Kezdőlap heti kitekintő

    „Hiszem, hogy bizonyos csomagokkal érkezünk erre a Földre, én ezt a csomagot kaptam” – interjú Hétvári Andrea költőnővel

    Hétvári Andrea költőnő időről időre megörvendezteti Olvasóinkat verseivel, melyek hiánypótlóak az óvodás és kisiskolás korosztály számára, holott nagyon sokáig felnőttek számára írt. Mi viszi előre a munkássságában Andreát, honnan meríti az inspirációt? Ma a költőnővel beszélgettünk.

    Eredetileg magyar-könyvtár szakon végeztél. Mikor kezdtél el a versírással foglalkozni? 

    Kilenc évesen írtam az első versemet, amit a mai napig tudok. Hiszem, hogy bizonyos csomagokkal érkezünk erre a Földre, én ezt a csomagot kaptam. A vers, az irodalom, a mesevilág az a kicsinyke földdarab, ahol igazán szeretek lenni, ahol öröm számomra virágokat ültetni.

    Magyar-könyvtár szakos tanárként diplomáztam. Mindig is az irodalom volt az, ahol otthon éreztem magam, és ezen belül is a líra. Bár írok prózát is – esszéket, recenziókat, meséket –  alapjában véve mégis költőnek érzem magam.

    A költőség – azon kívül, hogy kőkeményen meg kell tanulni a verstant és a szakmai fogásokat, mert a szaktudás ugyanúgy a mesterségünk része, mint az odafentről ránk bocsátott tehetség – alapjában véve egy különleges létállapot és látásmód. Mi költők átszűrjük magunkon a világot a legapróbb részletekig.

    Kevesebb védelmi vonallal rendelkezik az, aki költőnek születik, aki igazán mélyre tud merülni önmagában, mert versíráskor mélymerülés történik biztonsági kötelek nélkül. Sokszor még mi magunk sem tudjuk, mit hozunk fel a mélyből. Ez elsősorban nem a gyerekvers írásra vonatkozik, bár az ihletett állapot tulajdonképpen kizárja a teljes tudatosságot. Nagyon fontos, hogy versírás közben nem szabad elkezdeni gondolkodni, mert azon a ponton eltörik a vers, elillan a varázslat. Az igazán mély versek, nem gondolatok vagy vélemények leírásai, hanem felbontatlan feketedobozok valahonnan a mélyből. Ehhez a típusú valódi alkotáshoz azonban nem kevés bátorság szükséges. Ezért a költőség bátorságra és őszinteségre is “nevel”. S tegyük hozzá, hogy az ilyen fajta igazi művészetnek az olvasói rétege sem túl széles. Az emberek eltávolodtak a mélymerülés képességétől, nem szeretnének mélyebbre látni, mint a felszín, ma a kirakat világát éljük, csak az számít, ami látszik, az legyen minél fényesebb, hogy mi vagy belül, az nem számít.

    Kép: Hétvári Andrea

    Te vagy Székesfehérvár himnuszának szerzője. Látszólag ez kicsit távol áll a gyermekversek világától, nem?

    Az elmúlt 10 év nagy részében felnőtteknek írtam. Nagyon sok nívós irodalmi pályázaton vettem részt. 10 évvel ezelőtt a Fejér Megye ezer éves évfordulójára kiírt Országos Himnuszíró Pályázaton második díjat kaptam, s a városvezetés ezt a versem választotta Székesfehérvár himnuszának is. Tulajdonképpen ez a visszaigazolás indított el igazán a pályán. Akkor hasított belém valami, hogy mélyebb közöm van az íráshoz, mint eddig gondoltam. A himnuszból csodálatos megzenésítés született, amelyet a Hungarikum Együttes készített, az idén reneszánsz együttessel és gyermekkórussal is elkészül a felvétel, s így lesz majd a nagyközönség számára is elérhető.

    Kép: Hétvári Andrea

    Annak ellenére, hogy most 99 %-ban gyerekeknek írok, az elmúlt évtizedben rengeteg versem, írásom jelent meg felnőtt irodalmi lapokban. Publikáltam többek között a Kortárs, a Bárka, a Napút, az Élet és Irodalom, az Agria, a Vár, a Pannon Tükör, a Drót, a Sádium hasábjain. Jelent meg szonettkötetem, készülőben van egy újabb is, azonban az elmúlt másfél-két évben elsősorban a gyereklírának szentelem a mindennapokat. A Rímtündér Facebook oldalon szinte naponta teszek közzé frissen született verseket.

    Kép: Hétvári Andrea

    Nagy büszkeségünkre több mint 1 éve jelennek meg munkáid a Modern Iskolában. Mesélnél kicsit, hogyan jött létre ez az együttműködés?

    Talán 2019 novemberében keresett meg Tóth Éva, a Modern Iskola főszerkesztője, hogy készítenék-e őszi-téli gyermekverseimből egy összeállítást, amely felkérés nagy öröm és megtiszteltetés volt számomra. Azóta számtalan verses cikket írtam elsősorban óvodapedagógusoknak és tanítóknak, s a visszajelzések alapján ezek a cikkek mindig benne vannak a lap olvasottabb, népszerű írásai között. Hálás vagyok, hogy egymásra találtunk, és nagyon örülök, hogy a Modern Iskolán keresztül a verseim még több kisgyerekhez juthatnak el.

    Munkád során milyen visszajelzéseket kapsz gyakorló pedagógusoktól?

    Számomra nagyon nagy segítség, hogy rengeteg óvónő és tanítónő számol be levélben arról, hogy mennyire könnyen és milyen nagy örömmel tanulták meg a verseimet a gyerekek, illeve, hogy milyen sok alkalommal fel tudták a verseimet használni. Igyekszem követni az év ünnepeit, jeles napjait, évszakait, hogy mindig az aktualitásnak megfelelő versekkel ajándékozhassam meg az olvasókat. Rengeteg videót kapok, ahogy gyerekek szavalják verseim, de kapok videókat óvodai csoportoktól, iskolai osztályoktól is. Külön öröm számomra, hogy verseim eljutnak határainkon túlra is. Tanítják őket Partiumban, Erdélyben, Szlovákiában és Kárpátalján is.

    Kép: Hétvári Andrea

    Legutóbb egy írországi iskola keresett meg és egy német nyelvterületen élő magyar iskola is kért a versekből digitális tananyagába. Iskolai tananyagként három versem szerepel tankönyvekben. Amit a legtöbbször leírnak az óvó nénik a levelekben, az általában az, hogy nemcsak nagyon könnyen tanulhatók a verseim, hanem nagyon ritmusosak, dallamosak, és egyedi hangulatuk van, és hogy sok-sok kedvességet tudok általuk küldeni a világba. Úgy érzem, a gyermeklírának az egyik fő küldetése az, hogy a világ csodáira, a létezés, a teremtett világ varázs-oldalára még fogékonyabbá tegyék a gyerekeket, akik a verset magukban őrizve, nagyobb korukban is emlékezni fognak rá, hogy a cinege éhes és fázik télen, a virág boldog tavasszal, amikor felébred, vagy a tavasztündér mosolyogva érkezik meg egy hosszú tél után. A jó gyermekvers ezen kívül a jó felé mutat, vagyis mindig példát ad emberségből, humanitásból, és még az sem baj, ha lexikális ismereteket is lehet belőle tanulni. Én nem gondolom, hogy idejét múlt óvodásoknak szóló versekben a világ csodáiról írni, még akkor sem, ha a mostani trend nem ezt tartja üdvözítőnek. Valami ilyesmi elegy az én verseim központi mozgatórugója, tündérkonyhámban ugyanis titkos receptek szerint állítom össze a verseimet, némelyikért pedig egyenesen Tündérországba utazom!

    Mik a terveid a jövőre nézve, merre tartasz most?

    Eddig öt önálló könyvem jelent meg, ebből hármat írtam gyerekeknek, de tele van a fiókom gyerekkönyvek kézirataival. Épp a napokban küldjük nyomdába az óvodapedagógusoknak és tanítóknak készült verses szöveggyűjteményt, a Napforgató esztendőt, amely 140 verset gyűjt csokorba, s így az év minden évszakára, ünnepére, jeles napjára, sőt még a világnapokra is jól használható, friss versanyagként szolgál majd azoknak, akik kezükben forgatják. A szöveggyűjtemény különlegessége, hogy a környezetvédelmi világnapokat is sorra veszi versekben, valamint tartalmaz meglévő dallamokra írt énekelhető és megzenésített verseket is szép számmal. Bízom benne, hogy hasznos lesz tanítóknak és óvodapedagógusoknak egyaránt. A szöveggyűjteményhez Juhász Katával a későbbiekben daloskönyvet is tervezünk, Tasnádi Klaudiával foglalkoztatókat szeretnénk készíteni, valamint a Vidám Manók Együttessel egy közös CD is tervbe van véve, és legalább három mesekönyvem áll készen a kiadásra.

    Kép: Hétvári Andrea
    Kép: Hétvári Andrea

    Van kedvenc versed, munkád? Ha igen, melyik az és miért?

    Minden munka kedvenc egy költőnek, hiszen a valódi költő lelke egy darabját szövi bele minden egyes könyvébe. Nemrégiben NKA pályázatot nyertünk a Napkút kiadóval a Tündérhatározó c. mesekönyvemre, amelynek a megjelenése jövő tavaszra várható. Minden gyermekkönyvem egyformán szeretem, de ha egy könyvet kellene kiemelnem az eddigiek közül, akkor talán ez lenne az, amit az eddigiek közül a legjobban várok, mert a világ tündéri oldaláról sikerült benne valamit úgy elmondanom, ami szívem közepéből szól, s amit ötven év múlva is fontosnak éreznék elmondani a gyerekeknek, de ugyanilyen kedves számomra Csiperi és Susulyka története, akiknek a meséjéből könyvsorozatot tervezek kiadni.

    Kép: Hétvári Andrea

    Mit üzensz olvasóinknak a 2021-es évre?

    A 2021-es évre azt üzenném a kedves Olvasóknak, hogy mindig legyenek hálásak azért, ami megadatott nekik. Ha egészségesek, akkor azért, ha van, hol lakni, akkor azért, ha igazán szeretik, amit csinálnak, akkor azért. Mert lehet borús az idő, esős a hét, ha van, akihez bizalommal fordulhatunk, aki szeret, ha szeretjük, amit nap mint nap csinálunk és még egészségesek is vagyunk, akkor jöhet akármilyen pandémia, miénk a főnyeremény!

    Az interjút készítette Tóth Éva főszerkesztő.

    Hétvári Andrea korábbi írásai a Modern Iskola oldalán itt olvashatóak, munkássága nyomon követhető Facebook oldalán.

    Előző cikkMutasd meg a szülőknek, hogy ne legyen otthon tabu a pénz! – Indul a PÉNZ7!
    Következő cikk5 kedvenc ötletünk Nőnapra