© Fotó: Matey István
Deutsch Tamás a Digitális Oktatási Stratégiáról (DOS) szólva kiemelte: az előkészítésébe széleskörűen vonták be a pedagógus és nem pedagógus szakmai és érdekképviseleti szervezeteket, az oktatási intézményeket, pedagógusokat, intézményvezetőket, s az elkészült dokumentum számos nemzetközi elismerést kapott.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a DOS nem a kormány és nem valamilyen állami szerv, hanem Magyarország, az egész nemzet digitális stratégiája, és elsődlegesen az a célja, hogy
„a magyar oktatási rendszerből mindenki megfelelő, de legalább alapvető digitális készségekkel kerüljön ki”.
Deutsch Tamás jó hírnek mondta, hogy 2019-ben minden közművelődési intézményben rendelkezésre fog állni a digitális átalakuláshoz szükséges szélessávú internet-hozzáférés, és épületen belül is ingyenes wifi-elérhetőség.
Hozzátette: a stratégia keretében megkezdődött a pedagógusok továbbképzése: első körben 40 ezer pedagógus vesz részt a képzésben, miközben megindultak az eszközbeszerzési pályázatok. Hazai és európai uniós forrásból a tanárok és a diákok is megfelelő digitális eszközökhöz jutnak, s felszerelik a tantermeket is.
Deutsch Tamás szerint „nemcsak azt kell megtanítani, amit mi tudunk, hanem amit tudni lehet”. A digitális program sikere érdekében
„mind a 173 873 hazai pedagógussal személyesen szeretnénk együttműködni”
– fűzte hozzá a miniszterelnöki biztos.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár a tanácskozáson az oktatási infrastruktúra megújításáról azt mondta, hogy a 21. századi iskolának modernnek kell lennie, s ehhez biztosítják az európai uniós forrásokat.
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében összesen 125,7 milliárd forint áll rendelkezésre oktatási infrastruktúra megújítására. Ebből a keretből eddig
állami iskolák felújítására 80 milliárd, fogyatékos tanulókat fejlesztő intézményekre 5 milliárd, egyházi és magániskolák korszerűsítésére 30 milliárd forintot költöttek
– ismertette.
Hozzátette: a Modern városok program keretében további 53,4 milliárd forintot fordítottak köznevelési intézmények fejlesztési támogatására.
Maruzsa Zoltán előadásában részletesen beszélt egyebek mellett a tartalomfejlesztés helyzetéről, a korai iskolaelhagyás arányának csökkentésére bevezetett intézkedésekről, a szakszolgálati feladatellátás megerősítéséről – a gyógypedagógusok számának növeléséről -, az idegennyelvi oktatás megújításáról, a pedagógus-továbbképzés rendszeréről és az állami intézményfenntartás hatékony megszervezéséről.
Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár „a magyar köznevelés talán legnagyobb súlyú konferenciájának” nevezte a több mint ezer hazai oktatási szakember részvételével zajló tanácskozást.
Elmondta: az intézmények 952 milliárd forint forrásra pályázhattak, a pályázatok 90 százalékáról már döntés született, jövő márciusig a teljes keret felhasználásáról döntenek, így már a programok szakmai végrehajtására kerülhet a hangsúly.
A feladatokról szólva kiemelte:
„a köznevelést megtartóbbá, a felsőoktatást hozzáférhetőbbé kell tenni”,
vagyis fontos cél a korai iskolaelhagyók számának csökkentése, és a minőségi felsőoktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása.
Polonkai Mária, a konferencia elnöke elmondta: Az oktatás jövőképe – A tudás új értelmezése a digitális világban című közoktatási szakértői fórumon 18 plenáris előadás keretében és 14 szekcióban tekintik át a 207 településről érkezett oktatási szakemberek a köznevelés, a szakképzés előtt álló feladatokat.
Forrás: MTI
A konferencia programját és részleteit ld. ITT.
