1. „Széles körű tapasztalatmegosztás és inspiráció, megújult energiáim..” – Interjú Földes Petra, pedagógussal, az Osztályfőnökök Országos Egyesületének elnökségi tagjával
Mit gondol a vállalkozói szellemiségű oktatásról? Miért gondolja, hogy szükség van erre?
Nagyon örülök a „vállalkozói szellemiségű oktatás” elnevezésnek, mert végre kifejezi, hogy az attitűddel is – sőt elsősorban az attitűddel – foglalkozunk.
Annyiban van szükség vállalkozói szellemű oktatásra, amennyiben szükség van a
- környezet problémái iránti érzékenységre,
- kezdeményezőkészségre,
- kitartásra,
- autonóm gondolkodásra
- és cselekvésre.
Én ezt egészen égető, és egyre égetőbb kérdésnek látom.
Az Ön által ismert iskolákban, diákoknál hogyan merül fel a vállalkozói szellemiség iránti igény, hogyan valósul meg az ilyen oktatás, milyen tapasztalatai vannak?
Tanárokkal és diákokkal dolgozva is sokszor az előítélet az első, amivel találkozunk. Részben tévedés, részben előítélet áll mögötte, de a „vállalkozó” szó sokakban végtelenül negatív asszociációkat indít el – a gátlástalan gazdagodás, csalás, érzéketlenség világára asszociálnak és mereven elzárkóznak a témától. Gyakran innen indulunk…
Mi volt a workshopjának a témája, mik a módszerei ezen a rendezvényen, milyen inspirációkat nyújtott és szerzett, van-e olyan dolog, amit azonnal ki tudnak a résztvevők próbálni és van-e olyan, ami hosszú távú?
Az Olvasónak is szívből ajánljuk az ITT található online eszköztárat.
A résztvevők gyakorlati kérdéseihez kapcsoltuk az online eszköztár módszereit, taneszközeit.
Határozottan látszik, hogy a kérdések, kihívások egészen különbözőek a gimnáziumokban és a valamilyen tantervi kerettel rendelkező szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban.
Abban egyetértettünk, hogy a vállalkozói szellemű oktatás megszervezése maga is olyan kihívás, ami a pedagógus vállalkozói kompetenciájáról szól – így legalább biztos, hogy a programot megvalósító tanár hiteles lesz a szerepében…
Mi volt a legmeglepőbb, legizgalmasabb dolog a konfernecián?
Szerettem, hogy a szervező JAM ennyire sok pedagógust és ilyen széles (intézményi és földrajzi) körből meg tudott mozdítani. A tapasztalatmegosztás mellett a megerősítés élményét is magával hozza, ha látjuk, hogy sokan dolgozunk hasonló célokért.
S nagyon szerettem Takács Viktória, a DIA munkatársának a workshopját, amit résztvevőként élvezhettem, és amihez számos továbbgondolható ötlet is olvasható itt.
A linken elérhető könyv: Módszertani kézikönyv Fiatalok problémamegoldó és kreatív tervezési készségeinek fejlesztéséhez
irták: Kiss László és Takács Viktória
Készült: a DIA által megvalósított Speak Smart Program részeként
©Demokratikus Ifjúságért Alapítvány
A kiadvány azzal a céllal született meg, hogy a fiatalok készségfejlesztését és innovatív közösségi kezdeményezések létrejöttét segítse. Kereskedelmi célokra nem használható.
www.i-dia.org 2016
Mik a tervei ezzel kapcsolatban a továbbiakban? Tudta-e bővíteni kapcsolati hálóját a rendezvényen? Mennyire érezte bevonva magát, mennyire volt élményszerű ez a konferencia, vagy mennyire volt statikus..? A szemléletváltozást elindította-e?
Számomra komoly inspirációt jelentett az érdeklődés és az online eszköztárunkra kapott visszajelzések, ezért egészen biztos, hogy új energiával folytatom a népszerűsítését, s még jobb lenne, ha sikerülne a továbbfejlesztés lehetőségét megtalálni…
Hogy látja a digitális nemzedék digitális jártasságát átvihetőnek a vállalkozói szellemű oktatásba?
Nagyon egyszerűen: a vállalkozói szellemű oktatásban létrehozott tanulói produktumok – akár egy vállalkozóval készített interjúról, egy rendezvény megszervezéséről, akár egy üzleti terv összeállításáról és/vagy prezentálásáról van szó – millió ponton hívják elő és csatornázzák be a lehető legtermészetesebb módon a digitális kompetenciákat. De természetes módon megjelennek a digitális tartalmak a vállalkozási ötletek között is – volt már olyan diákvállalkozás, ami mobilalkalmazást (is) fejlesztett a JAM programban.
Mik lehetnek a legnagyobb akadályai a vállalkozói szellemű oktatásnak és mi az, ami segíti ezt?
A saját programunkban úgy tapasztaltuk: a legfontosabb, hogy a program valós és konkrét szükségletekre reagáljon és illeszkedjen valamihez, ami az iskolában jól működik. Ez adott helyszínen millióféle tartalommal megtelhet, s ha jól sikerül a szükségleteket és az illeszkedéseket megtalálni, akkor hosszabb távon be tud épülni az iskola életébe. Persze a kollégák és az intézményvezető támogatásával… Ezért fontos rögtön a kezdet kezdetén, hogy a hasonló szemléletű tanárok egymásra találjanak.
Földes Petra 
Végzettségem szerint tanár és mentálhigiénés szakember, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete elnökségi tagja vagyok. A kezdetektől az iskola társas világa érdekel. Mintegy 15 éve veszek részt a szociális kompetenciákhoz kapcsolódó taneszközök fejlesztésében.
2. „Sok konkrét feladatötletet kaptuk…” – Kassa Tünde, felnőtteket oktató pedagógus a konferencia tapasztalatairól
A legjobban az tetszett a konferencián, hogy sok konkrét feladatötletet kaptunk, amiket könnyen megvalósíthatunk a saját diákjainkkal is. Érdekes volt látni, hogy az általános gimnáziumok és a szakgimnáziumok tanárai mennyire különböző kihívásokkal küzdenek.
A három leghasznosabb dolog, amit ki szeretnék emelni a konferenciával kapcsolatban:
1.a készen kapott vállalkozói szellemiségű feladatötletek,
2.a vállalkozói szellemiségű oktatás különböző résztvevőivel való megismerkedés,
3.és az inspiráló környezet, amit egy ilyen szakmai konferencia jelent.
A digitális nemzedék és a vállalkozói szellemiség
3. „bátorságot adott, egyfajta első lökést és megerősítést a szemléletváltás irányába…” – Interjú Vida-Misik Éva gyógypedagógussal, tanulásmódszertani oktatóval, egy budapesti szakképző iskolában
Miért jött el a konferenciára? Mit gondol a vállalkozói szellemiségű oktatásról?
Saját megfontolásból, mert hasonló konferencián, amely pedagógusoknak szólt volna, még nem voltam. Érdekel a téma, mert jövőorientált és a fejlődés irányába mutat. Hiányzik ez a fajta tudatosság a tanárok és a diákok ismeretei közül.
Saját magam akartam ismereteket szerezni, hogy fel tudjam használni saját célra, valamint tovább tudjam közvetíteni direkt- és indirekt módon a diákjaimnak.
Az ön iskolájában hogyan merült fel a vállalkozói szellemiség iránti igény, megvalósul-e ez a fajta oktatás és ha igen, milyen formában?
Egy budapesti szakképző iskolában dolgozom. Nálunk egyelőre a gazdasági tanárok közvetítik ezt tantárgyaikban, valamint az egyes szakirányok (pl. vendéglátás szervező) képzési anyaga tartalmazza – de az átfogó, általános, minden diákra és tanárra kiterjedő szemlélet közvetítését hiányolom.
Mit tanult a rendezvényen, milyen inspirációkat szerzett?
Főleg azt tanultam a teljes rendezvényen, hogy milyen alapokat kell átgondolni ahhoz, hogy valaki vállalkozásba kezdjen, milyen tudatosságot igényel mindez.
Inspirációként az előadók személye és lendülete, valamint tapasztalataik és tudásuk szolgált.
Mi volt ön számára a leginkább meglepő, legizgalmasabb rész a konferencián?
Számomra eddig nem ismert projekteket és szervezeteket ismertem meg (pl. DIA). Tetszettek a saját élményű feladatok, izgalmas volt, hogy majdnem minden témát ilyen formában dolgoztunk fel. Jó lenne, ha szélesebb körben is ki tudná magát nőni ez a rendezvény.
Van -e olyan dolog, amit azonnal ki tud próbálni és milyen hosszú távú ötleteket kapott?
Például a tanórámon játékosan a kezdő játékot, amikor oda kellett adnunk másnak a telefonunkat.
Az általam kezelt szakmai csoportban keresek magam mellé legalább egy további adminisztrátort
Hosszú távon ha saját vállalkozást indítok, már tudom, hogy Facebook oldalt kell csinálnom és nem csoportot vagy profilt
Az iskolai programokat/ünnepélyeket más szellemiségben, gyermekcentrikusabban feldolgozni.
Mennyire érezte bevonva magát, mennyire volt élményszerű a konferencia, illetve mennyire érezte statikusnak?
Teljesen bevonva éreztem magam, mert minden általam választott műhelyfoglalkozás gyakorlatiasan volt feldolgozva, cselekedtetve voltunk.
Milyen tervei vannak a továbbiakban e témában?
Első körben azt a tudásanyagot, amit hallottam, feldolgozom, átgondolom, utánanézek a szervezeteknek és az embereknek, akik előadtak ezáltal bővítve az ismereteim, szívesen vennék részt hasonló programokon, akár iskolába kihelyezhető formában.
Elindította-e a szemléletváltozást az ön számára?
Inkább azt mondanám, hogy bátorságot adott, egyfajta első lökést és megerősítést a szemléletváltás irányába.
Amennyiben lenne folytatása a műhelyfoglalkozásnak, milyen további témákról hallana szívesen?
Például a kapcsolati háló tudatos bővítéséről vagy konkrét már működő kisvállalkozások történetéről, illetve hogy az iskolában működő diákprogramok e témában hogyan indultak, mit csinálnak stb.
Vida-Misik Éva
Gyógypedagógus végzettségemmel jelenleg egy többségi szakközépiskola diákjait segítem. Az egyéni- és kiscsoportos képességfejlesztés mellett tanulásmódszertant tanítok osztályban és egyénileg. Érdeklődési területem a tanári team munka és annak kiépítési lehetőségei, valamint a tanulási motiváció kialakulása és erősítése.
Az interjúkat készítette Fülöp Hajnalka, újságíró.
A konferencia részletes programja itt olvasható.
Kapcsolódó tartalom- pénzügyi ismeretek középiskolásoknak!
Vitorla a zsebben – pénzügyekről, vállalkozásról- szakgimnáziumi tanulóknak
