ügyvezetőjeként a tudásmenedzsment és a tanulási terek tudástranszfert elősegítő tervezésével, továbbá online és offline tanulásszervezéssel, közösségi terek tervezésével és nemzetközi projektmenedzsmenttel foglalkozik. A Csomópont podcast ötletét 2022-ben fogalmazta meg, amelyből végül 2023 őszén lett valóság.

A tartalom az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. A támogatási szerződés száma: 2023-1-HU01-KA210-SCH-000152699.

A cikket írta Györgyi-Ambró Kristóf, tördelte Tóth Éva.

Előző cikkPom Pom papája
Következő cikkTudomány a cirkuszporondon – interjú