Mesterséges fények nélkül ma már nehéz lenne elképzelni mindennapjainkat – és itt nemcsak arra kell gondolnunk, hogy sötétedés után (például egy téli délutánon) fel kell kapcsolnunk a villanyt. A közlekedés során a különböző járműveken, a bevásárlóközpontokban, a színes kirakatokban egyaránt mesterséges fényekkel találkozunk napközben is, a különböző digitális eszközök fényhatásairól nem is beszélve. Ennek következtében a kutatások szerint a mesterséges fénymennyiség közvetlen környezetkárosító tényezővé vált. Elég csak arra gondolnunk, hogy mennyiféle állat életmódjára van hatással a természetes éjszakai fény. Nem célszerű megfeledkezni az ember ilyen irányú szükségleteiről sem: a szakértők megfogalmazása szerint a Föld városlakóinak jelentős részét megfosztották a természetes sötétség élményétől. Itt természetesen nem csupán az esztétikumról van szó: a jelzett tényezőnek hatása van az ember bioritmusára, életmódjára is.
A szakértők szerint napjainkban megkerülhetetlen, hogy az oktatási intézmények is kiemelten foglalkozzon a gyermekek helyes bioritmusának megtartásával, hiszen a gyerekeknek (is) meg kell tanulnunk alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez. A szakcikkek többsége a következő ajánlásokat fogalmazza meg a témával kapcsolatban:
- Lassú, fokozatos keléssel, tudatos hangolódással célszerű az adott napra készülni: ezt elősegítheti a napindító sportolás és/vagy stresszkezelés. A reggeli felkelés természetesen nem feltétlenül az oktatási intézmények hatásköre, de a közös, ráhangoló rituálék, beszélgetőkörök, átmozgató gyakorlatok részei lehetnek az osztálytermi, csoportszobai munkának. (Kutatások igazolják, hogy hogy a reggeli időszakban végzett aerob mozgásformák pozitívan befolyásolják a diákok pszichológiai jóllétét.)
- A fényszennyezés korlátozása a határok tudatos kijelölésével kezdődik. Azaz célszerű megbeszélni és rögzíteni (a tanévkezdés kiváló alkalom erre!), hogy mikor kapcsoljuk ki (akár közösen) az osztálytermi fényforrásokat. (Pl. a szünetekben mindig lekapcsoljuk a villanyt és elhagyjuk a tantermet.) Érdemes akár felelősöket is kijelölni a fényszennyezés ellenőrzésére.
- Érdemes felülvizsgálni a tanulók digitális eszközhasználatát is ebből a fényszennyezés szempontjából – pl. megbeszélni, hogy egy-egy közös kiránduláson senki nem hagyja bekapcsolva a mobiltelefonját (akár egy-egy rövid időintervallumot s megbeszélhetünk – lényeg, hogy megtapasztalhassuk, hogy vannak, lehetnek ilyen célú szünetek).
- Egy 1989-es kutatás „figyelem újra települési” elmélete szerint a természetes környezet megtapasztalása felszabadítja az embert az irányított figyelem alól, s ez relaxációs hatású. A természet világa úgy köti le automatikusan a figyelmünket, hogy mindez nem igényel erőfeszítést a mi részünkről (szemben az élet más területeit jellemző erős, irányított figyelemmel). Érdemes kihasználni ennek lehetőségeit egy-egy kirándulás vagy óraközi szünet alkalmával is!
Forrás: http://hera.org.hu/wp-content/uploads/2021/05/HERA_Evkonyvek_VIII_online_2.pdf
