„Mit tanuljunk a fiataloktól? – Gyorsuljunk be!”

2015-04-06

Generációs sokszínűségről – szinergia?

Nagy Andrea, a Szent István Egyetem korábbi hallgatójaként, fiatal cégvezetőként a Parrish & Crawler International ügyvezető igazgatójaként a „Generációs sokszínűségről” beszélt. Kiemelte, hogy mindenkire több generáció tulajdonságjegye és személyiségjegye jellemző, és hogy nagyon fontos megismernie mindenkinek a saját és a többi négy (!), a munkaerőpiacon jelen lévő generáció sajátosságait. A vállalati oldalon mindig a határidők, költségek és a minőség számít, ezek szerepelnek az üzletemberek táblázataiban. Jól vizualizálható Andrea elmondásában a helyzet: „Az üzletemberek tervezési táblázatokban olyan rubrika nincs, hogy mennyitől esünk el, ha nem működünk együtt a különböző generációk tagjaival, de mindenki jól érzékelheti és értékelheti a szinergiát, ha sikerült megteremtenie.”

Mit tanuljunk a fiataloktól? – Gyorsuljunk be!

Andrea előadása után a péntek délután ellenére az érdeklődés változatlan „hőfokon”, magasan maradt, és persze a szervezőknek köszönhetően finom pogácsa és kávé is rendelkezésre állt. A szünetekben a SZIE GTK TTI hallgatóinak önkéntes munkája segítette a résztvevők kényelmét, (és persze a szintén figyelmesen biztosított ingyenes wi-fi –t is kihasználták)

Schäffer Beáta (Az ARS energica Kft. vezető coach-a) előadása a „vezetői és HR kihívások a Z- generációval való együttműködés területén” címet kapta.

Beáta gyakorlott coach-ként a lényeget ragadta meg:

„Mit tanuljunk a fiataloktól?”- Gyorsuljunk be!

Már csak azért is, mert 10 év múlva a munkaerőpiacon lévők 75 %-a X és Y generációs munkavállaló lesz. Érdemes a konferencia honlapján megnézni az előadások anyagait, a fentieket alátámasztó oszlop-diagramot. Az eddig elhangzottakat is természetesen. Beáta egy érdekes táblázatban ismertette a Z-generáció erősségeit, gyengeségeit, veszélyeit és kockázatait, az ún. SWOT –analízist.

A gyerekszoba királyaiból a munkahelyek királyai?

Ő is hangsúlyozta: Mit szeretne a Z-generáció?

Sűrű visszajelzést,
interaktív partnerséget, a fegyelmezés helyett.

Ők azok, akik a gyerekszoba királyaiból a munkahelyek királyai akarnak lenni.Ugyanakkor belső bizonytalanság jellemzi őket, amit arroganciával, önfényezéssel próbálnak leplezni, és igencsak empatikus és türelmes munkahelyi vezetőre, munkatársi közösségre és annak magas szintű érzelmi intelligenciájára van szükség, hogy ezt a helyzetet kezelni tudják és a munkahelyi teljesítmény irányába terelje az energiákat. Ha megismerjük őket, máris könnyebb elfogadni pl. ezt a sajátosságukat is.

Z-generációs számára jó munkahelyi környezet

Beáta is készült egy pontokba szedett, hasznos útmutatóval, ami a Z-generációs,digitális nemzedékbe tartozó fiatallal való együttműködés tényezőit sorolja fel:

A Z-generációs számára az a jó munka -környezet, ahol biztosítanak számára:

szabadságot
win-win szituációkat, ahol mindenki „nyertes”
tanulásra, önfejlesztésre lehetőséget
autonóm munkacsoportokban való munkát
kérdező-bevonó- csoportokban való részvételt

Minden emberi együttműködésnek kulcskérdése a kommunikáció. Beáta összegyűjtötte, hogy hogyan kommunikáljunk egy Z-generációs fiatallal?

tömören
világosan
játékos elemekkel színesítve a tartalmat
interaktívan
F-alakzatban

(ez utóbbi a kommunikációs felületen való olvasási-megfigyelési irányokat jelzi. Tehát először fentről lefelé olvasnak, majd vízszintesen bele-belekezdenek a szövegbe. Kivéve, ha másként van tördelve, pl. grafikusan, képregény- szerűen, a prezi.com-on megismert elemekkel vagy infografikában. Címkefelhő és egyéb, online médiában elterjedt kommunikációs elem is használható a hagyományos médiumokban is, ha azok a „Z-generációhoz” hatékonyan akarnak szólni.

Mozgolódás a teremben – kreatív közönség

Mivel már erősen délutánra járt az idő, előzetesen Schäffer Beáta azt a kérést kapta a szervezőktől, hogy egy interaktív játékkal dobja fel a délutáni előadást.

Az előadó ennek megfelelően a még mindig kb. száz fős közönséget kis csoportokban való együttműködésre kérte fel. A feladat az volt, hogy egy több tíz oldalas, sűrűn teleírt lapokból álló tankonyhai munkavédelmi szabályzatot hogyan lehetne Z-generációsítani, vagyis számukra könnyen befogadhatóvá tenni?

Nos, a munkacsoportok élénk együttműködésétől lett hangos a rektori díszterem. Csakhamar a három perc(!) alatt elkészült alkotások sziporkázó ötletein ámulhattak a résztvevők: volt, aki YouTube-os videók megosztásával tette volna közérthetőbbé, volt, aki a tanulókat közösségi médiás felületen szólította volna meg, és egy online tudáspróba során tanította volna őket. Elhangzott a tudásanyag elsajátítását segítő szerepjáték, az online játékos helyzetek megélésével motiváló tanítás, a prezi.com- os előadás, jutalmak és érmék online kiosztása a jól teljesítőknek, ill. a filmekből vett jelenetek vagy animált gif-képek során való tanítás is. Minden megoldás életképesnek és ötletesnek tűnt. Beáta előadásának végén egy kézenfekvő, de a közbeszédtől eltérően mégis meglepő megállapítást tett, aminek a lényege a következő: ha az oktatást és munkaerőpiacot átalakítjuk a digitális nemzedék igényeinek megfelelően, akkor a világunk egy élhetőbb, szórakoztatóbb, vidámabb hely lesz!

Kerekasztal – fontos a megismerés és a keretezés

A konferenciát lezáró kerekasztal beszélgetést – Dr. Mészáros Aranka (Pedagógia-munka- és szervezet szakpszichológus, T-csoport tréner, a rendezvény szervezője vezette.

Témája az volt, hogy a különböző generációknak milyen tanulási és fogyasztási szokási, együttműködése és motivációs lehetőségei vannak munkahelyeken ?

Résztvevők:

Dr. András Klára (HR kontrolling és kompenzációs osztályvezető EGIS),
Dr.Bernschütz Mária(PhD főiskolai docens, generációkutató)
Lerf Andrea(Coaching Team)

András Klára meghatározó gondolata az volt, hogy ne minősítsük a különböző generáció képviselőit, ismerjük meg – először önmagunkat- utána egymást. Változnak az értékek, fogadjuk el a változást, legyünk nyitottak egymásra. Dr. Bernschütz Mária (PhD főiskolai docens, generációkutató maga is Y-generációs, fiatal, digitális nemzedékbeli szakember, egyetemi oktató meglepő jelenséget tapasztalt: a diákok egy része már nem jön el az előadásokra, nem jön be, a virtuális világban próbálja pótolni, egy –egy email-lel, online üzenettel a személyes kapcsolatot. (Dr. B.M. cikkét az óvodások és kisgyermekek internet-és táblagép-használatáról itt írt a Modern Iskola honlapján – a szerk. ) A Z-generációnak alapvető problémája az idő-menedzselés, hisz a virtuális térben az időgazdálkodás is más, könnyebben kicsúszik az ember kezéből. A kérdést, hogy „mennyit internetezel naponta” már nem lehet értelmezni náluk, hisz gyakran folyamatosan az internetre kapcsolódnak. Lerf Andrea(Coaching Team) a fiatalok vezetővé válását segítő fiatalutca.hu projektről számolt be, ahol céljuk a vezetői ambícióval rendelkező pályakezdő fiatalok coaching szemléletű fejlesztése.

Leszakadók és folytatás

Zárásként Dr. Komor Levente egyetemi docens, SZIE GTK TTI Intézetigazgatója megköszönte a résztvevőknek, hogy eljöttek, ill. és a szervezőknek, hogy létrehozták ezt a rendezvényt. Értékesnek, hiánypótlónak és fontosnak értékelte, sokat tanultunk belőle. Elmondta, hogy figyelni kell arra, hogy most csak az egyetemekre járó százezer fiatalról volt szó szinte, miközben a leszakadó, hátrányos helyzetű térségekben is élnek Z-generációs fiatalok, és az ő helyzetükben még más tényezők ill. nehézségek is szerepet játszanak. A hátránykompenzáció a digitális nemzedék számára is kiemelt fontosságú. Érdekességként említette a generációk közötti folytonosságot vagy épp annak ellenkezőjét („csupaszképű apának szakállas a fia”… – ezt az érdekes szólást osztotta meg Komor tanár úr..). Lesz a rendezvénynek folyatása, 2 év múlva újra megrendezik, hogy az addig lezajló folyamatora is tudjanak a szakemberek reflektálni.