Petróczi Gábor – az intézményi önértékelés elkészítéséről

Az intézményi önértékelés elkészítése megint egy új kihívás az iskolavezetőknek. A felkészüléshez több eddig használt dokumentum jól fog jönni, de hogy mit és hogyan kell elkészíteni, ahhoz jól jönnek a szakszerű tanácsok. Petróczi Gábor iskolaigazgatóként és tanügyigazgatási szekértőként is kiváló szakember, és tudását szívesen megosztja a kollégákkal. Honlapjáról vettük át – szíves engedélyével – ezt a szakszerű leírást, mely minden iskolaigazgatónak hasznára válik. 

  Figyelem: 2015. március 15-i hatályba lépéssel várhatóan úgy módosulnak a jogszabályok, hogy a 2015. évi minősítési eljárásban az intézményi önértékelés nem képezi részét a minősítésnek! Az ezt követő években történő minősítési eljárások azonban a fentiekben leírt rend szerint történnek.

Gondolatok az intézményi önértékelés elkészítéséről

Egyre több kolléga veti föl azt a kérdést, hogy mit kell majd tartalmaznia az intézményi önértékelésnek. A jogszabályok előírásait és a tanfelügyeleti tankönyvekben leírtakat megvizsgálva azt láthatjuk, hogy nagyon esetlegesen van meghatározva az intézményi önértékelés tartalma. Kíséreljük meg azért áttekinteni, hogy mit kell tartalmaznia az intézményi önértékelő dokumentumnak, mekkora annak várható terjedelme, milyen dokumentumokra alapozható annak elkészítése!

Az intézményi önértékelésnek három helyen van fontos szerepe, ezek az alábbiak:

1. a pedagógusok minősítési eljárása
2. a gyakornokok minősítő vizsgája
3. az intézményvezető tanfelügyeleti ellenőrzése

Az intézményvezető pedagógiai-szakmai értékelésekor a tanfelügyeleti kézikönyv 2.2.2. pontjában foglaltak szerint az ellenőrzés módszerei között szerepel a dokumentumelemzés. A tanfelügyelet által kötelezően ellenőrizendő dokumentumok között említi a kézikönyv az intézményi önértékelést, amely az intézményvezető értékelésének szempontját képezi.

1. A kézikönyvben szereplő felsorolás alapján az intézményi önértékelés tartalmazza:

• milyen dokumentumai vannak az intézményi önértékelésnek
• milyen dokumentumai vannak a pedagógusmunka ellenőrzésének, értékelésének
• hogyan jelenik meg a dokumentumokban a fejlesztésre szoruló területek azonosítása
• az óra vagy foglalkozáslátogatásról szóló vezetői feljegyzések hogyan tükrözik a fejlesztő szemléletet

A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet is kitér az intézményi önértékelés dokumentumának a pedagógusok minősítésébe és a gyakornokok minősítő vizsgájába történő kötelező figyelembe vételére az alábbi előírások alapján.

326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet:

2. § (7) A minősítő vizsga részei:

d) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése.

3. § (8) A minősítési eljárás során a minősítő bizottság

a) áttekinti és értékeli a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, ennek során az 1. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 8. § (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket

3. § (9) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás módszerei:

d) az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó elemeinek megismerése

Az értékelés elemei

A pedagógusok minősítési eljárásában az értékelés elemeit a pedagógusok minősítési rendszeréhez készített Útmutató 51-52. oldalain találjuk meg az alábbiak szerint:

 A minősítőbizottság tagjai áttekintik a pedagógus által feltöltött e-portfóliót, részt vesznek az e-portfólió védésén, összesítik az órák/foglalkozások tapasztalatait, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatait, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését. Majd az adatok alapján egyénileg értékelik a pedagógus kompetenciáit.

Az Útmutató – letölthető itt, az Oktatási Hivatal honlapjáról: http://www.oktatas.hu/kiadvanyok/ – 54. oldalán szereplő táblázat mutatja be az értékelés elemeit és értékelési arányait az alábbiak szerint:

• a pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató e-portfólió és védésének értékelése,
• a pedagógus által vezetett foglalkozások értékelése,
• az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei

2. Milyen időpontra kell elkészülnie az intézményi önértékelésnek?

Megállapíthatjuk tehát, hogy a jogszabályi előírások teljesítése érdekében az intézményben el kell készíteni az intézményi önértékelést a 2016-ban sorra kerülő pedagógusminősítési eljárás vagy – gyakornok esetében – minősítő vizsga megkezdésének időpontjára. Ennek tehát 2015 őszén mindenképpen el kell készülnie. Minden intézményvezető rendelkezésére állnak majd a 2016. évi minősítési tervben foglaltak, amelynek alapján a vezetők tisztában vannak azzal, hogy mely kollégáik minősítésére kerül sor 2016-ban. A gyakornokok esetében pedig maguk az intézményvezetők rögzítették a KIR Személyi Nyilvántartásában azt az időpontot, ameddig gyakornokuknak le kell tennie a minősítő vizsgát. Amennyiben az intézményvezető tanfelügyeleti ellenőrzésére a fentiekben tárgyalt időpont előtt kerül sor, akkor természetesen már erre az időpontra is rendelkezésre kell állnia az intézményi önértékelés dokumentumának.

3. Hogyan kell elkészíteni az intézményi önértékelést a 2016. évi minősítéseknél?

Ezt a szakaszt az 1. pont 1. bekezdésében leírtakra történő visszautalással kell kezdenünk, ezt ismét olvassa el! Nincsenek tehát taxatív felsorolással megadva azok a szempontok, amelyeket az intézményi önértékelés elkészítésekor végig kell gondolnunk. Az intézményi önértékelés első elkészítésekor az egykori minőségbiztosítási tevékenységnek lehet kiemelt szerepe, ha az intézményvezető hallgatott a kormányzati és szakmai tanácsokra, és megtartotta a belső minőségirányítási tevékenységet annak ellenére, hogy azt a jogszabályok kötelezettségként már nem írják elő.

a) Ha az intézményvezető megtartotta a korábban működtetett minőségbiztosítási tevékenységet, akkor az abban szereplő pedagógusértékelő dokumentumokra minden további nélkül hivatkozhat az intézményi önértékelésben. Ha az intézmény megtartotta azt a korábbi kötelező eljárást is, hogy az egyes tanévek végén írásban értékelte az intézményben folyó szakmai-pedagógiai tevékenységet, akkor most ennek a dokumentumnak is nagy haszna van. Vigyáznunk kell arra, hogy több éve keletkezett intézményértékelő dokumentumot ne nyújtsunk be intézményi önértékelésként. Hasonlóképpen nem fogadható el, ha a pedagógus ellenőrzését és értékelését bemutató dokumentumként három évnél régebbi minőségbiztosítási dokumentumot emelünk be a tanfelügyelet számára (de öt évnél régebbi dokumentumot semmiképpen ne használjunk föl.). Ha tehát továbbvittük a minőségbiztosítási rendszer működtetését, akkor lényegében az e folyamatban készült dokumentumok beemelésével készíthetjük el intézményünk önértékelését.

b) Amennyiben intézményünkben már nem működik a minőségbiztosítási rendszer egyetlen eleme sem, akkor az év végi beszámolókból kell összegyűjtenünk, kiemelnünk az intézményi erősségeket és a fejlesztésre szoruló területeket, be kell mutatni az intézmény által elért eredményeket. Ezen túl össze kell gyűjtenünk a vezetők óralátogatásának jegyzőkönyveit, és szintetizálni kell a tapasztalatokat. Ügyelnünk kell arra, hogy az előttünk álló időszakban minősítésre vagy minősítő vizsgára kerülő pedagógusokról feltétlenül intézményvezetői értékelés, óralátogatási jegyzőkönyv vagy ezekkel adekvát dokumentum álljon rendelkezésre, hogy annak megállapításait a minősítő bizottság be tudja emelni a minősítési folyamatba.  

A 2015. március 15-i hatályú várható jogszabály-módosítás alapján a pedagógiai-szakmai ellenőrzés lefolytatásakor az értékelés részét képező (teljes körű) intézményi önértékelést első alkalommal a 2016. évi ellenőrzésben érintettek vonatkozásában kell elkészíteni. A kormányzati forrásokból megismert tervek szerint azonban legkésőbb 2017. június 30-ig minden pedagógusra vonatkozóan, 2020. június 30-ig pedig minden intézményre vonatkozóan el kell készíteni az intézményi önértékelést.

4. Ki készíti el, ki hagyja jóvá az intézményi önértékelést?

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 150. §-ának (4) bekezdése a következőként rendelkezik: „Az intézményvezető a nyilvános szempontok alapján elkészíti az intézmény – ennek részeként saját – önértékelését, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá.”

Az tehát egyértelmű, hogy az intézményi önértékelést az intézmény vezetője készíti el. Ez a kötelezettség egyáltalán nem jelenti azt, hogy a dokumentum elkészítésekor az intézményvezető nem támaszkodhat vezetőtársai, a pedagógusok vagy az intézmény állományában lévő tanfelügyelők és szakértők munkájára, véleményére. Ellenkezőleg: azt javasoljuk, hogy az intézményértékelő dokumentum összeállításába vonjuk be a fentebb felsorolt személyek egy részét.

Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az intézményi önértékelést a nevelőtestületnek kell jóváhagynia, erről vagy a dokumentum végén szereplő jognyilatkozat vagy külön jegyzőkönyv tanúskodjék.

5. A vezető önértékelő kérdőíve

A tanfelügyelet köteles beszerezni és értékelni az intézményvezető által kitöltött önértékelő kérdőívet, amelyben a vezető ötfokú skálán értékeli önmagát az alábbi területeken (ld. a tanfelügyeleti kézikönyv 2.2.2. fejezetében, az általános iskoláknál a 36., a gimnáziumoknál a 35. oldalon leírtakat):

• szakmai felkészültség,
• személyes tulajdonságok,
• stratégiai vezetés,
• változások kezelése,
• a munkahelyi közösség irányítása,
• munkahelyi motiváció.

A vezetői önértékelő kérdőívet az Országos tanfelügyelet általános iskolák és más intézmények számára készített kézikönyvének 8. sz. melléklete tartalmazza. A kérdőív kitöltése során az intézményvezetőnek fejlesztési célokat kell kijelölnie önmaga számára. A vezetői önértékelő kérdőív Wordben szerkesztett formáját cikkünk alatt letöltheti!

Összegzés:

Az intézmény önértékelést egy – véleményem szerint – maximálisan 3-4 oldal terjedelmű dokumentumban kell a tanfelügyelet rendelkezésére bocsátani. A fenti terjedelmen túl értendő az adott évben minősítési eljárásban, minősítő vizsgán részt vevő pedagógusoknak a személyes pedagógiai értékelése, továbbá óralátogatási vagy más értékelő dokumentumai. Az is lehetséges, hogy azt intézményi önértékelés a fentieken túl táblázatos vagy más könnyen áttekinthető formában az összes pedagógus értékelését tartalmazza.

Petróczi Gábor

Köszönjük a cikk megosztását! – a szerk.