A Tisza Közép-Európa egyik legfontosabb és Magyarország második legnagyobb folyója. Hazánkon kívül még négy ország területén halad keresztül: Románián, Ukrajnán, Szlovákián és Szerbián. Vízgyűjtő területe 157.000 km2 , vízállása erősen ingadozó. Teljes hossza 1.419 km volt, de a szabályozások után – melyek 1846-ban kezdődtek – 962 km lett. A folyó 780 kilométernyi szakasza alkalmas hajózásra. A fenti adatok mellett fontos megemlíteni, hogy milyen sok faj él benne: „a Tisza otthont ad a védett és folyómederben fejlődő sárgás szitakötőnek, valamint a védett és Natura 2000-es tompa folyamkagylónak is. A halfajok közül nagy számban él a folyóban a széles durbincs, a bolgár csík, melyet először 1948-ban találtak meg a Közép- Tiszán, de a német és a magyar bucó halfaunisztikai értéke is nagyon jelentős”.
Ez már önmagában is okot ad arra, hogy megemlékezzünk a folyó élővilágáról. 2000-ben azonban egy ökológiai katasztrófa figyelmeztetett arra, hogy érdemes komolyan és rendszeresen tudatosítani természeti kincsink értékét: 2000. január 30-án egy bányavállalat ülepítő tavának gátja átszakadt, és onnan cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz ömlött a Szamoson keresztül a Tiszába. A szennyezés február 1. és 12. között vonult le a Tiszán, hatalmas környezeti pusztítást hagyva maga után. Olyannyira súlyos volt a kár, hogy ezt tekintjük a hazánkban eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezésnek: ennek következtében a környezeti katasztrófa a planktonikus élőlények, a vízi makroszkópikus gerinctelen élőlények és a halállomány tömeges pusztulását okozta. Ennek mértéke a Tisza felső és középső szakaszán 70-90 %-os, míg az alsó szakaszon 100%-os volt.
A történet a körülményekhez képest szerencsésen végződött: 2002-re rendeződött az alacsonyabb rendű élőlények (kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya. Három-négy év alatt a vízi élővilág 95 százaléka ismét megjelent a Szamosban és a Tiszában, az ökoszisztéma állapotának egyik szimbolikus indikátora, a tiszavirág pedig túlélte a katasztrófát. Ugyanakkor érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy évek kellettek ahhoz, hogy a pár nap (szűk két hét) történéseit a természet „helyrehozza”.
Mit tehetünk az osztályteremben, csoportszobában? Például ismerkedünk a folyóval és annak értékeivel – akár a távolból is. Például a következőképpen:
- Gyűjtsünk Tisza-verseket (néhány tipp: )
- Gyűjtsünk népdalokat a Tiszáról!
- Magyarázzuk meg a következő Tisza-szólásokat!
- Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája.
- Ki a Tisza vizét issza, oda vágyik szíve vissza.
- Nehéz egy korttyal az egész Tiszát benyelni.
- Sok halat fognak ki addig a Tiszából.
- Sok hazug ember van innen is túl a Tiszán.
- Szereti, mint a tiszahátiak az árvizet.
- Tiszát lehetne vele rekeszteni.
- Túl már a Tiszának felén.
- Zavaros, mint a Tisza.
