Kezdőlap hírmozaik

    Fejlesztések a könyvtárakban – fókuszban a Z és az alfa generáció

    Amit a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” projekt már letett az asztalra… Magyarországon a könyvtári szolgáltatások mintegy kétmillió polgárt érnek el, így a kulturális terület meghatározó szereplője a könyvtári rendszer. Ezt támasztja alá az is, hogy személyesen és távhasználat révén évente közel százmillió alkalommal vesszük igénybe a szolgáltatásokat. A használói igények ugyanakkor változnak, egyre többen nem feltétlenül csak akkor gondolnak a könyvtárakra, ha olvasnivalót szeretnének kölcsönözni. A könyvtárak virtuálisan elérhető gyűjteményeik, adatbázisaik révén a hiteles információk közvetítői, ugyanakkor közösségi térként, harmadik helyként is fontos szerepet töltenek be. De hogyan lehetnek a jövőben is vonzóak a könyvtárak szolgáltatásai? Ehhez elsősorban a társadalmi igényekhez alkalmazkodó, folyamatos megújulásukra van szükségük.

    Fotó: nagybajom.hu

    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kezdeményezett Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek kiemelt uniós projekt keretében megvalósuló Az én könyvtáram program szemléletformáló hatása immár érzékelhető, még inkább a használói igények kerültek középpontba, különös tekintettel a gyerekekre és a fiatalokra.

    Előrejelzések szerint háromból két diák olyan munkakört fog betölteni felnőtt korában, melyek ma még nem is léteznek. A jelen eszközeivel kell őket a jövő feladataira, kihívásaira felkészíteni, amiben a könyvtárak is komoly feladatot vállalhatnak. A 14 év alatti gyerekek közül több mint 440 ezren aktív könyvtárhasználók, a cél pedig az, hogy még többen fedezzék fel, hogy az internet világában is értékes, hasznos szolgáltatásokat tudnak kínálni a könyvtárak.

    Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek projekt keretén belül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár együttműködő partnereivel 2017 februárjában indította Az én könyvtáram projektet. A program fejlesztési irányai között megjelenik az olvasásfejlesztés támogatása, a digitális írástudás közvetítése, a könyvtárhasználat és információkeresés fejlesztése, valamint a szövegértés támogatása, fejlesztése, különös tekintettel a digitális szövegértésre és az egyéni és közösségi tanulásra. A 2020. január 31-ig tartó projekt szakmai megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.

    A kulturális területen hiánypótló alapkutatások és igényfelmérések mellett lehetőség nyílt új könyvtárpedagógiai módszertan- és mintaprogramcsomagok kidolgozására is. A projekt keretében, a legjobb gyakorlatok felkutatásával és integrálásával a könyvtárak 75 szakember bevonásával 90, a köznevelés igényeihez igazodó képesség- és készségfejlesztő program kidolgozását vállalták fel. Ezek rendkívül izgalmas területekhez kapcsolódnak, mint például a világhálón elérhető digitalizált közgyűjteményi tartalmak, a robotika, a programozás, az internet biztonságos kezelése, a Story Starter programok és mobilapplikációk alkalmazása, a kiterjesztett valóság (AR) használata. Ugyanakkor az olvasás megszerettetése, népszerűsítése sem szorul háttérbe, hiszen kisebbeknek és nagyobbaknak szóló mintaprogramok alkalmazzák a hagyományos eszközöket is, építenek például a mesék világára, azok segítségére egy – egy téma, probléma feldolgozása során, egyúttal a klasszikus és kortárs gyerekirodalmat is igyekeznek közelebb hozni a gyerekekhez. A komplex, egész tanévet átfogó kezdeményezések mellett rendhagyó könyvtári órák, vagy éppen nyári táborok, szünidei foglalkozások, klubok is megjelennek. A programok előtérbe helyezik az interaktív feladatmegoldásokat, az élménypedagógiát, a kooperáció örömét. A kidolgozók figyelembe vették a fogyatékossággal élő, a speciális nevelési igényű és más hátrányokkal élő gyerekek igényeit is. A kidolgozott mintaprogramokat az utóbbi hónapokban „élesben” is kipróbálták, több mint 2000 diák bevonásával. A tapasztalatokat pedig beépítették a végleges programokba, melyek részletes leírásai immár elérhetők a projekt honlapján, így bármely hazai könyvtár be tudja illeszteni szolgáltatásaiba, adaptálva azokat a saját lehetőségeire, illetve a helyi köznevelési intézmények igényeire.

    A használói elvárásoknak való megfelelés és az oktatási rendszer támogatása erre jól felkészített könyvtári szakemberekkel valósulhat meg. Teret kapva a tapasztalatcserére és az új információk megszerzésére, az elmúlt két évben több, mint 3600 könyvtári szakember és pedagógus vett részt a projekt rendezvényein, konferenciákon és workshopokon. Hasonló események szervezése 2019-ben is folytatódik. A könyvtárosokat az is segíti, hogy – egy 80 millió forintos beruházással erre a célra létrehozott oktatási központban – folyamatos, ingyenes módszertani képzéseken vehetnek részt, melyek révén országosan 440 szakember jut új ismeretekhez és tudja azokat hasznosítani napi munkájában. Az olvasás és a megújuló könyvtári szolgáltatások népszerűsítését 2019 őszén egy kampány is segíteni, támogatni fogja.

    A „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” projektről 

    A Széchenyi 2020 keretében 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból 36 hónapon keresztül zajló „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú projekt második mérföldkövéhez ért. A múzeumi és könyvtári komponensből álló projekt a tehetséggondozás mellett kiemelten támogatja a végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkentését, ezáltal a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci helyzetének javítását. A projekt szakmai megvalósítói, a konzorciumvezető Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ és partnere, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.

    A projekt kutatásokkal, módszertani fejlesztésekkel, ingyenes továbbképzésekkel, országos szaktanácsadói és koordinátori hálózatok működtetésével, a szolgáltató szemlélet kulturális intézmények körében történő elterjesztésével a múzeumi és könyvtári terület intézményeit és munkatársait arra készíti fel, hogy intézményeik kompetencia-, készségfejlesztő, valamint a tanulást támogató, nem formális és formális oktatási szolgáltatásait megújítsák.

    Fontos linkek:

    http://www.muzeumeskonyvtar2020.hu/
    http://azenkonyvtaram.hu

    Forrás: https://mke.info.hu/blog/2019/06/amit-mar-letettunk-az-asztalra/

    Előző cikkRövid videók az oktatásban (is)
    Következő cikkHatárokon átívelő Digitális Témahét: Mesés kalandok!