Tárczy Judit, magyarországi angoltanár 12 hónapig tartózkodik Indiában, egy iskola vendégeként. Két hónapja érkezett egy vidéki kisvárostól, Himmatnagartól nem messze a Grow More Institutions nevű intézménybe, ahol óvodásoktól egyetemistákig minden korosztály tanul.
– Hogyan került Indiába? Miért pont ebbe az országba ment? Milyen keretek közt érkezett?
– Eredetileg Pakisztánba akartam menni. Tavaly már a vízumom, repülőjegyem is megvolt, amikor minden ok nélkül feladtam az utat. Csak egy hónap múlva derült ki, hogy nagyon jó volt a megérzésem: amikor Pakisztánban kellett volna lennem, ott ültem édesapám ágya mellett amikor elment örökre… Indiához sokkal kevesebb közöm volt.
1. kép
A szerző, Tárczy Judit, Panjab népviseletben Idarban. Háttérben a döbbenetes sziklahegyek, ami Idar nevezetessége. A kép Idariyo Gadha-ban készült, az elhagyott, romosodó maharadzsa palotában.
2014 április 29-én, az 50. születésnapomon kerültem online kapcsolatba HB Patellal, aki novemberben két napra Magyarországra látogatott mint a Grow More Institutions hivatalos képviselője. Egyetemeket, tanárképző intézményeket látogattunk. Az utolsó este megkérdeztem tőle, mi lenne, ha kimennék a Grow More-ba hosszabb időre tanulni, tanítani.
December közepén kaptam meg a pozitív választ, de a munkavállalói vízumhoz szükséges dokumentumok nem érkeztek meg időben, ezért úgy döntöttem, turista vízummal vágok neki az országnak.
Tehát az utat és az ittartózkodásomat is mint turista én fizetem, senki nem támogat. (Ehhez otthon már régóta hozzá vagyok szokva.)
10 éve magántanárként tanítok angolt, elsősorban kisgyerekeknek, de az utóbbi időben céges megbízásokat is elvállalok.
Amatőr angol tanárnak tartom magam. Tanítói diplomával a zsebemben született pedagógusnak vallom magam. És ehhez társul az a “pofátlanság”, amit édesapámtól tanultam, vagyis hogy úgy tanítok – elég sikeresen – angolt, hogy egy darab nyelvvizsgám sincsen.
Otthon nem szűkölködtem tanítványokban, tanítási lehetőségben. Sokan voltak elkeseredve amikor eljöttem.
Mindenki azt kérdezte, “Miért mész Indiába?”. Mindnekinek ugyanazt a választ tudtam adni: nem tudom! De mennem kell.
Végül az 51. születésnapom utáni napon vágtam neki egy 25 kilós nagytáskával teljesen egyedül Indiának.
– Egy iskolába érkezett de úgy tudom már eddig is több helyen látogattott iskolákat. Hogy látja az indiai oktatási rendszert az eddigiek alapján?
– Időm jórészét a Grow More Institutions-ban töltöm, itt lakom az iskolában. A szállásért és a napi háromszori étkezésért nem kell fizetnem, cserébe viszont heti 20 órát tartok ingyen. Mint turista nem is kaphatok érte pénzt.
Erről az iskoláról elég sokat tudok már, és nem tudok sok jót elmondani. De később talán fogok több pozitív tapasztalatot is szerezni.
Egy iskolát látogattam meg Bengalore-ban, az ország egyik legfeljettebb nagyvárosában, és egyet Idarban, ami innen, Himmatnagartól csak 40 kilométerre van, egy vidéki kisvárosi iskola.
A Grow More abban különbözik ettől a két iskolától, hogy rendkívül nagy területen van, nagyok a tantermek is, így nincs az a zsúfoltság, ami a másik két iskolában.
A bengalore-i iskolában nagyon meglepődtem a 9 interaktív tábla láttán. Az iskolába 900 gyerek jár, tehát 100 gyerekre jut 1 tábla. És rendszeresen használják is, habár nem arra amire ki lett találva, de legalább be van kapcsolva…
Az idari iskola annyira zsúfolt, hogy a tanárnak alig van helye megfordulni a saját tengelye körül a tábla előtt. Egyetlen számítógéphez kapcsolt projektor működik, ami a kb. 40 négyzetméteres aulában van beüzemelve. Ha valamelyik tanár használni akarja, leviszi az osztályát. Ebbe az iskolába is kb. 800 gyerek jár.
A Grow More-ba – hogy őszinte legyek – nem tudom, hány gyerek jár. Összességében többezer, de annyira szegregálva vannak a különböző közösségek, hogy nehéz pontosan összegezni. De teljesen mindegy, mert az iskolában egyetlen “digitalizált” csoport van, mégpedig az, amelyikbe az intézmény vezérigazgatójának kislánya jár. Különben léteznek projektorok elszórtan az intézmény területén, de nagyon bonyolult őket elkérni, beüzemelni, mert az osztályok csücsülnek, a tanárok vándorolnak.
2. kép (balra)
Foglalkozás a Grow More-ban a legkisebbek számára. A kép és a valóság is idilli, ebbe a csoportba jár a nagyfőnök kislánya.
3.kép (jobbra)
Idar, ahol a tanárnak alig van helye megfordulni a tábla előtt.
További képek:(a képek kattintása nagyobb ablakban nyílnak meg.)
Fotó: Tárczy Judit
A szerző további fotói a Google albumokban itt nézegethetők meg.
Tárczy Judit útja követhető a Facebookon, az angoltanár profilján keresztül, itt.
| Devin Sir eligazítást tart a kollégista fiúknak az általam kezdeményezett és tartott „Spoken English” foglalkozásokról. A kép természetesen a Grow More-ban készült. |
| Falguni órát tart a Grow More-ban a negyedikeseknek. A képen nem látszik, de a valóságban sötét, mocskos falú tantermekben ülnek a gyerekek. De legalább van hely, és ez Indiában nem utolsó szempont! |
Folytatás következik!
