Kezdőlap hírmozaik

Jó a hajad, elestél? – Nyelvi agresszió és hatása

A fiúk vagy a lányok reagálnak érzékenyebben a külsejüket sérelmező nyelvi támadásokra? Durvának vagy inkább udvariasnak hangzik egy gimnazista számára az "Eszed, mint egy molylepkéé." beszólás? Egyáltalán hogyan nyilvánulnának meg a diákok olyan helyzetekben, amelyekben valamilyen nyelvi agresszió éri őket? Batár Levente tanár és tanítványainak, az aszódi evangélikus gimnáziumban működő Kis nyelvészkörnek a beszédaktus-kutatása az aszódi gimnazisták körében.

Beszédaktus-kutatás az aszódi gimnazisták körében

Fotó: pexels.com

Bevezetés

Rendelkezünk bizonyos feltevésekkel a gimnazisták gondolkodásáról és értékrendjéről, azonban 1-1 konkrét kutatás pontosabb információkkal tud szolgálni, ilyen például az alábbi nyelvészeti kutatás is.

Hirdetés

A kutatás tárgya

Egy kérdőív segítségével azt vizsgáltuk, hogyan nyilvánulnának meg a diákok olyan helyzetekben, amelyekben valamilyen nyelvi agresszió éri őket. Továbbá, hogy a négy terület (kinézet, iskolai teljesítmény, fizikai állapot, szellemi képesség) közül melyikre hogyan reagálnak a megkérdezettek.

Célok

Meg akartuk értetni mind a kutatásban résztvevő, mind „csak” a kutatási eredményeket megismerőkkel, hogy:

1) a nyelvi agresszió negatív hatással van az iskolai közösségek életére,

2) emberi kapcsolataik nagymértékben múlnak a társakkal és a tanárokkal folytatott kommunikáción,

3) a nyelvi agresszió megjelenése rontja a diákok iskolai teljesítményét és hozzájárul a korai iskolaelhagyáshoz,

4) ha jobban odafigyelnek beszédükre, azzal csökkenthetik a nyelvi mellett a fizikai agresszió kialakulásának gyakoriságát és fokát is.

 

A kutatás illeszkedése más kutatásokhoz

A beszédaktusok vizsgálatával számos kutató foglalkozott, csak néhányat említek közülük: Koschmieder, 1930; Searle, 1985; Szili, 2007; Krékits, 2006; Huszár, 1994. A beszólás beszédaktus kutatása sem előzmény nélküli (Batár, 2007).

Az új kutatási eredmények kiegészítik az agresszió területén végzett korábbi kutatásokat.

Kutatási hipotézisek

Előzetes tapasztalataink és ismereteink alapján a következő kutatási hipotéziseket fogalmaztuk meg:

1) a lányok a kinézetükre, a fiúk a fizikai állapotukra vonatkozó beszólásokra reagálnak majd leginkább durva hangnemű viszonbeszólásokkal,

2) kis különbségek mutathatóak ki a lányok és a fiúk beszólásra adott válaszai között.

A Kis nyelvészkör tagjainak szerepe

2016 őszen alakult a Kis nyelvészkör. A kutatócsoport tagjai betekintést nyertek a nyelvészetbe mint tudományba, megismerhettek nyelvészeti indíttatású kutatásokat és részt vehettek a most bemutatott kutatásban.

A kutatás megtervezésén és témáján túl, amelyeket én magam határoztam meg, az összes további feladat (pl. kérdőívek összeállítása, kipróbálása, kiigazítása, az eredmények elemzése) elvégzése csapatmunka volt. A feladatok az aszódi evangélikus gimnáziumban működő Kis nyelvészkör tagjai között (Csapó Levente, Fehér Noé, Kohulák Richárd, Máthé Hajnalka, Orgoványi Lili, Sándor Virág,) oszlottak meg.

Mindenképpen örülök annak, hogy a kérdőív beszólásait a diákok készítették, mert a megkérdezettek így közelebb érezték azokat magukhoz, azt érezhették, hogy az tényleg őket szólítja meg.

A kérdőív bemutatása

Azért választottuk a kérdőíves módszert, mert az önkéntesen szolgált adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az emberek hogyan gondolkoznak és éreznek, vagy mit szándékoznak tenni (Griffin, 2001:16).

A felhasznált kérdőív típusa (egy az 1980-as években a Cross-Cultural Speech Act Realization Projectben is alkalmazott) diskurzuskiegészítős (Szili, 2003), tehát meg volt adva a szomszédsági pár kezdő eleme, ami egy beszólás (kinézettel, fizikai állapottal, iskolai teljesítménnyel és szellemi képességgel kapcsolatban), és a lehetséges válaszok is, amelyek viszontbeszólások. Újdonság, hogy mellettük megtalálhatóak voltak ezek hangnemei is. Így a kérdőívek feldolgozása során fellépő szubjektivitás teljesen kizárható, az eredmények helytől, időtől és a kódolást végző személytől teljesen függetlenné váltak (Batár, 2011).

A kérdőív online volt elérhető, összesen 12 kérdést tartalmazott, figyeltünk rá, hogy a kérdések világosak legyenek, ne álljanak távol a diákok valós élethelyzeteitől. Törekedtünk a gyorsan olvasható és gyorsan megválaszolható itemek megalkotására, kerültük a rövidítéseket, a sugalmazó megfogalmazásokat (Babbie, 1998:179).

A kérdőívfelvétel

Két csoportba soroltuk a válaszadókat: lány diákok és fiú diákok, ők más-más linken érték el ugyanazt a kérdőívet, hogy a válaszok elkülönüljenek egymástól.

A válaszadásra legtöbb esetben informatika vagy osztályfőnöki órák keretében került sor.

A megkérdezettek őszintén válaszolhattak, mert a kérdőív biztosította a névtelenséget és a megkérdezett személyek azonosíthatatlanok voltak.

Azt kellett a megkérdezetteknek eldönteniük, hogy a megadott válaszok közül melyiket mondanák vagy melyik áll a legközelebb ahhoz, amit ők mondanának.

A felmérés elvégzése előtt tisztáztuk, hogy nyelvi agresszió alatt a bántó csúfolódásra, megalázásra, megfélemlítésre, zaklatásra, gúnyolódásra gondolunk, nem a barátok között előforduló mókára és játékos ugratásra.

Megkérdezettek

A kiválasztás véletlenszerű volt, nem a szocio-gazdasági vagy társadalmi háttér szolgált alapul. A megkérdezettek kilencedikes és a náluk magasabb évfolyamokra járó aszódi gimnazisták voltak. A 4 évfolyam 504 diákjából 436 (263 lány, 173 fiú) töltötte azt ki, ami 86,5 %.

A kérdőívek feldolgozása

Mint említettem, online kérdőívet használtunk, amelyet a google formsban hoztunk létre. Azért ezt választottuk, mert ez megkönnyítette annak elérhetővé tételét és a kitöltést, továbbá kérdésenként összegezte a válaszokat és a diagramokat is elkészítette, már „csak” az elemzést kellett elkészíteni.

Eredmények

Külön vizsgáltuk a válaszokat nemenként és a beszólás tárgya szerint. Hogy jól átláthatóvá tegyük az eredményeket, azokat táblázatokba foglaltuk.

  1. sz. Táblázat Lányok összes válasza

 

Beszólás Válaszok aránya (%)
Durva Semleges Udvarias
1. Hogy nézel már ki? Néztél ma már tükörbe? Nem törött ki? 41,4 38,8 19,8
2. Síkhülye vagy. 31,5 43 25,5
3. Ha ennél hülyébb lennél, sült krumpli sem lehetnél. 16,3 44,9 38,8
4. Hogy lehet ilyen szánalmasan öltözködni. 24 24 52
5. Olyan jók a jegyeid, mint a magyar utak. 41,8 24,1 34,1
6. Nagyanyám is gyorsabb nálad. 25,3 45,6 29,1
7. Mit sportolsz? Elsétálsz a hűtőig? 9,2 83,2 7,6
8. Hogy tudsz mindig ötöst írni? Nincs életed? 36,2 50,4 13,4
9. Olyan kövér vagy, hogy gördül körülötted a szél. 42,2 39,8 18
10. Még a kutyám is jobb jegyeket szerezne, mint te. 42 25,6 32,4
11. Eszed, mint egy molylepkéé. 23,3 27,1 49,6
12. Jó a hajad, elestél? 43,7 25,1 31,2
Összesen 376,9 (31,4%) 471,6 (39,3%) 351,5 (29,3%)

 

  1. sz. Táblázat Fiúk összes válasza

 

Beszólás Válaszok aránya (%)
Durva Semleges Udvarias
1. Hogy nézel már ki? Néztél ma már tükörbe? Nem törött ki? 55,8 30,8 13,4
2. Síkhülye vagy. 37,8 36,6 25,6
3. Ha ennél hülyébb lennél, sült krumpli sem lehetnél. 21,2 29,4 49,4
4. Hogy lehet ilyen szánalmasan öltözködni. 31 23,4 45,6
5. Olyan jók a jegyeid, mint a magyar utak. 38,2 32,4 29,4
6. Nagyanyám is gyorsabb nálad. 31,4 32 36,6
7. Mit sportolsz? Elsétálsz a hűtőig? 20,5 69 10,5
8. Hogy tudsz mindig ötöst írni? Nincs életed? 42,9 40 17,1
9. Olyan kövér vagy, hogy gördül körülötted a szél. 43 41,9 15,1
10. Még a kutyám is jobb jegyeket szerezne, mint te. 43,6 15,7 40,7
11. Eszed, mint egy molylepkéé. 28,1 26,3 45,6
12. Jó a hajad, elestél? 50 24,7 25,3
Összesen 443,5 (37%) 402,2 (33,5%) 354,3 (29,5%)

 

Az összes válasz arányát megnézve megállapítható, hogy nem nagy a különbség a nemek válaszai között, mégis fontos, hogy a lányoknál a semleges, a fiúknál a durva hangnemű viszontbeszólások a leggyakoribbak.

Az 1. sz. oszlopdiagram még jobban szemlélteti a válaszok megoszlását. Az udvarias és semleges válaszok aránya magasnak mondható, figyelembe véve, hogy beszólás érte a válaszadókat. A lányok esetében csak 31,4 százalék, a fiúkéban 37 százalékban fordult elő, hogy a viszontbeszólás ugyanannyira agresszív, mint a beszólás, a többi esetben kevésbé agresszív (semleges vagy udvarias). Az udvarias hangnemű reakciók száma a két nemnél szinte teljesen megegyezik (lányok 29,3%, fiúk 29,5%). A lányoknál a semleges hangnemű válaszok aránya 39,3%, de még a fiúk esetében is éppen meghaladja az összes válasz egyharmadát (33,5%).

Nemek szerinti válaszok százalékos megoszlása

 

Még izgalmasabbnak ígérkezett a válaszokat a beszólások témája szerint megvizsgálni. A kinézetre vonatkozó mindhárom beszólásra jóval agresszívebben válaszoltak a fiúk, mint a lányok.

 

  1. sz. Táblázat A kinézetre vonatkozó viszontbeszólások megoszlása

 

Beszólás Válaszok aránya (%)
Durva Semleges Udvarias
1. Hogy nézel már ki? Néztél ma már tükörbe? Nem törött ki? lányok 41,4 38,8 19,8
fiúk 55,8 30,8 13,4
4. Hogy lehet ilyen szánalmasan öltözködni? lányok 24 24 52
fiúk 31 23,4 45,6
12. Jó a hajad, elestél? lányok 43,7 25,1 31,2
fiúk 50 24,7 25,3

 

  1. beszólás: magas a durva hangnemű, alacsony az udvarias válaszok aránya.
  2. beszólás: az öltözékre vonatkozó beszólásra sok udvarias reakció érkezett, a lányok udvariasabban és kevésbé durván válaszoltak, mint a fiúk.
  3. beszólás: nem tapasztalható jelentős eltérés a két nem semleges válaszainak aránya között, bár a hajra vonatkozó beszólásra a fiúk közül minden második, a lányok 43%-a durván reagált.

 

A fizikai állapotra vonatkozó beszólásokra többször végletesen reagáltak a megkérdezettek.

 

  1. sz. Táblázat A fizikai állapotra vonatkozó viszontbeszólások megoszlása

 

Beszólás Válaszok aránya (%)
Durva Semleges Udvarias
6. Nagyanyám is gyorsabb nálad. lányok 25,3 45,6 29,1
fiúk 31,4 32 36,6
7. Mit sportolsz? Elsétálsz a hűtőig? lányok 9,2 83,2 7,6
fiúk 20,5 69 10,5
9. Olyan kövér vagy, hogy gördül körülötted a szél. lányok 42,2 39,8 18
fiúk 43 41,9 15,1

 

 

  1. beszólás: nagy különbséget mutatott az udvarias válaszok aránya.
  2. beszólás: szélsőségesen kirívó eredmény született, a fiúk durva válaszainak aránya (20,5%), kétszerese a lányokénak (9,2%), a lányok 83%-a semleges választ adott, az ő viszontbeszólásaik itt a legkevésbé durva hangneműek.
  3. beszólás: a két nem képviselői hasonlóan durván reagáltak, a legkisebb különbség itt található a két nem durva viszontválaszai között.

 

A szellemi képességre vonatkozó viszontbeszólások viszonylag kevés agressziót váltottak ki a megkérdezettektől.

 

  1. sz. Táblázat A szellemi képességre vonatkozó viszontbeszólások megoszlása

 

Beszólás

 

Válaszok aránya (%)
Durva Semleges Udvarias
2. Síkhülye vagy. lányok 31,5 43 25,5
fiúk 37,8 36,6 25,6
3. Ha ennél hülyébb lennél, sült krumpli sem lehetnél. lányok 16,3 44,9 38,8
fiúk 21,2 29,4 49,4
11. Eszed, mint egy molylepkéé. lányok 23,3 27,1 49,6
fiúk 28,1 26,3 45,6

 

  1. 2. beszólás: az udvarias reakciók aránya között nem tapasztalható különbség, a lányok inkább semlegesen, a fiúk inkább durva hangnemben válaszoltak.
  2. beszólás: ekkora különbség a két nem válaszai között sehol máshol nincs, mint a semleges válaszok arányánál, viszont alacsonynak mondható a durva viszontbeszólások aránya.
  3. 11. beszólás: a válaszok nagy arányban voltak udvariasak mindkét nem esetében, a semlegesek aránya közel azonos.

 

Az iskolai teljesítményre vonatkozó beszólásokra érzékenyen reagáltak mindkét nem képviselői.

 

  1. sz. Táblázat Az iskolai teljesítményre vonatkozó viszontbeszólások megoszlása

 

Beszólás Válaszok aránya (%)
Durva Semleges Udvarias
5. Olyan jók a jegyeid, mint a magyar utak. lányok 41,8 24,1 34,1
fiúk 38,2 32,4 29,4
8. Hogy tudsz mindig ötöst írni? Nincs életed? lányok 36,3 50,4 13,4
fiúk 42,9 40 17,1
10. Még a kutyám is jobb jegyeket szerezne, mint te. lányok 42 25,6 32,4
fiúk 43,6 15,7 40,7

 

  1. beszólás: ennél a beszólásnál fordult elő egyedül, hogy a lányok durva válaszainak aránya meghaladta a fiúkét.
  2. 8. beszólás: a fiúknál a durva hangvételű válaszok voltak a legnagyobb arányban, míg minden második lány a semleges hangvételű választ jelölte be.
  3. beszólás: a durva hangvétel aránya nagyjából megegyezik, mindkettő magasan az átlag fölött van, talán a kutyához való hasonlítás miatt.

 

A 7. számú táblázatban láthatjuk, hogy az egyes tartalmú beszólásokra milyen érzékenyen reagáltak a megkérdezettek.

 

  1. sz. Táblázat A durva hangnemű viszontbeszólások megoszlása témánként:

 

Kinézet 40,98%
Iskolai teljesítmény 40,8%
Fizikai állapot 28,6%
Szellemi képesség 26,36%

 

A legnagyobb agressziót (40,98%) a kinézetre vonatkozó beszólások váltották ki, szorosan ezeket követik az iskolai teljesítményre vonatkozó beszólások (40,8%). Legkevésbé agresszív hangnemben a szellemi képességre vonatkozó beszólásokra reagáltak (26,36%). Ennél kicsit magasabb a fizikai állapotra vonatkozó viszontbeszólások aránya (28,6%).

 

A hipotézisek értékelése

1) Az első előfeltevés csak félig igazolódott be. Előzetesen jól gondoltuk, hogy a lányok a kinézetükre vonatkozó beszólásokra fognak reagálni leggyakrabban durva hangnemű viszonbeszólásokkal. Azonban arra nem számítottunk, hogy a fiúknál is ugyanez az eredmény fog kijönni. Továbbá az is meglepetésül szolgált, hogy a fiúk válaszai között a durva reakciók aránya magasabb volt, mint a lányok válaszai között.

2) Beigazolódott a második előfeltevés, mivel nem túl markáns különbségek mutathatóak csak ki a lányok és a fiúk beszólásra adott válaszai között.

 

Záró gondolat

Visszautalok a bevezetőben írtakra, a most nyert adatok hűen tükrözik a két kis közösség értékrendjét. Azt láthatjuk, hogy számukra a legfontosabb a kinézetük, és azt találják legkevésbé bántónak, ha a beszólás a szellemi képességükre vonatkozik.

A szerzőről:

Batár Levente

Batár Levente a 2014-es Kutatótanárok konferenciáján

Angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári végzettséget szerzett a Pannon Egyetemen 2001-ben, doktorált a Pécsi Tudományegyetemen 2010-ben. Kutatási területei: pragmatika, szociolingvisztika. Munkahelye: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma. 2011 decemberében doktori disszertációjára megkapta az MTA Pedagógus Kutatói Pályadíját.

 

Felhasznált irodalom

Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 1998.

 

Batár, Levente: A fiúk és a lányok nyelvhasználati különbségei egy agresszivitást mérő kérdőíves kutatás tükrében. In: Huszár Ágnes (szerk.): A gendernyelvészet horizontjai. Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pécs, 2013. 18-27. o.

 

Batár, Levente: Adalékok a nyelvi agresszió kutatásához. http://e-nyelvmagazin.hu/2012/01/03/adalekok-a-nyelvi-agresszio-kutatasahoz/ (2017. november 09.)

 

Batár, Levente: A beszólás mint beszédaktus, In: Magyar Nyelvőr, 2007/4:374-375. o.

 

Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest, 2001.

 

Krékits, József: Felszólító performatív beszédaktusok. A „beavatkozás” igéi. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.

 

Szili, Katalin: Elnézést, bocsánat, bocs…: a bocsánatkérés pragmatikája a magyar nyelvben, In: Magyar Nyelvőr, 2003/3: 292-307. o.