Larry Ferlazzo, amerikai középiskolai angol és társadalomismeret tanár cikke.
Ebben az írásban olyan gyakorlati stratégiákat kívánok bemutatni, amelyek elősegítik a motiváció négy alapkövét: az autonómiát, a kompetenciát, a kapcsolódást és a relevanciát.
Autonómia
A leggyakrabban használt technika a tanulói autonómia körében a választási szabadság, amelynek általában két formája, a szervezési és a procedurális választás a bevett szokás. Szervezési választás, ha például a gyerekek maguk döntik el, kikkel alkotnak egy csapatot. A procedurális választás pedig például lehetővé teszi, hogy a diákok egy listáról kiválasszák, milyen módon szeretnék elkészíteni házi feladatukat (poszter, előadás, stb).
Néhány kutató azonban úgy véli, a szabad választásnak létezik egy harmadik, kognitív formája is, amely sokkal hatékonyabban növeli a tanulói autonómiát. Ez a kognitív jellegű támogatás közel áll a szükségletekhez való igazodás gondolatához, és például a következő elemeket tartalmazhatja:
- Probléma központú tanulás, ahol különböző (tanár vagy diák által javasolt) problémákra kell kis csoportokban megoldást találni: például hogyan lehetne praktikusabban szervezni az ebédszünetet, mi kellene egy emberi Mars kolóniához, hogyan lehetne elérhetőbbé tenni az egészséges élelmiszereket a környéken, stb.
- Találják ki a gyerekek, hogy az aznap tanultakhoz kapcsolódóan mi lenne a legjobb házi feladat.
- Legyen lehetőség nyíltan megbeszélni, ki hogyan vélekedik egy-egy témáról és hogyan jutnak el a problémamegoldásig.
Kompetencia
Carol Dweck nevéhez fűződik az az észrevétel, hogy az intelligencia, az „okosság” dicsérete azt eredményezi, hogy az emberek kevésbé merik kockáztatni „újdonsült zseni státuszukat”, ezért nem mernek belevágni kihívásokba. Ugyanakkor az erőfeszítés dicsérete megmozgatja bennünk azt a gondolatot, hogy a nehéz munkából vagyunk képesek tanulni: „Ben, nagyszerű, hogy két piszkozatot is írtál a dolgozatodhoz és még egy barátoddal is átnézetted. Mit gondolsz, hogy sikerült, és miért döntöttél úgy, hogy ilyen sok munkát fektetsz bele?”
De hogyan járjunk el, ha egyszer muszáj valamilyen visszajelzést adnunk a diákoknak? Mivel a kutatások is azt igazolják, hogy szükséges egyfajta pozitív-negatív skálán értékelnünk a megfelelő tanulás érdekében, érdemes megfontolni egy új módszert, amit a Pixar stúdió már nagy sikerekkel alkalmaz. A módszer neve „hozzáadás” (eredeti nyelven plussing), amelyet a New York Times-nak Peter Sims mutatott be: „A lényeg, hogy bíráskodás nélkül véleményezzük az ötleteket. Vegyük például azt az esetet, amikor a Toy Story 3 egyik animátora bemutatja durva piszkozatait a rendezőnek. Ahelyett, hogy kritizálná vagy kapásból elutasítaná a terveket, a rendező valami olyasmiből indul ki, hogy tetszik neki Woody szeme és mi lenne, ha balra nézne? Könnyen tehetünk javaslatokat az ’és’, illetve a ’mi lenne ha’ kifejezésekkel, míg a ’de’ szócska gátolja a kreativitást és félelmet generál.”
Valóban gyakrabban használhatnánk az „és” és a „mi lenne ha” szócskákat az iskolában!
Kapcsolódás
Az intrinzik(belső) motiváció kialakításának kulcseleme a jó kapcsolat a pedagógussal, akit a diákjai tisztelnek. Hogyan erősíthetjük meg ezeket a kötelékeket? Íme négy egyszerű stratégia Robert Marzano ötletei alapján:
- Tudd meg, mi érdekli a diákjaidat! – Tárd fel az érdeklődési köreiket, vágyaikat, álmaikat. Kérdezd meg, mi történik velük éppen. Más szavakkal, a tekinteteddel irányíts, ne a száddal! Ugyanakkor ez nem egy egyirányú történet, te is mesélj nekik a saját életedről.
- Legyél barátságos! – Mosolyogj, viccelődj és néha egy támogató, finom vállveregetés is belefér.
- Legyél rugalmas és tartsd szem előtt a célokat! – Az egyik diákom teljes iskolai élete alatt egyetlen házi dolgozatot sem írt. Nagyon is meg akarta tartani a rekordját, egészen addig, amíg a diákoknak az általuk legnagyobbnak vélt természeti katasztrófáról kellett írniuk. Tudtam, hogy a foci és a videojáték volt a két szenvedélye, ezért felajánlottam neki, hogy a tanult írástechnikákat használva ő írhat dolgozatot arról, hogy miért jobb a kedvenc csapata egy másiknál vagy miért éppen az a kedvenc játéka, ami. Végül mindkét témáról adott be dolgozatot.
- Ne mondj le egy diákról sem! – Légy pozitív (amennyire csak lehetséges) és támogasd a befogadó gondolkodásmódot.
Relevancia
Kérjük meg a diákokat, hogy írjanak arról, mennyire tartják relevánsnak a tanultakat az életükben! Kutatók kipróbálták a módszert, az órák után egy bekezdésnyi szövegben kellett véleményezni, mennyire tartották a gyerekek hasznosnak az aznapi anyagot. Félévente 1-8 ilyen kis értékelés pozitívan befolyásolta az elért eredményeket, különösen az előzetesen „gyengébbnek” titulált diákok esetében.
Gyakran a pedagógusok saját maguk közlik, hogy a „való életben” hol lesz szükség a tananyagra. A kutatások azonban azt mutatják, hogy ez a tanár-központú hozzáállás valójában káros is lehet a kevésbé tehetséges gyerekekre. Ha valakinek például nagyon rosszul megy a matek, vagy egyszerűen csak nem kifejezetten érdekli, annak csak ront a helyzetén, ha a tanár rendszeresen elmondja, milyen fontos is lesz a matek az életükben. Egyáltalán nem fog jobban elköteleződni az óra felé, sőt inkább egyre negatívabb érzelmei keletkeznek az egésszel kapcsolatban. Ahogy a kutatók mondják: „Sokkal hatékonyabb lenne, ha arra ösztökélnénk a gyerekeket, hogy maguknak találják meg a tananyag és az élet közötti kapcsolatokat. Így lehetőséget adunk nekik, hogy kiteljesedjenek azokban a területekben, amelyek igazán érdeklik őket.”
A lista természetesen itt nem ér véget, így egy kérdéssel búcsúzom: ti hogyan tudjátok támogatni a belső motiváció kialakulását?
Eredeti cikk: Strategies for Helping Students Motivate Themselves
A cikk magyar változatát Modern Iskola gyakornoka, Szűcs-Nagy Dorina készítette.
A fordító bemutatkozása: Szűcs-Nagy Dorina vagyok, másodéves hallgató a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia szakán. Iskolapszichológus szeretnék lenni. Tanulmányaim mellett a Modern Iskolán keresztül igyekszem megosztani pszichológiai tudásom és begyűjteni a pedagógusi tapasztalatokat.
Forrás: www.edutopia.org
Az Edutopia egy összefoglaló weboldal és online közösség egyben. George Lucas, a Star Wars filmek írója alapította. Feladatuk, hogy megosszák a legjobb általános és középiskolában is használható oktatási módszereket. A projekteken keresztüli tanulást, az átfogó tanítást, a szociális és érzelmi oktatást, a pedagógusok fejlesztését és a modern technológia terjesztését helyezik előtérbe.
Kapcsolódó cikkek:
Egy 21. századba illő tanóra tíz jele – cikk az Edutopia portálról
Az innovatív pedagógus hét tulajdonsága
Hogyan fejleszthető a kreativitás? Jó megoldások pedagógusoknak!
