„Látod, Momo (…) ez így van: az ember előtt néha egy hosszú utca van. Azt gondolná, szörnyen hosszú; ennek sose ér a végére, gondolná. (…) Aztán elkezdi az ember, iparkodik. És egyre jobban iparkodik. Ahányszor fölnéz, látja, nem lesz kevesebb, ami előtte van. Még jobban nekiveselkedik, félni kezd, végül a szuflája is elfogy, nem bírja tovább. Az utca meg még mindig ott van előtte. Így nem szabad csinálni. (…) Sose szabad egyszerre az egész utcára gondolni, érted? Csak a következő lépésre kell gondolni, a következő lélegzetvételre, a következő söprűvonásra. Aztán megint csak a következőre. (…) Akkor örömet okoz. Ez fontos, mert akkor végzi az ember jól a dolgát. És így is kell, hogy legyen. (…) Egyszer csak észrevesszük, hogy lépésről-lépésre végigértünk az utcán. Észre se vettük, és a szuflánk se maradt ki.”
Michael Ende Momo című meseregényében fogalmazta meg így az egyik szereplő, Beppo a saját életfilozófiáját. Ennek alapján ő az úgynevezett „mérséklők” (the moderators) csoportjába tartozik, vagyis azok közé, akik lépésről lépésre valósítanak meg egy célt, vagy változtatnak egy-egy szokásukon. Ezzel szemben „abbahagyók” (the abstainers) pedig egyszer és mindenkorra elhatároznak valamit, döntést hoznak erről és a továbbiakban ahhoz tartják magukat. (A kifejezés itt inkább egy-egy szokás megváltoztatására vonatkozik, kevésbé a célkitűzésre.) A két kategóriát Gretchen Rubin amerikai jogász és író különítette el Back by Popular Demand: Are You an Abstainer or a Moderator? című írásában.
Amikor mindennapos kihívásokat keresünk, lényegében a mérséklők „útvonalát” követjük: például hozzászoktatjuk magunkat a rendszeres testmozgáshoz. A „vegyes tartalmú” kihívásokkal pedig a bennünket körülvevő világ jobb megfigyelésére és kreativitásunk fejlesztésére kerül hangsúly. Ezek a kihívások, ötlettárak azért is népszerűek, mert színesebbé teszik a hétköznapjainkat, közös(ségi) játékra hívnak. Nem beszélve arról, hogy jóleső érzéssel tölthet el bennünket egy-egy feladat teljesítése. Ennek szellemében állítottunk össze egy olyan nyári kihívást/ötlettárat, melynek feladatai jól használhatók a tanév utolsó napjaiban – de akár egy-egy táborozást is színesíthetnek.
