Első alkalommal rendezte meg a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat a gyógytestnevelés napját. A rendezvény célja az volt, hogy az egész fővárosban a szülők, pedagógusok és szakemberek figyelmét e szakterület felé irányítsa.
A főváros minden kerületében előadásokkal, konzultációkkal, bemutatókkal várták az érdeklődőket tagintézményeink – mondta Mosányi Emőke, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója. A gyógytestnevelés feladata a tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása orvosi beutalás alapján: korrigál, ha szükséges, erősít, ahol gyengeséget tapasztal, növeli az alkalmazkodó képességet. A problémák megelőzhetőek, javíthatóak, sőt kiküszöbölhetőek. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatban évente több ezer tanulóval foglalkoznakgyógytestnevelők változatos, gyermekbarát módszerekkel. A leggyakoribb jelzés a tartás javítására, a gerincferdülésre, a lábboltozat rendellenességeinek javítására érkezik az intézményhez. Az igény gyógytestnevelésre évről évre egyre nagyobb, amit igyekszünk kielégíteni.
„- Intézményünk a március 25-én tartott gyógytestnevelés napjának megrendezésével hagyományt kíván teremteni – nyilatkozta a főigazgató asszony – célunk, hogy a jelen tanulói a jövő felnőttjeiként egészségük megőrzését előtérbe helyezzék, felkeltsük a sportolás és az egészséges életmód iránti igényt.”
Mosányi Emőke, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója a Modern Iskola kérdéseire is válaszolt:
– Hogy hogyan kapcsolódik a gyógytestnevelés a pedagógusok munkájához?
– A gyógytestnevelés a testnevelés speciális területe, olyan oktatási-nevelési folyamat, amely a testnevelés és sport eszközeivel, módszereinek felhasználásával a betegségek megelőzésében és gyógyitásában fejti ki hatását. A gyógytestnevelés a kötelező tanórai foglalkozások részét képezi. Ezen foglalkozások keretében kell gondoskodni a tanulók testnevelési órájáról. A gyógytestnevelési ellátásban részesült tanulók osztályzatot kapnak. A testnevelő és gyógytestnevelő tanár együttesen állapítják meg a tanuló félévi és év végi testnevelési osztályzatát.
– Hogyan befolyásolja esetleg a diákok iskolai teljesítményét?
– A gyógytestnevelésben a diákok iskolai teljesítményét a tanulók egészségében bekövetkezett változások határozzák meg. Többnyire a mozgásszervi elváltozások esetén tapasztalható, hogy a gyógytestnevelésre járó gyermekek törzsizomereje, a hát és hasizomereje jobban fejlődik, mint aki nem részesül ilyenforma speciális ellátásban. Belgyógyászati elváltozások egy- egy típusánál előfordul, hogy a gyógytestnevelésre járó gyermek teljesítménye alul marad a társakénál. A gyógytestnevelési munkának közvetlenül nem a teljesítmény fokozására, hanem az egészségben bekövetkezett változás megszűntetésére kell irányulnia. Ezt követően a tanuló teljesítőképességének növekedése is automatikusan bekövetkezik.
– Mi a szerepe az osztályfőnököknek illetve a testnevelő pedagógusoknak a gyógytestnevelésre küldendő gyerekek kiválasztásában?
– Gyógytestnevelésre a tanulók kiválasztását, szűrését az iskolaorvos, védőnő végzi. Néha előfordul, hogy a testnevelő veszi észre a tanuló rossz tartását és az iskolaorvoshoz küldi. Az osztályfőnök a tanuló Gyógytestnevelési tájékoztató füzetén keresztül, kíséri figyelemmel, hogy a tanuló rendszeresen jár-e a foglalkozásokra. A testnevelő tanár, szintén a tájékoztató füzeten keresztül értesül a tanuló káros (kontraindikált) gyakorlatairól, amit a tanuló a testnevelési órákon nem végezhet.
– Hogyan hat a mostani gyerekekre jellemző sok ideig való számítógép előtt ülés, a mozgásszegény életmód a diákokra ?
– Az IKT eszközök használata, elsősorban a számítógépre gondolva, sajnos károsan befolyásolja a gyermekek testtartását, látását. Görnyedten ülnek a számítógép előtt órákon át és sajnos ez a görnyedt, helytelen testtartás idegződik be, amit, ha nem kezelünk időben, célirányos gimnasztikai gyakorlatokkal, később súlyos elváltozásokat okozhat a gerincoszlopban.
– Hogyan változott a gyerekek hozzáállása a gyógytestneveléshez, nem okoz-e ez számukra hátrányos megkülönböztetést, milyen a megítélése a fiatalok között és hogyan segíthet ennek kommunikálásában egy pedagógus?
– Saját tapasztalatom szerint, sokat javult a gyermekek hozzáállása a gyógytestneveléshez, ma már nem szégyenként élik meg a gyermekek. A többségük részt vesz testnevelési órákon is, sokszor a gyógytestnevelésre járó gyerekek fizikálisan erősebbek, ügyesebbek a gimnasztikai gyakorlatok végzését tekintve, mint a társaik. A gyógytestnevelési órákon barátságos, elfogadó környezetben dolgoznak, miközben sok sikerélmény éri őket. Egyre többször fordul elő, hogy a barátok, barátnők is szívesen jönnének gyógytestnevelésre, mert azt hallják, hogy milyen jó ez a foglalkozás. Természetesen ez függ a gyógytestnevelő tanár személyiségétől, a gyermekek motiválhatóságától is. Évente 10-12 gyermek kerül vissza testnevelésre egy egy-iskolából, mert egészségi állapotuk helyre állt. Örvendetes továbbá az is, hogy a gyermekek többsége kikerülve a gyógytestnevelésről, választ valamilyen sportolási lehetőséget. A gyógytestnevelő tanár feladata megértetni a tanítványaival, hogy nem elég visszakerülni a testnevelésre, de sportolni is szükséges, hogy fennmaradjon az az egészségi állapot, amit a gyógytestnevelésen elért.
