– Kati, te vagy a Europeana program magyarországi nagykövete. Mesélnél kicsit a projekt létrejöttének hátteréről? Mi is az a Europeana és hogyan használható a mindennapi pedagógiai munkában?
2016- ban a Europeana4Education kezdeményezéssel kezdődött el az Európa kulturális örökségének virtuális platformja és a European Schoolnet közös munkája. Célja, hogy ingyen elérhetővé tegye, megismertesse különböző közösségek kulturális örökségét művelődés vagy tanulás céljából.
Nagyon sokszor nehézségekbe ütközünk, amikor az osztályban el kell magyarázni a „Copyright” fogalmát, mert nem szokták meg a diákok, hogy az interneten lévő tartalmak is valakinek a szellemi tulajdonát képezik. Ezért is hasznos a platform használata, hisz legálissá teszi az online tartalmakhoz való hozzáférést, elősegíti a nemzeti könyvtárak, levéltárak és múzeumok gyűjteményeinek digitalizálását és ugyanakkor közös felületet nyújt az Európai Unió országaiban digitalizált dokumentumoknak.
Amiért én a leginkább szeretem és használom az a Gyűjtemények és Kiállítások része, ahol kész képválogatással, leírással, gyakran segédletekkel együtt kimondottan oktatás céljából összeszerkesztett anyagot találok, amit kutatási anyagként használhatok, de ötletgyűjtésre is kiválóan alkalmas. Majdnem mindenik részét feldolgoztuk óravázlat vagy projekt terv formájában a Teach with Europeana blogon.
Mivel az Europeana folyamatosan bővül nemcsak új tartalmakkal, hanem új partnerekkel is egyre több weboldal használ képet, forrásanyagot az oldalról, összeszerkesztve ezeket akár virtuális tanteremben is használatos feladatsorokká. Erre jó példa a HISTORIANA oldalon lévő e-learning feladatgyűjtemény nemcsak történelemtanároknak, mint például: Képeslapok az Első Világháborúból, Viktória Királynő, Mit árul el egy kép a társadalomról? vagy A megszemélyesített propaganda.
– Immár 3 éve vezeted a korábban magyar, illetve jelen esetben nemzetközi összetételű felhasználói csoportodat. Hogyan értékelnéd a mostani, még nehezebb tanévben végzett munkátokat? Tudsz-e példát mondani a pandémia alatt született magyar óratervekre?
Európa szinten 13 felhasználói csoport működik, amelyek eddig saját országuk nyelvén működtek együtt, de angolul írtak óravázlatot, beszámolót. Idén már vegyes (téma vagy tantárgy mentén szervezett) csoportokban dolgozunk. A mi csoportunkban angolul tanító (idegen nyelv és CLIL szakos) kollegák képviselik Magyarországot, Romániát, Spanyolországot, Portugáliát és Horvátországot. Mivel a pandémia extra feladatokat és terheket rótt a tanárokra idén inkább a meglévő óratervek gyakorlatba ültetésére fektettünk nagyobb hangsúlyt. A frontális oktatásra tervezett óratervek virtuális térre való módosításait a Story of Implementation címszó alatt gyűjtöttük össze. Erre kitűnő példák a BreakOUT the Glass Ceiling, amelynek az eredeti órateve kész játéksorokat tartalmaz ( Szabadulószoba, Copyright Quizizz, Genially Szabadulószoba Sablon ) vagy kisiskolásokkal használható fordított osztályterem óraterve Digitális történetmesélés (Belle Epoque).
A magyarországi csoport munkái közül kiemelném P. Szabó Melinda (Könyves Kálmán Gimnázium, Budapest) kevert tanítást alkalmazó óratervét (blended learning) Gyerekként megélni az 1956-os forradalmat, Benkéné Kovács Erzsébet (Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola, Árpád Fejedelem Tagiskola, Ostoros) Fantáziaföld vicces teremtményei a használt online eszközök feltüntetésével, Tóth Éva (Budapesti Műszaki SzC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum) pandémia elején született óraterve, ami az otthonmaradás szükségességét, felemás érzéseinket dolgozza fel a Láthatatlan Ellenség óratervében, Káldi Katalin (Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium) művészettörténet óráján a tanulók a mindennapi élet mozzanatait hasonlítják össze a csendélettel, Mindennapi csendélet, Tóthné Jónás Éva (Bessenyei György Gimnázium, Kisvárda) nyelvtani fogalmakat tanítását (should és shouldn’t) valamint szituációs játékokat tervezett a Vendéglő Etikett-ben, Németh Csilla (Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba) interaktív óratervében a Kódnevek című játék elkészítéséhez használja az Europeana képeit, amelyhez a szabálykönyvet is csatolja Ablak Mások Elméjéhez , Nagy Andrea Zsuzsanna (Egri Szakképzési Centrum Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakgimnázium) tanulóival nyári kirándulást szervezett Kalandos utazás Európában óratervében, Benedek Judit (Szent András Katolikus Általános Iskola, Szentendre) néma film történetének feldolgozásához az Europeana film archívumát használta a Break and Keep Silence című óravázlatához.
– A Teaching with Europeana blog rengeteg naprakész tanulási forgatókönyvet és élménybeszámolót közöl nemzetközi szinten. Hogyan érdemes hozzáfogni a használatához?
Három éven keresztül gyűjtöttük tanárok és más oktatásban dolgozók tapasztalatait és idén újra rendszereztük a blogon található anyagot. Az oldal fejléce elég egyértelmű: Learning Scenario, azaz óravázlatok és projekt tervek találhatóak segédlettel és linkekkel, legtöbbször fotókkal és reflekciókkal is kiegészítve; Story of Implementation, azaz a kiválasztott óraterv módosított, adaptált változatának bemutatása, beszámoló a letanított óráról. Minden terv és beszámoló alatt található a komment részleg, ahol kérdezni lehet a készítőtől, javasolni, ötletelni, beszámolni esetleg, ha egy részét vagy egy eszközt hasznosnak találtunk az adott óratervből.
A jobb oldalon különböző keresési lehetőségek adottak, hogy szűrni tudjuk, szűkíteni és pontosabban meghatározni a keresett tartalmat, eszközt, tervet. Beállítható a korosztály, tantárgy, téma, nyelv, kategóriák, módszerek, tanítási típusok, kompetenciák stb. Minden blog poszthoz mellékeljük az óratervet, amelyben megtalálhatóak nemcsak a felhasznált források, hanem minden tanár által készített prezentáció, játék és segédanyag.
– Több olyan eTwinning projekt is született az évek alatt, ami a Europeana alapra épít. Miért érdemes ötvözni a kettőt?
Aki aktív eTwinningező tudja, hogy projektet vezetni, tevékenységeket ütemezni időigényes feladat. Az Europeana nemcsak színes, változatos forrásokkal segít, hanem ötletekkel javaslatokkal is.
Használható kódolási játékokhoz (Challenge4All,), művészet tanításhoz (Masterpieces of Art), nemzetközi csapatok vetélkedéséhez szabadulószoba segítségével ( eTw-T-R-A-I-N) komplex projektekhez mint az Our Culture Our GIF(t) (SID on Board, We have the Right to… ) vagy neves napok ünnepléséhez (Facts about Me).
Az Europeana adatbázis megbízható forrás nemzetközi csapatok együttműködését ösztönző feladatokhoz. Amikor egy adott tevékenységet az eTwinning partneriskolák tanulói csoportokban végeznek el, legyen az társasjáték készítés vagy szabadulószoba és az Europeana kiállításait, gyűjteményét vagy egyes forrásait használják, megtanulják a forrásmegjelölés helyes sorrendjét, segítséget, javaslatokat kapnak hasonló képekre, tartalmakra.
– Több sikeres MOOC van már mögöttetek. Várható-e a jövőben is olyan online képzési lehetőség, ami az alapoktól segít a Europeana használatában?
Az első Europeana MOOC (2018) sikerét követően tavaly nemcsak angolul, hanem öt különböző nyelven indított az European Schoolnet Tömeges Nyílt Online kurzust. A tavalyi sorozat különlegessége, hogy a résztvevők elkészítettek egy óratervet, amit együtt alakítottunk és módosítottunk majd a legjobbakat közzétettük a blogon.
Idén márciusban fejeződött be a legfrissebb kurzus, ami inkább az újításokra és a meglévő anyagok használatára fektette a hangsúlyt.
Az Europeana munkáját az Európa Tanács és az Európai Bizottság is támogatja, reméljük, hogy jövőre is mutathatunk majd be újdonságokat fejlesztéseket és kimondottan az oktatás számára fenntartott Teach with Europeana blog is gazdagodik.
– Hova tovább? Merre tart a Europeana kezdeményezés?
Az Europeana kezdeményezés kezdetektől fogva partnerségre törekedik nemcsak múzeumokkal és művelődési intézményekkel, hanem cégekkel is. Minden hónapnak megvan a célkitűzése, jelenleg a digitális történetmesélés és a Mesterséges Intelligenciához köthető tevékenységek kerültek előtérbe. A legérdekesebbek talán a Szent György a biciklin és a LTM (Local Time Machine) projektek.
Az elsőben a képek MI általi elemzésével kutatják és értelmezik a múlt kulturális örökségét, szemantikai címkékkel látják el míg az Időgép projektben elemzik, újraértékelik, 3D rekonstrukcióval újjáépítik a régi képeket, épületeket.
A tanítás területén igyekszünk minél több nyelvre lefordítani a kiemelt óraterveket és az UPDATES menüpontban kiemeljük azokat, amelyeket egyes jeles napok vagy ünnepek alkalmával használni lehet vagy ötleteket adunk egy hasonló óra megtervezéséhez. Legutóbbi cikket a kulturális fejlődés és sokszínűség napja alkalmából írtam, összefoglalva azokat az óraterveket, ötleteket, amelyek a diverzitás és társadalmi elfogadás témáját járják körül.
Kedves Kati, köszönjük az interjút, további sikereket kívánunk!
Az interjút készítette Tóth Éva főszerkesztő.
