A tananyag a http://televele.hu/mediapakk honlapról vagy a Digitális Témahét Tudásbázisából érhető el.
Eriksson Zsófia: Miért fontos a Digitális Témahét pedagógusközösségének számára, hogy már az esemény előtt megismerkedjen a tananyaggal? Hogyan segíti a felkészülést?
Timár Borbála: A Médiapakk a Televele többi tananyagához hasonlóan egy “instant” tananyagcsomag: a foglalkozásvázlatok mellett valamennyi szükséges mellékletet, a tanításhoz szükséges segédanyagot tartalmazza. Az a pedagógus, aki letölti valamelyik csomagot, mindent megtalál benne ahhoz, hogy – felkészülés után – megtartsa a foglalkozást, akkor is, ha nem szakértője a témának.
E.Zs.: Milyen, a médiaoktatáshoz kapcsolódó szakmai és pedagógiai szempontokat tartottak szem előtt az anyagok elkészítése során?
T.B.: Korosztályonként (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12. évfolyam) 3×90 perces foglalkozás és a hozzá tartozó segédanyagok, mellékletek alkotják a csomagot. Minden foglalkozáshoz tartozik egy önálló, a foglalkozásba illeszkedő oktatóvideó is. A foglalkozások élmény- és tevékenységközpontúak. Az élményközpontúság azt jelenti, hogy a téma- és példaszöveg-választás is a korosztály médiahasználati szokásaihoz kapcsolódó, “ismerős”, és a feldolgozás során a diákok saját, a médiával kapcsolatos élményeire épít. A digitális médiát a mobileszközökön keresztül közelítjük meg (ez a korosztály elsődlegesen mobilon éri el az internetet); a tartalom pedig a kicsiknél a YouTube és a játékok, a nagyobbaknál a közösségi médiával kapcsolatos kérdések (adatvédelem, reklám, online befolyásolás, álhírek) köré szerveződik, szintén a korosztály médiahasználatához kapcsolódva.
E.Zs.: Milyen gyakorlati tapasztalatok határozták meg a foglalkozások fő fókuszpontjait?
T. B.: A csomag tervezésekor meghatároztunk néhány olyan témát (mobil-központúság, reklámok, szűrés készségei – kritikai gondolkodás fejlesztése), amelyek mind a három korosztály tematikájában megjelennek. Olyan témákat választottunk, amelyekről azt gondoljuk, beépülhetnek a gyerekek hétköznapi médiahasználati kultúrájába is. A tananyagok mobileszköz-központúak, a diákok saját médiaélményeiből táplálkoznak és a média aktuális kérdéseit (biztonságos alkalmazásválasztás, biztonság mobil környezetben, álhírek, a reklám új jelenségei, függőség stb.) vizsgálják.
E. Zs.: Milyen tanórákon kerülhet sor az anyag beillesztésére?
T. B.: A tananyag számos tantárgyba beilleszthető, elsősorban a magyar, a vizuális kultúra, a történelem és az informatika vagy az erkölcstan keretében, vagy osztályfőnöki órán érdemes használni. A 90 perces foglalkozások 2×45 percre is bonthatók, és lehet egy-egy, a csoportban éppen kiemelt jelentőségű vagy a tananyaghoz szorosan kapcsolódó foglalkozást megvalósítani. Például az alsósoknál a korosztálynak megfelelő médiatartalmakról, az ijesztő médiaélmények feldolgozásáról, ha a tanár olyasmivel szembesül, mint a tavalyi tanévben az Az című film előzetese, amelyet rengeteg elsős-másodikos gyerek is látott a YouTube-on; vagy a függőség és a testkép témája középiskolában osztályfőnöki órán.
E.Zs: Gyakori probléma, hogy a pedagógusok saját tananyaguk végére is csak nehezen érnek időhiány miatt. Miért pont ez a téma érdemel figyelmet, a sok egyéb integráltan (is) tanítható tananyag mellett/helyett?
T.B.: A médiatudatosság a Digitális Témahét egyik fontos területe, a Digitális Oktatási Stratégiában is megjelenik. Szervesen kapcsolódik a digitális eszközhasználat, a digitális eszközökkel támogatott oktatás területéhez, de a digitális technológiával kapcsolatos tartalmi kérdésekre reflektál. David Buckingham, a híres brit médiapedagógus ezt így fogalmazta meg:
“Ahhoz, hogy a televízió segítségével tanítani tudjunk, meg kell tanítanunk, mi a televízió.”
A másik fontos szempont pedig a kritikai médiaműveltség fejlesztése, hogy a gyerekek az iskolai feladatokhoz nem kapcsolódó, személyes médiahasználatukhoz szükséges területek is fejlődjenek.
E.Zs.: Az iskola részéről milyen feltételek szükségesek a foglalkozások megvalósításához?
T.B.: Az iskola részéről nem szükséges különös hozzájárulás. A foglalkozásokat úgy terveztük, hogy a tanár ízlésének, illetve a technikai feltételeknek megfelelően meg lehessen tartani digitális eszközök támogatásával és anélkül is, hagyományos, nyomtatott-fénymásolt mellékletekkel. Ebben az esetben csak projektor és tanári számítógép szükséges. Ha használnak az órán digitális eszközöket, akkor a BYOD-megközelítést javasoljuk; a tudatos médiahasználat fejlesztését a saját eszköz ismerete segíti a legjobban. Az alsó tagozaton a foglalkozásokhoz nem használunk digitális eszközöket, azért, hogy a média világára való reflexiót segítsük, a felsős és középiskolás csomagban azonban hangsúlyos a digitális eszközhasználat.
E.Zs.: Miben különbözik a három (alsós, felsős, középiskolás) tananyag?
T.B.: A tananyagok témáikban, módszertanukban és a digitális eszközhasználatban is az adott korosztályhoz kapcsolódik, ugyanakkor egymásra épülnek. A foglalkozásokhoz használható kilenc oktatóvideón is látható ez a különbség: más stílus és formai jegyek jellemzik, amellett, hogy a témák is egyre bonyolultabbak, összetettebbek.
E.Zs.: Milyen előismeretek szükségesek a pedagógus számára?
T.B.: Hasznos, ha a pedagógus tájékozott a gyerekek digitális médiahasználatában, ismeri azokat az alkalmazásokat, tartalmakat, amelyek a foglalkozásokon felmerülnek, illetve alapvető digitális jártassággal rendelkezik. Legfontosabb azonban a kíváncsiság és nyitottság. Speciális előzetes ismeretekre nincs szükség.
E.Zs.: Hogyan segítik a tanárok felkészülését?
T. B.: A tanárok felkészülését korosztályonként egy webinárium is segíti, amelyek felvétele megtekinthető a Digitális Témahét YouTube-csatornáján.
E.Zs.: Önnek mint médiapedagógusnak mik a legmeghatározóbb élményei a mai gyermekek médiahasználatának veszélyeit és lehetőségeit illetően?
T.B.: Azt gondolom, a legnagyobb kihívás az, hogy megtaláljuk az egyensúlyt lehetőségek és veszélyek között, és ne dőljünk be az egyre gyakrabban megjelenő morálispánik-keltő híreknek. A digitális média, az internet önmagában nem jó vagy rossz. Azonban a felhasználó felelőssége, hogy “átvegye az irányítást”. Ebben a legtöbbet a minél fiatalabb korban (lehetőség szerint a szülőkkel együttműködve) elkezdett médianevelés segíthet. A felnőtt akkor segíthet a legtöbbet, ha olyan biztonságos, odafigyelő bizalmi légkört épít ki a gyerekkel, amelyben a médiával kapcsolatos kérdésekről is őszintén lehet beszélni.
E.Zs.: Lehet-e/Kell-e felkészültnek lenni ahhoz, hogy digitális kompetenciájukban megelőzzük diákjainkat?
T.B.: Azt gondolom, hogy nem kell, és nem is lehet. A digitális kompetencia nagyon összetett. Lehet, hogy a gyerekek könnyebben megtanulják egy-egy új alkalmazás használatát, de az információ hitelessége, a kritikai gondolkodás vagy a felhasználás lehetőségei területén mindig lesz mit tanulniuk tőlünk.
