“Nincsenek általános receptek. Mérlegelni kell, hogy kiket lenne szükséges bevonni a probléma kezelésébe (szülők, iskola, pszichológus, rendőrség, mediátor…), és egyáltalán mi az a segítség, amit a hívó elfogadni képes” – avatott be a telefonos lelkisegély-szolgálatok fáradságos működésébe, a segítő személyek elkötelezett munkájába Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője.
Egy korábbi cikkemben összegyűjtöttem azokat a hazai, nagyobb kapacitású telefonos lelkisegély-szolgálatokat, akiket bátran hívhatnak a fiatalok, ha párkapcsolati vagy egyéb problémájuk akad, például internetes zaklatás áldozataivá válnak. A Pécsi Ifjúsági Lelkisegély Szolgálat vezetőjével készített interjút ide kattintva olvashatod. Ezúttal a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével beszélgettem elektronikusan.
Reményiné Csekeő Borbála elmondta, a Kék Vonal 1993 óta működik, Területi Gyermekvédelemi Szakszolgálatnál dolgozó szakemberek ötlete és külföldi példák nyomán. Céljuk, missziójuk a kezdetektől fogva változatlan: a gyerekeket meg kell hallgatni, a bajban segíteni kell őket, és a felnőtteket segíteni kell abban, hogy erre képesek legyenek.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány több nemzetközi ernyőszervezet tagja, szoros együttműködésben, hasonló módszertannal dolgoznak, mint az Unió többi tagországának szolgálata. A vonal végén ülők felkészültségében nincs különbség más uniós országokhoz képest. A szolgáltatás finanszírozása és ezzel kapcsolatban a kapacitás kérdés viszont nagy változatosságot mutat világszerte. Ezekben a kérdésekben van hová fejlődni, egyértelmű, hogyminden napszakban több párhuzamos vonal lenne szükséges ahhoz, hogy a minket hívó gyerekek rögtön segítőhöz kerüljenek. Nehéz lenne persze megtippelni, kiszámolni, hogy hány vonal lenne elegendő, és mihez képest beszéljünk elegendőről. Módszertanilag nehéz felmérni, hogy egyáltalán a gyerekek hány százaléka tudja, hogy hogyan és mikor fordulhat hozzájuk, és hány százalékuk hívná a vonalat, ez hány hívás jelentene és azt hány vonal tudná lefedni – mondta az Alapítvány szakmai vezetője.
Kik vannak a vonal másik végén?
– Napközben elsősorban önkéntesek fogadják a hívásokat, egy több lépcsős kiválasztás és belső képzés után. Minden évben több képzést is tartanak. Nagyon sokféle alapvégzettséggel, motivációval jelentkeznek, az életkoruk is sokszínű, de a nők felülreprezentáltak. Az éjszakai ügyeleteket megbízási szerződéssel segítő szakemberek látják el. Ami minden ügyelőben közös, hogy fontosnak tartják a gyerekek meghallgatását, a gyerekek jogainak érvényesülését, és azonosulnak alapértékeinkkel: a gyerekközpontúsággal, felelősséggel, bizalommal, együttműködéssel. Önkéntesekre mindig szükség van, a Kék Vonal is várja segíteni vágyók jelentkezését: érdeklődni az onkenteskepzes@kek-vonal.hucímen lehet. A telefonos lelkisegély-szolgálatoknál végzett önkéntes munka remek fejlődési lehetőség azoknak, akik segítői pályán, illetve gyerekekkel foglalkozva képzelik el a jövőjüket, de azoknak is, akik a jelenlegi hivatásuk mellett szeretnének másoknak segíteni, vagy egyszerűen csak érdeklődnek a kamaszok világa iránt.
Ahogyan a pécsi lelkisegély-szolgálatot, a Kék Vonalat is mindenféle témában lehet keresni: a fiatalok telefonálhatnak pusztán csak olyan dolgokkal kapcsolatban is, amit szeretnének valakivel megosztani – nem kell, hogy feltétlenül bajban legyenek. Kortárs kapcsolatok, szerelem, barátság, szexualitás, család, iskola… Van, aki csak egy történetet szeretne elmesélni, van aki lelki krízishelyzetből, vagy súlyosan veszélyeztető körülmények közül telefonál.
Hogyan segít a tanácsadó?
Mivel a Kék Vonal hívóinak zöme tizenéves, és a tizenévesek kapcsolatai, ismerkedésük, identitásuk alakulása, illetve az egymás bántása, kiközösítése is sokszor online is történik, az internetes történések megjelennek a beszélgetésekben is. Ezek jellemzően nem úgy merülnek fel, mint internetbiztonsági, hanem mint kapcsolati probléma, amit befolyásolhat az is, hogy mi zajlik a világhálón. Az fontos és tanulságos lehet, hogy sokkal gyakoribbak azok a helyzetek, amikor elkövető és áldozat ismerik egymást az offline világban is, és a helyzet megoldásának kulcsa nem csak az internetbiztonságban, net-etikett, beállításokban, szűrő programokban keresendő, hanem az általános kommunikációban, konfliktuskezelésben, toleranciában. A beszélgetés iránya, a segítés módja, a hívó életkorától, a zaklatás körülményeitől, előzményeitől, veszélyességétől függ. Van, hogy egy személyes konfliktus tevődik át a kibertérre, egészen más eset, ha egy iskolai bullying folytatódik tanítás után a neten, más, ha ismerős az elkövető, más ha ötlet sincs a kilétére. Nincsenek általános receptek. Mérlegelni kell, hogy kiket lenne szükséges bevonni a probléma kezelésébe (szülők, iskola, pszichológus, rendőrség, mediátor…), és egyáltalán mi az a segítség, amit a hívó elfogadni képes.
A Kék Vonal egy nagyobb konzorcium tagjaként vállal részt a fiatalok támogatásában. Együttműködnek a Nemzeti Infokommunikációs Zrt-vel, akik bejelentő felületén (http://www.biztonsagosinternet.hu/) jelenthető a zaklatás, visszaélés.
Még egyszer tehát a Kék Vonal elérhetőségei:
- Telefonszám: 116-111 (0-24-ben hívható, ingyenes szám)
- Honlap
- Facebook-oldal
A cikk forrása: Tér/Idő blog, Farkas Bertalan Péter
A szerző bemutatása:
Földrajz-történelem szakos tanár, geográfus, projektmenedzser, tananyagfejlesztő. Nyitott szem és fül, érdeklődő fiatal oktatásszemlélő- és vizsgáló. Szakterületei: földrajz szakmódszertan, tananyagfejlesztés, IKT módszertan.
