A középiskolás korosztályba tartozók évek óta tanulnak informatikát, napi rendszerességgel használnak számítógépet és mobiltelefont, a diákok hatvan százaléka digitális értelemben mégis írástudatlan – írja a hirado.hu. Horváth Ádám, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége oktatási igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: a PISA-felmérés eredményei szerint a magyar középiskolások hatvan százaléka a nulla és a négyes szint között teljesített. Az ötös, vagyis a jó, valamint a hatos, a kiváló szintet csak a gyerekek negyven százaléka érte el.
A PISA-felmérés szerint digitális értelemben írástudatlan a hazai 15 évesek hatvan százaléka. Ez annak ellenére van így, hogy ez a generáció kiugróan hosszú időt tölt el naponta a számítógépek képernyője előtt. De más a játékhasználat, a filmletöltés és a csetelés, mint az informatikai eszközök működésének és használatának elmélyült ismerete. Ez utóbbira hamarosan szinte minden munkahelyen szükség lesz, ezért lemarad, aki nem képzi magát alaposan és időben.
Horváth Ádám elmondta: a PISA-felmérést a 15 éves korú diákok körében végezték el, és tudásukat hat szintre sorolták be. Az eredmények szerint a magyar középiskolások hatvan százaléka a nulla és a négyes szint között teljesített. Az ötös, vagyis a jó, valamint a hatos, a kiváló szintet csak a gyerekek negyven százaléka érte el. A felmérés a felhasználás módját vizsgálta, azt, hogy mennyire tudatosan és biztonsággal használják a számítógépet, mennyire képesek egy probléma megoldására, információk érdemi feldolgozására. Az eredmények annál is inkább lesújtóak, hiszen a diákok az ötödik osztálytól tanulnak informatikát, úgyhogy ez a korosztály már négy-öt évnyi okítást tudhat maga mögött, emelte ki Horváth Ádám.
Hozzátette: a felsőoktatásban és a munkahelyeken már sokkal összetettebb módon lesz szükség a informatikai ismeretekre, az információk felhasználására, s erre a diákok nem lesznek alkalmasak, ezt kellene az általános és a középiskolában elsajátítaniuk.
Zsakó László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára szintén a digitális tudás hiányát tapasztalja. Azt mondta: informatika szakra a hallgatók legalább fele úgy kerül be, hogy „szeret internetezni”. A bajok forrása a közoktatásban keresendő, s ez gyűrűzik tovább a felsőoktatásba. Még azoknak a diákoknak a tudása sem elegendő, akik programozási versenyeket nyertek vagy akik ECDL-vizsgával rendelkeznek. Az első félév a középiskolai hiányok pótlásával telik. Véleménye szerint az informatikai oktatást három lábra kellene állítani: a digitális írástudásra, az információs technológiai ismeretekre, valamint számítástudományi ismeretekre, amelyek alapján megérthető az információs világ. Ehhez nagyobb óraszámra lenne szükség, a digitális írástudásra meg kellene tartani a jelenlegi óraszámot, a másik két területre, a mobil- és webtechnológiára, a robotikára pedig pluszidő kellene. Mindezekkel az informatika érdekesebb tantárgy is lenne, jobban kedvelnék a diákok.
Úgy látja, a digitális technikák használata terén nemzetközi összehasonlításban Magyarország az ECDL-vizsgát tettek számát tekintve az első harmadban van, az informatikai diákolimpiákon nyújtott teljesítmény tekintetében azonban évek óta egyre lejjebb csúszunk: míg korábban az első tízben voltunk, most csak a negyvenedik és az ötvenedik hely között tanyázunk.
Forrás: Edupress
Kapcsolódó cikkek:
A PISA és az Országos kompetenciamérés tanulságai
Amikor a nyári szünet programozással telik – IT-táborajánlatok gyerekeknek és tanároknak
FeLemérés – IKT eszközök helyzete az iskolákban