A HELYZET igencsak érinti a legkisebb generációt is. A köznevelési rendszer első pedagógiai intézménye az óvoda, ahol gondos és tudatos pedagógiai munka alapján történik a 3-7 éves korosztály napi szintű fejlesztése, gondozása. Pillanatnyilag minden a szülőre hárul – felnőtt távmunka és gyermekellátás, gyermeknevelés, gyermekoktatás(??) együtt -, amit egy légtérben megvalósítani korántsem könnyű feladat.
Az óvodapedagógusok számára nem kötelező az EMMI által előírt tantermen kívüli digitális munkarend a járványügyi helyzet idejére, ugyanakkor javasolt a szülőkkel való online kapcsolattartás.
Az óvodapedagógusok digitális kompetenciája jóllehet még kiforratlan, mert csupán az eszközhasználat nem feltételez digitális pedagógiai módszertani tudást. A digitális térben történő munkavégzés ezért váratlanul és felkészületlenül érte többségüket, ugyanakkor jószándékuk vitathatatlan és nem tétlenkednek óvodás gyermekek nélkül sem.
Online módon osztják meg ötleteiket, próbálnak mindenféle megoldásokat találni a szülők számára, hogyan lehet otthoni körülmények között lefoglalni a gyermekeket az életkori sajátosságokat, fejlesztési lehetőségeket szem előtt tartva.
Elsősorban offline játékokat, kézműves ötleteket, mozgásos megoldásokat kínálnak, ami természetesen segítség a szülő számára az otthon töltött idő eltöltésére.
Weboldalak ajánlata, online játékok kínálata sem marad el, számos esetben azonban minden tematika, rendszerezés, legfőképpen fokozatosság nélkül. Természetesen a szülőtől nem elvárható, hogy otthonában pedagógiai hozzáértéssel foglalkozzon a gyermekével, de pedagógiai háttérrel, támogatással könnyebben átvészelhetőbb lenne ez a kritikus időszak.
Az óvodapedagógus digitális kompetenciája azt jelenti, hogy tudatában van a kisgyermekkori digitális pedagógia módszertan alapvetéseivel és megoldási stratégiáival:
- Digitális etikett alkalmazása.
- Felelős internethasználat.
- Mit? – 3-7 éves korosztály számára fejlesztett programok, applikációk, interaktív tananyagok, Web. 2.0 alkalmazások.
- Miért? – kognitív képességek, pszichikus funkciók, szocializáció fejlesztése, kreativitás, alkotó képesség, művészeti élmények átélése: minden esetben a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodva, egyéni utak támogatása.
- Mikor? – az óvodai élet napirendjéhez illeszkedve.
- Mennyi ideig? – max. 5-től 30 percig terjedően kortól és képességtől függően.
- Kivel? – óvodapedagógus/szülő, gyermektárs.
A HELYZET mindenkit térdre kényszerít, miközben a digitális világ végtelen, kisgyermekeink pedig a virtuális térben védtelenek.
A mai érintőképernyős generációra ijesztő sebességgel zuhan az információ, könnyebben lépést tartanak a technológiai bravúrokkal, hihetetlen gyorsasággal ismernek meg különféle új platformokat, tartalmakat hoznak létre és osztanak meg egymás között. Noha ez korántsem jelenti azt, hogy használatukban pontosan el is mélyülnének. Sokszor olyan útvesztőbe kerülnek, amiből nehéz lesz kiutat találniuk, ha nem állunk a hátuk mögött és nem látjuk el őket tanácsokkal, illetve ha nem állítunk fel számukra szabályokat.
Minden esetben szükséges a felnőtt iránymutatása, az eligazodás segítése a felelős internethasználatról, a hálózati kommunikáció alapvető szabályainak betartásáról.
Momentán úgy tűnik, erre jut a legkevesebb idő, hisz kötelező az online lét, kötelező a digitális készségek és képességek rohamos elsajátítása, ha lépést akar a gyermek és pedagógus tartani a mindennapi tanulásban.
A HELYZET a családok technológiához való hozzáállását egy hét leforgása alatt hihetetlen módon megváltoztatta. A gyermek a szülővel együtt a képernyőre ragadva várja az információkat. Az online mintaadás tálcán kínálva érkezik a gyermek számára, és mint ismeretes, amit a kisóvodás lát, azt ösztönösen, vizuálisan rögzíti és már másolja is. Normál kerékvágásban a visszaszorított képernyőidő fontos intelem minden szülő számára a példaadáshoz, ma ez okafogyottá vált a digitális tananyagok fogadása és befogadása kapcsán. Más értelmet nyer ugyan a „képernyőtudatos család” megfogalmazás, de alapjaiban nem változik.
A tudatos és kiegyensúlyozott médiahasználatról több platform is hasznos ajánlásokkal szolgál, melyekből szemezgetve a jelenlegi helyzetre való tekintettel, álljon itt néhány fontosnak ítélt útmutatás a teljesség igénye nélkül:
- Digitális műveltségünk feltérképezése.
- Virtuális attitűd minta átadása gyermekeiknek.
- Nagyobb figyelem gyermekeink digitális tevékenységére.
- Tudatosabb médiahasználatra nevelés.
- Új szerepkör a szülők számára: médiamentori tevékenység, ellenőrzés helyett mentorálás.
- Felelős eszközhasználat!
- Visszaszorított képernyőidő!
- Közös netes játék a gyermekkel!
- Társas kapcsolatok minősége és mennyisége.
Fizikai mozgásterünk korlátozottá vált, míg digitális tevékenységünket mondhatni korlátlanul kiélvezhetjük. Használjuk ésszerűen, kontrolláltan a hálózat adta metaforikus teret, példaként szolgálva szülőnek, gyereknek egyaránt.
#maradjotthon
Nagy Ildikó Mária
intézményvezető, Zuglói Csicsergő Óvoda
vezető szaktanácsadó
OH Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ
Források:
Dr. Devorah Heitner (2017): Képernyőtudatos család – Hogyan neveljünk digitális bennszülötteinkből digitális írástudókat? HVG könyvek, Budapest, 2018
Nagy Ildikó Mária: Játékos IKT az óvodában – Módszertani kalauz az alapoktól a megvalósítási Neteducatio Kft. Budapest, 2018.
https://www.digitaliscsalad.hu/
http://digitalistudatossag.hu/
